A Fidesz nem enged Európának
Lapunknak kormányzati körökből és a Fidesz-vezetés részéről is utaltak arra, hogy Brüsszelben nagy és permanens nyomást gyakorolnak az Európai Bizottságra azon gazdasági szereplők, akik érdeksérelemként élik meg nap mint nap az Orbán Viktor és kormánya által hirdetett „igazságos közteherviselést”. E cégek körében említettek lapunknak bankokat, de energiacéget is.
„Ilyenkor Brüsszel és más európai intézmény is az alkalmas szituációt várja, például egy alkotmánymódosítás vagy demokráciadeficit esetén, hogy kontrázzon” – tette hozzá forrásunk, elismerve, hogy maga az alkotmánymódosítás is lehet az apropó. Kövér László politikai motivációkra utalt péntek este a Hír TV-ben. A házelnök szavaiból az derült ki, hogy nem akarja elhalasztani az alaptörvény módosításának végszavazását.
„Igazándiból lehet, hogy van egy másik valóság is, amelyik sokkal inkább materiális, és valójában a materiális világban pozíciókat vesztő érdekkörök gondolják úgy, hogy fel kell használni az alaptörvényt meg az egyházi törvényt, a médiatörvényt és mindent annak érdekében, hogy ezt a politikai kurzust 2014-ben legkésőbb – akár demokratikusan, akár bármilyen más eszközzel, ahogyan azt Charles Gati méltóztatott nekünk megüzenni – el lehessen takarítani. És ha igen, akkor visszazökken az élet a régi kerékvágásba, legalábbis Magyarországon. De szerintem nem tud soha az élet a régi kerékvágásba visszazökkenni” – mondta.
A kérdésre, hogy a bankokra gondol-e és a nemzetközi cégvilágra, a házelnök úgy válaszolt: „Igen, ők is, mindenki, aki az elmúlt néhány év, úgymond, unortodox gazdaságpolitikájának a komoly vesztese volt, akik ezermilliárdokat veszítettek azon, hogy nem az emberek bőrét nyúztuk le” – magyarázta. A kormánypárti politikusok – Gulyás Gergely, Selmeczi Gabriella –nyilatkozatai arról szólnak, hogy a koncentrált külföldi felszólításoknak, az Európa Tanács főtitkárának, Thorbjorn Jaglandnak és az amerikai külügyminisztérium szóvivőjének is ellenáll az Orbán-kormány. Gulyás Gergely az ATV-ben a külföldi kritikákkal kapcsolatban azt mondta: elvárják, hogy ugyanaz az eljárásmód illesse meg a magyar kormányt is, mint a többi tagállamot. A Fidesz ismert jogi szakpolitikusa úgy fogalmazott, „semmi esély sincs, hogy visszavonjuk az alkotmánymódosítást”.
Gulyás Gergely tegnap délután a Népszabadságnak azt mondta, nem sok esélyt lát arra, hogy hétfőn nem lesz meg a zárószavazás. A fideszes politikus szerint az a vád, miszerint a Fidesz–KDNP-kétharmad, ha az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősít egy törvényt, a kérdést úgy oldja fel, hogy az alaptörvénybe emeli, általánosságban fogalmazódik meg, és a konkrét esetek többségében nem igaz. A szólásszabadság esetében arról, hogy a demokratikus keretek között hol húzzuk meg a határt, az alkotmányozó hatalom jogosult dönteni.
A szólásszabadság határaival kapcsolatosan általánosan elfogadott egyforma mérce nincs, Németországban a Magyarországon megszokottnál lényegesen szigorúbb a szólásszabadság korlátozása, az Egyesült Államokban gyakorlatilag semmilyen korlátja nincs. Mégis mindkét országot joggal tekintjük demokráciának – tette hozzá. Lukács Tamás, a parlament emberi jogi bizottságának KDNP-s elnöke a Népszabadságnak úgy kommentálta a negyedik alkotmánymódosítás zárószavazásának az elhalasztására tett európai és amerikai felszólításokat, hogy „azok antidemokratikus gondolkodásra vallanak, hiszen minden nemzetnek első számú nemzeti ügye az alkotmánya. Ezért az alkotmányért, illetve annak módosításáért mindig az adott ország megválasztott képviselői a felelősek. Én soha nem venném a bátorságot, hogy az amerikai kongresszust felszólítsam, hogy vonjon vissza egy törvényt” – mondta a kereszténydemokrata politikus, majd kérdések sorát vetette fel.
Vajon a negyedik alkotmánymódosítás hiteles angol nyelvű szövege rendelkezésére áll-e azoknak, akik felszólították a kormányt, hogy az Országgyűlés halassza el a hétfői végszavazást? Miért nem a rendes eljárás keretében, a Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes által folytatott megbeszéléseken álltak elő az érveikkel, hiszen az igazságügy-miniszter kinyilvánította tárgyalási készségét? Melyik más EU-tagállamot helyeztek ilyen kontroll alá egy törvény vagy az alkotmánymódosítás elfogadása előtt?
Miért éppen a zárószavazás előtt szólították fel a parlamentet, miért nem négy héttel ezelőtt, amikor ismertté vált a alkotmánymódosítás szövege? Érthetetlen, hogy nem konkrét pontokat kifogásolnak, megjelölve azokat a nemzetközi, európai uniós szerződéseket, amelyeket szerintük sérthet az alkotmánymódosítás, hanem csak általánosságban fogalmaznak. Lapunknak, még azt megelőzően, hogy az Orbán–Barroso-telefonbeszélgetés ténye nyilvánosságra került volna, kormányzati és fideszes források is azt mondták: hétfőn nem halasztják el a neuralgikus zárószavazást. Aztán valószínűleg az igazságügyi tárca és Navracsics Tibor szerepe lehet „hivatalból”, hogy továbbra is egyeztessen az európai intézményekkel.
Az alkotmány nem játék!
Civil szervezetek demonstrációt szerveznek szombat délután három órára az alkotmány védelmében, az alaptörvény negyedik módosítása ellen. A tüntetés helyszíne az V. kerületi Alkotmány utca és a Kossuth tér sarka. A vezérszónok Tamás Gáspár Miklós lesz.
