Sokkolja a hallgatókat a listázás
Az ELTE Bölcsészettudományi Kar Hallgatói Önkormányzatának adatkezelésével összefüggésben a Nemzeti Nyomozó Iroda nyomozást indított. Vagyis fordult a kocka: a nyomozó iroda néhány nappal korábban még azért szállt ki az ELTE bölcsészkarára, mert a hök vezetője feljelentette a Hallgatói Hálózat (HaHa) demonstrációján megjelenő diáktársait és a tiltakozásban részt vevő oktatókat. A HaHa ugyanis folyamatos demonstrációval tiltakozik a kormány felsőoktatás-politikája ellen.
Az Atv.hu által feltárt listabotránnyal kapcsolatos fejlemény az is, hogy az ELTE rektora szerdán felfüggesztette a BTK-n a hök működését. Mezey Barna közleményében azt írta: a személyes adatok kezelésére vonatkozó törvényi rendelkezések megsértését Garbai Ádám, a hök elnöke is elismerte.
A bölcsészkar dékánja is személyes hangvételű közleményt tett közzé az egyetem honlapján. Dezső Tamás ebben azt írja, az ELTE vizsgálóbizottságot hozott létre a BTK hallgatóit megalázó és szégyenletes jelzőkkel illető lista keletkezésének és tartalmának kivizsgálására. „Az ELTE 377 éves Bölcsészettudományi Karának dékánjaként mélységesen és megrendíthetetlen elszántsággal ítélek el minden származásra utaló, vallási, nemi, világnézeti, ideológiai vagy más identitásbeli alapon történő megkülönböztetést vagy erre irányuló szándékot. Nemcsak a szándék tényét, de az emberi méltóság más aspektusait sértő stílusát is mélységesen megalázónak tartom” – fogalmaz Dezső Tamás. Az ELTE BTK Hallgatói Önkormányzatánál az új hallgatók listázását elismerték, azonban azt állítják, hogy a botrányt kiváltó primitív részleteket valaki utólag írta a listára.
Most már nyilvánvaló: sokkolta az egyetemi ifjúságot a BTK hök listázási botránya. Senki sem gondolta, hogy származásra utaló adatokat tartanak nyilván a diákokról – így kommentálja a listázási botrányt Kátai Gábor ifjúságpolitikai szakértő, hozzátéve: a gólyatáborok megszervezésekor a hallgatói önkormányzati vezetők szoktak listát írni, ami „teljesen normális” dolog.
Ezek a listák azonban csak olyan információkat tartalmaznak a hallgatókról, amelyek bizonyos pozíciók betöltéséhez, önkéntes munkához, hökben végezhető feladatokhoz adnak támpontokat. Ha például valaki igazolt sportoló, akkor ez információ arra vonatkozóan, hogy az illető elvileg alkalmas lehet sportesemények szervezésére. Kátai azt vélelmezi, hogy az ELTE BTK Hallgatói Önkormányzata az érzékeny adatokat azért gyűjtötte, mert ezek afféle kiválasztási szempontként szolgáltak a kollégiumi férőhelyek, ösztöndíjak, valamint hökbeli pozíciók elosztásánál.
– Ez a társaság egymást segíti. Láthatjuk, hogy a munkaerőpiacon a volt hökösök közül többen a Jobbik környezetében találtak állást. Volt már erre példa korábban: az ilyen szervezetet annak idején KISZ-nek hívták. A különbség az, hogy a KISZ nem képviseleti szervezet volt, hanem uralkodott a hallgatók felett. Viszont az mindenképpen közös bennük, hogy egy bizonyos értékpreferenciájú csoport az erőforrásait saját céljaira használja.
Az ELTE hök bizonyos szempontból a Jobbik ifjúságpolitikai műhelye, és nem értékplurális, hallgatói képviselet – mondja Kátai, aki arra is rámutat, hogy az országban működő 130 hallgatói önkormányzat mindegyike más és más. – Még az ELTE-n belül is eltérők a hagyományok: egészen más a hök a társadalomtudományi karon és más a jogtudományi karon. Olyan szakadék, mint amilyen a Hallgatói Hálózat és a hök között van, a bölcsészettudományi karon kívül nincs máshol – fogalmaz a szakértő. Arra a kérdésünkre, miért épp most pattant ki a botrány, hiszen a BTK-n rendszeresen lehetett a Jobbik szórólapjaival, plakátjaival találkozni, azt mondja: nem biztos, hogy egy a hallgatók körében egyébként népszerű párt logója az egyetemi faliújságon kiveri a biztosítékot.
Kátai szerint eldöntendő ifjúságpolitikai kérdés, hogy beengedhető-e a politika az egyetemekre, vagy sem. Az egyik megközelítés szerint mindenképpen távol kell tartani a pártokat az ifjúságtól, mások úgy vélik, a pártok úgyis megtalálják az utat a fiatalokhoz, ezért azt jobb szabályozott keretek között tartani. „A BTK hök körüli botrány pillanatfelvétel erről a szabályozatlanságról” – teszi hozzá.
Kátai szerint a botrányból az egyetemi hallgatókat képviselő szervezet még jól is kijöhet. – A HÖOK akár a saját javára is fordíthatja az eseményeket. A hivatalos hallgatói képviseletnek tisztában kell lennie azzal, hogy már nincs egyedül az egyetemeken. A Hallgatói Hálózat már másfél éve aktív, és nemrég tűnt fel a Jobbik Magyar Tavasz nevű ifjúsági mozgalma is. Nyílt verseny van a diákszervezetek között, ebben az új helyzetben kell a HÖOK-nak utat találnia a hallgatók felé – mondja.
A HÖOK az utcára viszi a diákokat?
Miközben dagad a hök listabotránya, a kormány tovább tárgyal a felsőoktatást érintő kérdésekről a hallgatói tiltakozások nyomán létrehozott Felsőoktatási Kerekasztal elnevezésű fórumon. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke, Nagy Dávid kemény nyilatkozatban üzent a kabinetnek. Egy pécsi hallgatói fórumon azt mondta: ha a kormánnyal folytatott egyeztetések a hallgatók fő követeléseiről eredménytelenek lesznek, a HÖOK az Európai Unióhoz fordul, és ismét utcára viszi a diákokat. Nagy Dávid azért fogalmazott ennyire keményen, mert a kormánypárt a tárgyalások közepén – becsapva a hallgatókat és a rektorokat – módosító javaslatot nyújtott be a parlamentnek, amelyben a röghöz kötéssel azonosított hallgatói szerződéseket és az egyetemi autonómiát csorbító kancelláriarendszert az alaptörvényben szabályozná.
– A kormányoldal az ELTE BTK Hallgatói Önkormányzat „listázós” botrányát valószínűleg megpróbálja a saját hasznára fordítani, akár a hallgatói önkormányzatok jogkörének szűkítésével is – mondja lapunknak Varga Áron, a Policy Solution elemző intézet vezető tanácsadója. Szerinte azonban látni kell, hogy a botrányos tevékenységet folytató hök tagok a kormány elképzelései mellett álltak ki, szemben a HaHa-val vagy a tárgyalások felfüggesztését folytató HÖOK-kal.
– Az ELTE BTK Hallgatói Önkormányzatától külön kell választani az országos érdekképviseletet, amelynek elnöke, Nagy Dávid hozzá képest szokatlanul erős hangot ütött meg – fűzi hozzá Varga Áron, aki arra is rámutat, hogy a HÖOK alapvető stratégiája a kompromisszumra való törekvés. – Nem biztos azonban, hogy a két tiltakozási forma közül ez a célravezetőbb. 2010 óta azt látjuk, hogy a kormánnyal szemben azok a társadalmi csoportok tudnak eredményt elérni, akik erőt mutatnak fel, a tárgyalásokkal pedig a Fidesz célja sokkal inkább a diákszervezetek megosztása, mint a valódi társadalmi egyeztetés.
