Kósa Lajos szerint, ha az Európai Bizottság vizsgálni kezdi a negyedik alkotmánymódosítást, a processzus végén legfeljebb „néhány lényegtelen pontot találnak”, amire azt mondják, ezt módosítsa Magyarország. A Fidesz ügyvezető alelnöke a Népszabadságnak nyilatkozva azt mondta: ami leginkább meghökkentő számára, hogy a negyedik alkotmánymódosítás elleni európai nemzetközi hecckampányban mennyire nem volt, nincs semmilyen konkrét, kézzelfogható kifogásolnivaló vagy tényanyag. – Ez azt bizonyítja, hogy egy ilyen hecckampányt mindenfajta tények nélkül is életre tudnak hívni – állította.

A Milla vasárnapi tüntetésén többek között az alaptörvény módosítása miatt bírálták a kormányt

Arra, hogy miért beszél hecckampányról, hiszen európai alapértéket, EU-normát sérthetnek a negyedik alkotmánymódosítás bizonyos szakaszai, azt válaszolta: a bírálatok nem a valóságból indulnak ki. Van egy prekoncepció, és annak alapján fogalmaznak meg súlyos aggodalmakat, leginkább feltételes módban EU-politikusok. – Hallott ön például olyasmit, hogy az Európai Tanács, a velencei bizottság vagy az Európai Bizottság részéről azt mondták volna, „kérem szépen, ennek a paragrafusnak az a bizonyos bekezdése ennek és ennek az uniós dokumentumnak, szerződésnek konkrétan ebbe és ebbe a pontjába ütközik”? Még senki sem fárasztotta magát azzal, hogy konkrét kifogást támasszon, olyat, ami kilóg az európai alkotmányok sorából vagy az európai jogrendszerből – hangoztatta.

Arra, hogy azért történik a vizsgálat, hogy ezeket a pontokat megjelöljék, a Fidesz ügyvezető elnöke úgy reagált: – Igen, de ilyet már láttunk. A médiatörvény óriási ellenállást váltott ki 2011 elején, és a végén egeret szültek a hegyek, négy jelentéktelen pontot tudott „összebogarászni” a nagy felháborodás és kampány után az illetékes uniós szerv. Ezeknek a módosításoknak tényleg nincsen jelentőségük a tekintetben, hogy a médiatörvény miatt mindenről szó volt, végletesen, arról is, hogy megszűnik a demokrácia és a sajtószabadság Magyarországon. Mint tudjuk, nem szűnt meg – tette hozzá.

Szerinte ez az alkotmányvita is pontosan ilyen, lehet is tudni, hogy miről szól igazából: a kampánynak van „egy jó hazai baloldali alanya”, amelyik „feljátssza” ezeket a kérdéseket a nemzetközi fórumok elé, azok pedig nem fárasztják magukat a tényekkel. Arra, nem túlzás-e azt mondani, hogy az európai baloldal folytat hecckampányt, hiszen Angela Merkel német kancellár, Barbara Stamm, a bajor parlament elnöke és Elmar Brok konzervatív politikusok, Kósa Lajos azt mondta, „jön a német választás, és ilyenkor Merkel kancellár asszony nyilván középre is beszél, vagy adott esetben a balra szavazók felé is. Ráadásul Merkel sem fogalmazott meg konkrét pontokat, amelyek sértenék az EU-alapelveket. Konkrétan csak aggodalmaskodott”.

Szerinte rendkívül tanulságos az alkotmányvita, mert szemmel láthatóan nincs senkinek baja Európában például a Benes-dekrétumokkal, amelyek Szlovákiában, Csehországban kollektív bűnösnek nyilvánítanak egy népet, „az rendben van. A magyar alkotmány, amely semmi olyat nem mond, ami ellentétes lenne az EU-joggal, az viszont baj” – tette hozzá. Közbevetésünkre, hogy a röghöz kötés, illetve az EP-választási kampányszabályok ütközhetnek uniós joggal vagy alapelvvel, úgy válaszolt: az, hogy egy ország teljes állami finanszírozás mellett biztosítja egy fiatal továbbtanulását, és azután ezért kér valamit, más jogrendszerekben is létezik, Németországban, Franciaországban is. A röghöz kötés kapcsán fogalmazhatunk úgy is, hogy a nemzet szolgálatáról van szó. Az alkotmány senkit nem köt röghöz – állította, hozzátéve: az egyházak szabályozása végképp nem sért EU-normát, vannak olyan uniós tagállamok, ahol az alkotmány államvallást rögzít, például Görögország, Dánia, Lengyelország. – És mielőtt félreértés lenne: vannak olyan EU-tagállamok – Hollandia, Anglia, Írország –, ahol semmilyen Alkotmánybíróság sincs, sem kicsi, sem nagy, nálunk az AB lehetőségeit a negyedik alkotmánymódosítás éppen hogy bővíti – állította Kósa Lajos.

Lapunknak a miniszterelnök környezetéből elmondták, „nem lesz könnyű menet” az Európai Bizottsággal, Merkel kancellár „kőkeményen” üzent a nemrégiben Németországban járt Áder János államfőn keresztül Orbán Viktornak.