Mielőtt azonban bárki félreértené a professzor szavait, és máris visszarogyna a kanapéra, a szakember azt is hozzáteszi: a mozgásra még a súlyos szívbetegeknek is szükségük van. Az a fontos, hogy ki, mikor, mit csinál, és amit végül választ, azt hogyan teszi. Aki főként lustálkodással, szobai elfoglaltságokkal töltötte a telet, nem árt, ha az első nagy tavaszi nekibuzdulás előtt felméri a kondícióját. Akinek amúgy is vannak szívpanaszai, annak segít a kardiológusa, hogy pillanatnyi állapotában mit csinálhat.

Mindenekelőtt könnyű bemelegítéssel kell kezdeni, mert ezzel elkerülhetők a sérülések, a kellemetlen szív- és keringési panaszok, ezért a legjobb, ha sík terepen való sétával vagy lassabb kocogással telnek az első edzések. A túlterheléssel az izmok, az inak, a szalagok megsérülhetnek, akár porckorongsérv is kialakulhat. A jó kondíció megszerzéséhez arra van szükség, hogy fokozatosan növeljük az edzések időtartamát, intenzitását.

Ám a „submaximális terhelés” fölé soha nem szabad menni: ez azt jelenti, ha a szívfrekvencia (dobbanás/perc) eléri a 200 mínusz életkor értéket. Ekkor érdemes lassítani, visszavenni a tempót, esetleg megállni kicsit pihenni. Vagyis egy hatvanéves ember maximális tempója, szervezetének terhelése akkor jó, ha tartja a 140-es pulzusszámot – amikor e fölé megy, feltétlenül álljon meg pihenni.

A pulzusszámra a kerti vagy egyéb ház körüli munkák, például ásás közben is fontos figyelni. Ha valakinek súlyos koszorúér-betegsége van, és hirtelen extrém módon terheli magát, akár bele is halhat. A téli hónapokban ismert jelenség a hólapátolók infarktusa. Azaz megnő a szívrohamok száma, különösen olyanok esetében, akik ülő életmódot folytatnak, vagy amúgy is szívbetegek, és egy-egy havazás után kiszaladnak takarítani; a munka olyannyira megterheli őket, hogy infarktust kapnak. Hasonló baj történhet a tavaszi kerti munkák végzésekor is.

A magas vérnyomással, túlsúllyal vagy cukorbetegséggel küszködőknek nem szabad azonnal teljes erőbedobással nekiesniük a szezonális feladatoknak. Tartsanak gyakran szüneteket, az izzasztó munkák előtt közvetlenül ne fogyasszanak nehéz ételeket, és használjanak inkább kisebb lapátot, ásót, hogy ne kelljen egyszerre nagy súlyokat mozgatniuk. A túlsúlyos embereket némileg védi a túlterhelés ellen, hogy gyorsabban fáradnak – mondja a kardiológusprofesszor. Az ilyen emberek pulzusa gyorsabban emelkedik, tehát nekik jobban oda kell figyelniük arra, hogy mikor érkeznek el ahhoz a szívfrekvencia-tartományhoz, amikor kicsit meg kell állniuk.

Ha valaki elkezd egy mozgásprogramot, kezdetben gyorsabban ver majd a szíve, és lassabban is tér vissza a normál értékre. Ha a szervezet már kicsit edzettebb, ez a folyamat is lelassul, és mind hosszabb edzésekre lesz képes. Ugyanez vonatkozik a vérnyomásra is: a mozgás hatására az edzettségünktől függően gyorsan vagy lassabban emelkedik, pihenésre normalizálódik. Merkely Béla hangsúlyozta: még a gyengébb szívűeknek is ajánlott a rendszeres testmozgás. Az ő esetükben az a fő szabály, hogy naponta többször keveset és leginkább sík talajon, de sétáljanak, mert ezzel javítható a szívük funkcionális kapacitása, sőt még az életkilátásaikra is kedvező hatása lesz az ilyen gyaloglásnak. A rendszeres testmozgás a koszorúérbetegek állapotát is kedvezően befolyásolja, sőt a jól felépített edzés a koszorúéren látható plakkokat is csökkentheti.

Mozgásgyógyszer

A mozgás már rövid távon is javítja a keringést, csökkentheti a vérnyomást, természetes módon méregteleníti a szervezetet, növeli a vér oxigénszállító képességét. Javítja az ízületek mozgékonyságát, erősíti a csontokat, serkenti az emésztést, megszünteti a székrekedést. A rendszeres mozgás hatására a szervezetben csökken a szív- és érrendszert károsító rossz, ugyanakkor kedvező lesz a vérben a jó, a hasznos koleszterin. A mozgás megtornáztatja az ereket, karbantartja az érfalakat, csökken a vérrögök kialakulásának kockázata.