Mennyit ér a helyi igazság?
Az egri főszerkesztő nincs egyedül a tapasztalatával: a magukat függetlennek tartó vidéki online médiaműhelyek óhatatlanul útjában állnak a helyi hatalomnak, hiszen az újonnan létrejött portálok éppen abból az alapvetésből indultak ki, miszerint a városukat-megyéjüket irányító elit lepaktált a regionális sajtóval. A legelszántabb vidéki szerkesztők-újságírók közül néhányan abban bíztak, hogy szükség lehet olyan internetes újságokra, amelyekben máshol nem olvasható, az érintettek által elhallgatni kívánt helyi hírek, információk szerepelhetnek.
Debrecen legrégebben alapított online lapjának, a vagy.hu-nak a főszerkesztője, Porcsin Zsolt például megkeresésünkre úgy fogalmazott: az egészséges lokálpatriotizmus nem azonos a kritikátlansággal, a nyilvánosság hivatásos szereplőinek a közösséget kell szolgálniuk, nem pártokat vagy politikusokat. Ezért a vagy.hu azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a valóságot elemezze, s az ügyek hátterét is feltárja abban a debreceni médiaközegben, ahol a helyi sajtó meghatározó része önkormányzati tulajdonban van, vagy „baráti” kapcsolatokat ápol az 1998 óta regnáló városvezetéssel.
Körbenéztünk az országban, és kevés hasonló példát találtunk. Ennek legfőbb oka, hogy egy igényes helyi hírportál kiszámítható anyagi hátterének megteremtése szinte kilátástalan feladatnak tűnik, így az összes minőségi műhely feje fölött folyamatosan ott lebeg a megszűnés veszélye. A bizonytalanság csökkentésére, az elszigeteltségből való kitörésre szövetkezett egymással 11 vidéki online médium, amelyek Regon néven kísérletet tesznek arra, hogy közösen költséghatékonyabbá tegyék a portálok működtetését.
A próbálkozás értékelésére még várni kell. A vidéki internetes újságok közül messze a megyei nyomtatott napilapok online kiadásai a legolvasottabbak, a legtöbb portált viszont a települési és megyei önkormányzatok tartják fenn. Számos portál üzleti vállalkozásként működik, ezek általában független hírforrásként aposztrofálják magukat.
Ugyanakkor a helyi médiában nem működnek tiszta üzleti viszonyok, így a függetlenség fogalma nehezen értelmezhető. A vidéki online újságok egy része mögött pártok állnak. Az anyagi és a szellemi támogatást esetenként büszkén vállalják, máskor a politikai gyámkodás csak áttételesen mutatható ki. A vidéki médiapiac torzulásaiért jórészt épp ez a politikai háttér a felelős. Az egyes pártok rendkívül változatos módszerekkel stafírozzák ki a velük lojális helyi médiumokat. A legkevésbé függetlennek számító hírportálokat az éppen hatalmon lévő politikai oldal által irányított önkormányzatok saját maguk tartják fenn, de az elfogult tájékoztatás tetten érhető azoknál a szervezetileg független internetes újságoknál is, amelyek főként közvetlen önkormányzati támogatás révén maradhatnak életképesek.
Számos portál csak áttételesen köthető a pártokhoz, viszont kizárólag az érintett politikai oldallal szimpatizáló cégek és üzletemberek anyagi támogatásával, a tőlük érkező hirdetésbevételek segítségével tarthatók a víz fölött. A netes lapok dologi kiadása ugyan csekély, ám a médiumnál dolgozó újságírók csak akkor tudnak életvitelszerűen hiteles és tényfeltáró cikkeket alkotni, ha abból a munkából meg is tudnak élni. Erre alig van esély.
Tavaly indult például a Várpalotablog.hu, amelynek egyik alapítójától, Ármás Jánostól megtudtuk, egyelőre hitelekből tartják fenn a közéleti orgánumot. „Tárgyalunk befektetőkkel, ám most még a szerzőtársaimmal együtt ingyen, lelkesedésből dolgozunk, mindannyiunknak van más munkahelye. Olyan portált alakítottunk ki, amely alapvető céljának tartja, hogy a helyi közéletről hitelesen, a hatalommal megkötendő kompromisszumok nélkül számoljon be. Minőségi tartalmakat kínálunk, egyúttal ugyanazt a felelősséget várjuk el az olvasóinktól, mint saját magunktól, ezért nálunk csak névvel és fotóval együtt lehet hozzászólni a cikkekhez. Jó úton járunk, az egyes írásokat már több mint ezren olvassák.”
A pénztelenség miatt valóban csak elhivatott újságírók vágnak bele egy független internetes újság létrehozásába. A debreceni vagy.hu-nak például nincs külön szerkesztősége, a szerzők a saját eszközeikkel dolgoznak, interneteznek és utaznak, nincsenek főállású alkalmazottak, sem fizetett hír- vagy képügynökségi szolgáltatások. Porcsin Zsolt főszerkesztő szerint ezt a munkát csak igen nagy hivatástudattal lehet végezni.
„Ez nem fellengzős vagy álságos mártírszöveg, a magyar online alternatív nyilvánosság szinte mindenütt így működik. Az egyik legfőbb baj, hogy hosszú évek óta nincsenek olyan pályázatok, amelyek segítségével megerősödhetne a hatalomtól független helyi-regionális média” – tette hozzá. Bod Tamás, a Hír6.hu Békés megyei hírportál alapító főszerkesztője elmondta, életében nem dolgozott olyan keményen,mint amikor szerették volna fölfuttatni a lapot, a három legnagyobb megyei város közgyűléseiről például élő, folyamatosan frissített tudósítást adtak.
„Abból a feltevésből indultunk ki, hogy a honlap látogatottsága a sok komoly, munkaigényes eredeti tartalom miatt egyre emelkedik majd, ami előbb-utóbb felkelti a hirdetők érdeklődését, és egy idő után a portál vonz annyi hirdetést, hogy eltartja az őt üzemeltető stábot” – tette hozzá. Erre azonban eleve nem volt sok esély. „Civil, független hírportálként más, kiegészítő tevékenység vagy pályázat, egyesületi támogatás nélkül megélni nem lehet” – nyilatkozta lapunknak Roznár Gyöngyi, az ország egyik legsikeresebb, legolvasottabb regionális online felületének, a szombathelyi Nyugat.hu-nak a főszerkesztője.
A Nyugat Média és Világháló Egyesület gondozásában kiadott hírportál hét-nyolc állandó szerzővel dolgozik, de vannak külsős munkatársai is. A lap az egyesületi tagok díjaiból, a civil szervezet támogatásaiból, pályázatokból és hirdetésekből tartja fenn magát. Bár a Nyugat.hu függetlennek vallja magát, a jobboldal igyekszik a portált liberális, baloldali orgánumként besorolni, s fölemlegetik a lap kapcsolatait Czeglédy Csabával, az MSZP szombathelyi frakcióvezetőjével. Roznár Gyöngyi ezzel kapcsolatban azt mondta: Czeglédy a portált megjelentető egyesület egyik alapító tagja volt, ám amikor elkezdett aktívan politizálni, kilépett a civil szervezetből.
A főszerkesztő szerint a jobboldali politikusok is rendre megszólalnak náluk, s bár a médiaportál több olyan leleplező riportot közölt, melynek alapján az országos sajtó is feldolgozta az adott témát, tényszerűségük eredményeképpen még nem érte őket jogi elmarasztalás. Bod Tamás – akinek Békésben közismert a baloldali elkötelezettsége – korábban számos, a helyi baloldali politikusokat is kellemetlen helyzetbe hozó cikket jelentetett meg a Hír6.hu-n.
„Kiderült, hogy a tulajdonos ezt nem tolerálja, ezért elváltak útjaink. A csapat megpróbálkozott azzal, hogy olyan környékbeli vállalkozók szponzorálják meg a portált, akiknek ez a legkevésbé sem jelentett gondot, de komoly érdeklődést egyikük sem mutatott. Sőt, hirdetni is óvatosak voltak: aki az egyik oldal mellé elkönyvelt médiumban hirdet, az gyanús lesz a másik oldalon, de aki független médiumot támogat, az mindkét politikai oldalon gyanússá válik” – fogalmazott. Porcsin Zsolt szerint a politikai szekértáborok éles szembenállása az egyik jelentős akadálya a helyi online újságok finanszírozhatóságának.
Mint mondta, a potenciális hirdetők gyakorta azért nem merik reklámjaikat elhelyezni ezeken a felületeken, mert félnek a hatalmon lévők bosszújától. „A vidéki párt- és városvezetők csak a kegyeiket kereső médiumokat kedvelik, ám azt, amelyik hivatásából adódóan teszi a dolgát, megbélyegzik, és akadályozzák a munkáját. A függetlenségre törekvő, a hatalmat ellenőrizni kívánó, a bíráló hangnemtől sem tartózkodó sajtó munkatársának lenni a mai vidéki Magyarországon komoly egzisztenciális kockázatot jelent” – tette hozzá.
