Pórul járt tankerületi igazgatók
A felháborodott szülők úgy érzik, az államtitkár kijelentéseivel megsértette a gyerekeket és az őket tanító pedagógusokat. A Szülői Hálózat szerint az államtitkár „általánosító megjegyzéseivel, súlyos és válogatott sértéseivel nagy nyilvánosság előtt gyalázta az ifjúságot, az őket tanító pedagógusokat és a gyerekeiket felelősséggel nevelő szülőket”. Hozzáteszik: a gyerekkori elhízás jelensége valóban terjed, „de ezt kizárólag az elmúlt huszonkét évre fogni (amelyből négyben nem mellesleg szintén ez a kurzus kormányzott) súlyos csúsztatás”. A szülők szerint a mindennapos testnevelés sem fogja ezt a jelenséget felszámolni, sok helyen ugyanis hiányoznak a feltételek.
A gyerekkori elhízásnak számos oka lehet, az egyik a gyerekszegénység. A félmillió mélyszegénységben élő gyerek asztalára nem kerül gyümölcs, friss zöldség, tejtermékek is ritkán. A szegény családokban az éhségérzetet a legolcsóbb, így legegészségtelenebb ételek csökkentik, például zsírban sült krumpli, cukrozott szörpökből készült italok.
A szülők nem tartják elfogadhatónak, hogy bár nem szó szerint, de lehülyézte a gyerekeket az államtitkár azzal, hogy „hosszú körmondatokban taglalta, mire nem képesek”.Mindezek után már nem is csodálkoznak azon, hogy bármerre turnézzon is az államtitkár asszony, az iskolába érkezésekor nem akar gyereket látni – írják, hozzátéve, az iskola látogatásakor az iskola minden tanulójának délután kettőig el kellett hagynia az épületet.
A Szülő Hálózat a keddi államtitkári „turnéra” reagált, pedig egy nappal később is történt incidens az államtitkár és a diákok között. Hoffmann Rózsa ekkor ugyanis a Budapesti Kölcsey Gimnáziumban tartott előadást. A Középiskolai Hálózat aktivistái egy rózsát szerettek volna neki átadni, illetve megerősíteni tárgyalási szándékukat az államtitkársággal. (A végzős diákok néhány héttel a felsőoktatási jelentkezési lapok beadása előtt még nem tudják, milyen feltételek mellett kerülhetnek be egyetemre.) A diákok hiába próbáltak szóba elegyedni az államtitkárral, Hoffmann beült az autóba, sofőrje pedig nem állt meg, hanem lassan tolta maga előtt a fiatalokat.
„Talán csak a szerencsének köszönhető, hogy komolyabb sérülés nem történt” – reagáltak az aktivisták a Facebookon, ahová az államtitkár udvariatlan viselkedéséről készült videót is feltöltötték. Az ország általános iskoláit nyilván nem véletlenül „turnézza” körbe az államtitkár. Bár január első napjaiban a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KIK) igazgatójával tartott közös sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy az iskolák állami fenntartásba vétele sikeres és zökkenőmentes, ez a kijelentés aligha nyugtatja meg a pedagógusokat. Január elsejétől közel 2700 iskolát és 120 ezer pedagógust vett át a KIK.
Az iskolák önállósága a múlté: mind beolvadtak a KIK-be. Az iskolaigazgatók sem személyi, sem gazdasági döntéseket nem hozhatnak, e jogok most már a miniszter által kinevezett 198 tankerületi igazgatóhoz tartoznak. Sok iskolában azonban nem világosak a felelősségi körök, az, hogy kihez kell fordulni a napi problémákkal. Eligazodási pont lehetne a KIK honlapján az alapító okirat vagy a szervezeti működési szabályzat (szmsz). Ha lenne. Mi ugyanis nem találtuk egyiket sem. Felhívtuk a KIK sajtófelelősét, aki azt mondta, valóban nincsenek fent a honlapon, azonban felhívta a figyelmünket, hogy ezeket a dokumentumokat az oktatási államtitkárság adja. Megkérdeztük Szüdi János jogászt, közoktatási szakértőt: alapító okirat és szmsz nélkül működhet-e egy több ezer iskolát fenntartó intézmény?
– Jogszabállyal is lehet jogi személyt létrehozni – mondja Szüdi, rámutatva, hogy a KIK létrehozásáról tavaly kormányrendelet határozott. (Ez elérhető a honlapon.) A megmaradó köznevelési intézmények beépülnek a most készülő alapító okiratba. A kormányrendeletet elolvasva kitűnik, hogy ez a jogszabály a részleteket a KIK szmszében kívánja rendezni.
A „megyeközponti tankerület (...) a szakképző iskolák, a kollégiumok, a pedagógiai szakszolgálati feladatokat, valamint a pedagógiai-szakmaiszolgáltatásokat ellátó közoktatási intézmények fenntartásával kapcsolatosan ellátja az Intézményfenntartó Központ szervezeti és működési szabályzatában (kiemelés tőlünk – a szerk.) számára meghatározott egyes fenntartói feladatokat”, illetve „a tankerület az illetékességi területén működő általános iskolák, alapfokú művészeti iskolák és gimnáziumok fenntartásával kapcsolatosan ellátja az Intézményfenntartó Központ szervezeti és működési szabályzatában számára meghatározott egyes fenntartói feladatokat” – így szól a rendelet.
Mivel az szmsz-t nem találtuk a honlapon, az oktatási államtitkársághoz fordultunk, hol található a KIK szmsz-e. „A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ tavaly szeptemberben elkészült alapító okirata a fenntartói – és a törvényben rögzített esetekben a működtetői feladatok – átvételét követően jelenleg változik. Az szmsz-szel ugyanez a helyzet. Mivel a két dokumentum lényeges elemeiben módosul, ezért nem érhetők el a KIK honlapján. A pedagógus-szakszervezetekkel aláírt megállapodás értelmében az új szmsz előkészítésében az érdekvédelmi szervezetek is részt vesznek” – tudtuk meg a tárca sajtóosztályától.
Azt is írják, az szmsz módosításának határideje március vége. Mi viszont azt is megkérdeztük, hol lehet elérni a dokumentumokat. Erre nem kaptunk választ, amit mi úgy értelmezünk: pillanatnyilag nincs szmsz. Nem ez az egyetlen furcsaság. Birtokunkban van egy a kormány számára készült jelentés, amely „a közoktatási rendszerben alkalmazottak (közalkalmazottak és kormánytisztviselők) fizetésében és béren kívüli juttatásaiban bekövetkezett változásokról” szól. A dokumentum január 14-én készült, és az olvasható ki belőle, hogy az oktatási államtitkárság a tankerületi igazgatók bérezését nem jól állapította meg a tervezési munka során.
A törvényben „a központi államigazgatási szerv legalább megyei illetékességű területi szervének vezetője főosztály-vezetői” illetményre jogosult. Ez a megyei igazgatók esetében 478 ezer forint plusz pótlékok. A tankerületi igazgatóknál szintén a főosztály-vezetői besorolás az alap, esetükben az illetménykiegészítés és az illetménypótlék kisebb, így a pluszpótlékok nélkül a fizetésük 402 ezer forint. Nos, a járási és megyei tankerületi igazgatók zöme önkormányzatok oktatási osztályainak munkatársa volt, vagy iskolaigazgató, esetleg helyettes. A fizetésük így magasabb volt, mint amit kézhez kapnak új pozíciójukban.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma ezért „a tankerületi igazgatók bérbeállási szintjének újragondolását” javasolja, mivel „a tankerületi igazgatók kiválasztását követően többen jelezték, hogy az illetménymértéke – amely kevesebb a jelenlegi járandóságunknál – miatt fontolgatják, hogy vállalják-e a megbízatást”. A dokumentumból az is kiderül, hogy a fizetéscsökkenés miatt sokan jelezték, hogy „jelentős fizetéscsökkenéssel járna a szakmailag vonzó feladat elvállalása”. Az Emmi javaslatot is tesz a bérkorrekcióra: „A KIK állományában foglalkoztatott kormánytisztviselők esetében egyedi eltérítési lehetőség szabályozott módja adhatna megoldást, mely hozzávetőlegesen 135 millió forint többletkiadást jelent havonta”. Ez 1,6 milliárd forint évente.
