Hajléktalanűzés vagy síkosságmentesítés?
A civil szervezet e „tiltakozó performance-szal” gúnyolta ki és bírálta azt, hogy takarításra, síkosságmentesítésre hivatkozva, munkaterület feliratú táblákkal ellátott kordonnal kerítették el több budapesti aluljáró területének egy részét. Az AVM szerint ugyanis ahogyan légifolyosó-takarító nem létezik, úgy valódi munka sincs az érintett aluljárókban. A kordonokat – érvelnek az AVM-nél – kizárólag azért helyezték el például a Kálvin téren, az Astoriánál és a Blaha Lujza téren, hogy „elriasszák, távol tartsák” a fedél nélkül élőket.
Nem az AVM az egyetlen szervezet, amely hátsó szándékot sejt a nagytakarítás mögött: mint arról korábban írtunk, a napokban hasonló indokokkal elbontotta egy csoport a kordonokat a Blaha Lujza téri aluljáróban. Ezt egyébként egy „anarchista csoport” erőszakos fellépéseként értékelte a fővárosi önkormányzat, és fokozott ellenőrzést rendelt el az aluljárókban.
– Félreértés ne essék, mi is ugyanazt szeretnénk, mint a főváros, vagyis hogy senki ne éljen az aluljárókban – mondta Dombóvári László, az AVM egyik hajléktalan aktivistája a Kálvin téri tüntetésen. – Csak épp a módszerekben nem értünk egyet.
Az aktivista szerint nagy reményeket fűztek ahhoz, hogy az Alkotmánybíróság is kimondta: nem lehet bírságolni senkit csak azért, mert közterületen él. Hiba volt azonban remélni, hogy ez jobb belátásra bírja a főváros vezetését, mondta a férfi. Ahelyett ugyanis, hogy az AB-döntés után végre szociális megoldásokat kerestek volna, „abszurd trükkel”, a kordonozással próbálkoztak. Balog Gyula szerint a „szégyenkordon” azért is felháborító, mert a szociális szakmának kész javaslatai vannak arra, hogy miként tudnának segíteni az otthontalanoknak, „csak meg kellene hallgatni a szakembereket, meg kellene fogadni tanácsaikat”.
Az AVM demonstrációján elhangzott: elrettentő intézkedések helyett szociális megoldásokra volna szükség, és a lakhatáshoz való jogot kéne érvényre juttatni. Ennek kapcsán Dombóvári László azt mondta, fejleszteni kellene a szociális bérlakáshálózatot. Egy másik demonstráló azt sérelmezte: – Azzal magyarázzák az utcán élők zaklatását, hogy egyre több a férőhely a szállókon, lenne hová menniük a fedél nélkülieknek. Miközben sokan egyszerűen nem jutnak be a szállókra. Én magam három napja nem kapok helyet, mert telt ház van mindenütt.
A pénteki demonstráció végén Lakatos Bertalanné Jutka, az AVM hajléktalan aktivistája elmondta, közérdekű adatigénylést adtak be a Fővárosi Közterület-felügyelethez, a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt.-hez (FKF) és a fővárosi önkormányzathoz, hogy megtudják, milyen munkát terveznek az elkerített területeken. A munkálatokról lapunk is megpróbált tájékozódni, különösképpen azért, mert bár az elmúlt napokban többször és több aluljárót is felkerestünk, munkásokat nem láttunk az elkerített területen – egyetlen eset kivételével. Péntek délelőtt az AVM demonstrációjával egy időben, a tüntetők mellett három ember fugázta az aluljáró falának csempéjét.
Megkerestük az FKF Zrt.-t, ám a sajtóosztályon nem kaptunk választ kérdéseinkre, csak azt jelezték: a Budapesti Városüzemeltetési Központ az illetékes. Csakhogy ott sem tartották magukat kompetensnek, a fővárosi önkormányzatot nevezték illetékesnek. Így a városházához továbbítottuk kérdéseinket. Egyebek mellett arra szerettünk volna választ kapni: mi a véleményük azokról a vádakról, amelyek szerint a kordonok valójában azt a célt szolgálják, hogy a hajléktalanok ne tudjanak behúzódni az aluljárókba? Milyen munkát végeznek?
Ez mennyibe kerül? Mikorra végeznek? Van-e oka annak, hogy épp most, télen végzik ezt a munkát? Minderre az önkormányzat az alábbi – szó szerint idézett – közleménnyel reagált: „A Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. kiemelt feladata Budapest 73 aluljárójának (ebből 65 gyalogos-aluljáró) takarítása egész évben. Minden gyalogosaluljáróban napi szinten végeznek takarítást, ebből 35-ben, a legfrekventáltabb helyeken találhatókban éjszaka is, mert akkor nem zavarják a gyalogosok forgalmát. A munkát januártól decemberig végzik. Télen az aluljárók burkolatára kerülő hó, jég és síkosságmentesítő anyag csúszásveszélyt jelent. A szennyezés eltávolítása vizes technológiával történik, ezért a gyalogosbalesetek elkerülése érdekében szükséges a terület elkerítése.”
