Állami monopóliummá válhat az időjárás-jelentés
A Népszabadság értesülései szerint a hét végi hókatasztrófa tapasztalataitól függetlenül, változatlan formában kerül a kormány és utána vélhetőleg a parlament elé a meteorológiai törvény tervezete, amely szerint időjárási vészhelyzettel kapcsolatos (tehát például szél- vagy hóviharra, jégesőre vonatkozó) információt, illetve mért adatot közzétenni csak az állami meteorológia jóváhagyásával lehet.
A törvénytervezet az Országos Meteorológiai Szolgálatot (OMSZ) hozná kvázi-monopolhelyzetbe, egyszerre hatósági és piaci szereplővé téve az intézményt. Amennyiben a javaslatot elfogadják, akkor a jövőben kizárólag az tehet közzé (vagyis tölthet fel például az internetre) időjárási adatokat, aki előzőleg hitelesítette a mérőeszközeit az OMSZ-szel. Ha a bürokratikus és pénzigényes procedúrát csak kevesen vállalják, akkor megszűnhet annak a több ezer elemből álló, százezres civil közösség által üzemeltetett, országos lefedettségű mérőhálózatnak a működése, amelyre az interneten hozzáférhető meteorológiai tartalomközlők támaszkodnak. Ez az észlelőrendszer, illetve az ingyenes adatoknak a szociális médián keresztüli megosztása az olyasféle lokális időjárási anomáliák esetén, mint amilyen a múlt heti hóvihar volt, lényegesen gyorsabb és pontosabb tájékoztatást tesz lehetővé bármilyen központosított állami rendszernél. (Jellemző adalék, hogy amikor a miniszterelnök a hókáosz idején látogatást tett a katasztrófavédelemnél, az operatív törzs monitorai az Idokep.hu széltérképét mutatták, vagyis a katasztrófaelhárítók is az önkéntes észlelők adataiból tájékozódtak).
Ha az állam saját maga szeretne egy ilyen lefedettségű rendszert létrehozni, az több tízmilliárdos egyszeri befektetést igényelne – nem beszélve a nonstop rendelkezésre álló „magánmeteorológusok” munkájáról, ami lehetővé teszi, hogy a közönség valós időben, folyamatosan frissülő ingyenes meteorológiai és környezetvédelmi információkhoz jusson.
A kormány a módosítás indoklásában rendre a Nemzetközi Meteorológiai Szervezet (WMO) ajánlásaira hivatkozik, ám a WMO a vonatkozó iránymutatásában kifejezetten a kétcsatornás információközlés mellett foglal állást. 2010-ben pedig a szervezet publikált egy tanulmányt, amely szerint az önkéntes észlelők a web 2.0 révén megtöbbszörözhetik az állami meteorológiai szolgálatok hatékonyságát.