Mesterházy Attila: nyitva hagytuk az ajtót

Sok nemzettársunkat megsértett az, amit akkor és ahogy képviseltünk - mondja a 2004-es népszavazási kampányban folytatott szocialista politikáról Mesterházy Attila. Az MSZP elnöke ebből azt a következtetést vonta le, hogy a hiteles baloldali nemzetpolitikai fordulat feltétele a bocsánatkérés. Bajnaiék egy olyan autóban ülnek, ahol többen is kapkodnak a kormányért, és ki erre, ki pedig arra próbálja tekerni, addig én egy erős és stabil autóbuszt vezetek - mondja Mesterházy.

– Erdélyben tartott elnökségi ülést az MSZP. A párt új nemzetpolitikai irányt hirdetett. Rájöttek, hogy a határon túl is vannak magyarok?

– Ennél azért többre jöttünk rá. Minden egyes programalkotásnál megnézzük, korábban hol tévedtünk, mit tudunk tanulni az elkövetett hibákból. Ugyanígy tettünk a nemzetpolitika területén is, elemeztük, mit kell korrigálnunk. A 2004-es népszavazáson például egy rosszkor és rosszul feltett kérdésre rossz választ adtunk. Ez sok kárt okozott a magyar–magyar kapcsolatnak, sok nemzettársunkat megsértett az, amit akkor és ahogy képviseltünk. Úgy gondoltuk, ahhoz, hogy mi hiteles nemzetpolitikáról beszélhessünk, előbb bocsánatot kell kérnünk. A múlt értékelése során szintén megállapítottuk, hogy a nemzetpolitikánkban túlzottan pragmatikusan képviseltük az álláspontunkat, ennek érzelmi vonzatával viszont nemigen foglalkoztunk. Megértettük, hogy a szimbolikus politizálásnak is fontos szerepe van, ezért mentünk Kolozsvárra, és ezért jelentettük be ott a politikai fordulatot. A magyarságpolitikától függetlenül azt is üzenetnek szántam, hogy lehet új politikai kultúrát képviselni. El lehet ismerni a múltban elkövetett hibáinkat, és meg lehet követni azokat, akiket ez sértett.

– Erre azt mondják az ellenfelei, hogy Mesterházy Attila nyilván azért csak most ismerte fel, hogy a pártja hibát követett el, mert a határon túliak 2014-ben érdemben beleszólhatnak a választások eredményébe.

– Ugye senki nem gondolja komolyan, hogy attól tömegek fognak majd az MSZP-re szavazni a határon túliak közül, mert megtettük ezt a gesztust? Ennél én racionálisabb és realistább vagyok. Az nyilvánvaló, hogy a határon túl a Fidesznek érdemi többsége van. Nekünk ez közép- és hosszú távon hozhat politikai eredményt. De sokat kell tennünk még azért, hogy bizonyítsuk, mi mást gondolunk, mást képviselünk, mint korábban. Ezt a gyakorlatban is meg kell tudnunk mutatni, még inkább majd kormányon. Amit most Erdélyben tettünk, szükséges és fontos lépés volt. Nem azt vártuk tőle, hogy bárki is elérzékenyüljön. Húsz-harminc szélsőjobboldali fiatal még tüntetett is az előadásom alatt Kolozsváron. Én tudomásul veszem a véleményüket. Azért kell dolgoznunk, hogy legközelebb ennél is kevesebben tüntessenek, idővel pedig senki ne érezze fontosnak, hogy az MSZP által képviselt nemzetpolitika miatt utcára vonuljon.

– Azokról a fiatalokról beszél most megértéssel, akiket Szanyi Tibor „zsigeri barmoknak” nevezett. Így nehéz lesz elhinni az őszinte fordulatot.

– Szerintem Tibor ebben hibát követett el, nem értek egyet a megfogalmazásával. Ezt a stílust kifejezetten károsnak gondolom, különösen ebben a kontextusban, miközben tudom, hogy ő is egyetért a párt nemzetpolitikai fordulatával. Mindenkinek joga van tiltakozni bármely párt politikája ellen.

– Ha Szanyi Tibor hibázott, akkor nyilván a miskolci szocialistákkal sem ért egyet, akik arról érdeklődtek a város fideszes polgármesterénél, hogy az új munkatársai közül kik jöttek a határon túlról és kik beszélnek a magyar mellett románul is.

– Politikai hiba volt ez is. Nem szabad így fogalmazni, számomra ez elfogadhatatlan. Ezt meg is mondtam a miskolci kollégáknak. Azt megértem, hogy arra akarták felhívni a figyelmet, hogy Miskolc fideszes polgármestere nem a kiváló helyi szakemberekből válogatja ki a munkatársait, hanem távolabbi régiókból. Kriza Ákos ugyanazt csinálja, amit Orbán Viktor, csak kicsiben, vagyis a haverjait hozza helyzetbe. A városvezetők házai előtt külön leaszfaltozott utakról meg ne is beszéljünk. Erre fontos és jogos rámutatni. De az is fontos, hogy ezt hogyan tesszük.

– Gyurcsány Ferenc azt mondta, hiba volt öntől, hogy bocsánatot kért a 2004-es álláspontjukért.

– Azért vagyunk két külön pártban, mert nem mindenben értünk egyet.

– Ehhez képest közös ellenzéki egyeztetésre hívta a Demokratikus Koalíciót is. A tárgyalásoknak pedig végül – legalábbis ezt deklarálták – választási együttműködés is lehet a vége. Sokak szerint Gyurcsány személye „hiteltelenítheti” az együttműködést. Egyetért?

– Ezek a tárgyalások arról is szólnak, hogy ne csak a közös pontok, hanem a különbségek is világosan kiderüljenek. Abban bizonyosan nem értek egyet, hogy amit Gyurcsány Ferenc tesz vagy mond, az nálunk bármit is hiteltelenítene. Hiszen a DK másik párt. Azt világossá tettük, hogy mi miként értékeljük a 2004-es népszavazást, vagy éppen a 2006-os őszi eseményeket. A volt miniszterelnök és a DK erről másképpen gondolkodik. Ez az ő dolguk. Bár hozzá kell tennem, hogy az ellenzéki tárgyalásokon a Debreczeni József vezette DK-delegáció más álláspontot képviselt a határon túliakkal kapcsolatban, mint ami Gyurcsány Ferenc korábbi nyilatkozataiból kitűnik. Látom, sokan próbálják azt erőltetni, hogy a DK valamiféle folt az ellenzéki együttműködés kabátján. Mi a demokratikus ellenzéki erőket hívtuk tárgyalóasztalhoz, mert a kormányváltás érdekében készek vagyunk velük együttműködni. A DK pedig demokratikus ellenzéki párt. Az már más kérdés, hogy az egyeztetések során lesznek-e olyan pontok, ahol törésvonalak alakulhatnak ki az álláspontok között. Minél több ember mondja el a véleményét egy programról, az annál szélesebb körben válhat támogatottá. Az a korrekt álláspont, hogy ha valaki széles összefogást hirdet az Orbán-rendszerrel szemben álló pártok és mozgalmak számára, akkor abban minden demokratikus erőnek helye van. Azt viszont, hogy ez az összefogás végül milyen formában fog megvalósulni, hogy ebben a szövetségben végül ki milyen szerepet és szeletet kap, egy későbbi időszak feladata lesz meghatározni.

– Korábban sérelmezte, hogy hiába próbált az MSZP politikájáról beszélni, mindig Gyurcsány Ferencről kérdezték. Egy ideje Bajnai Gordon az, akivel kapcsolatban rendre állásfoglalásra kérik. Egy hasonlat szerint önök két, egymással szembe rohanó autóban ülnek, s csak az a kérdés, melyikük rántja el végül a kormányt.

– Nem egymással szembe rohanunk, hanem egy többsávos autópályán haladunk egymás mellett. Annyi különbség viszont van, hogy míg Bajnaiék egy olyan autóban ülnek, ahol többen is kapkodnak a kormányért, és ki erre, ki pedig arra próbálja tekerni, addig én egy erős és stabil autóbuszt vezetek, majd másfél millió utassal a fedélzeten. Az igaz, hogy igyekszünk néha megelőzni egymást, de az biztos, hogy nem egymással szembe, hanem egy irányba haladunk. A közjogi kérdésekben – vagy hogy csak a legutóbbi aktualitást említsem: az ügynökakták kérdésében – az Együtt 2014 és az MSZP álláspontja nem vagy csak alig különbözik. Kár, hogy más témájú egyeztetéseken nem vesznek részt, mert a társadalmat hasonlóképp, ha nem jobban érdekli, hogy mit gondolunk akár az egészségügy, akár az oktatás vagy a gazdaság területéről. Szerintem egy közjogi, társadalompolitikai és gazdasági válságot csak együtt lehet kezelni. Ha csak a közjogi kérdéseket rendezzük, akkor – nem lebecsülve a fontosságát – marad a puszta keret. Tiszteletben tartjuk az Együtt 2014 véleményét abban, hogy új szervezetként ők még nincsenek felkészülve az állásfoglalásra bizonyos kérdésekben. Mi nyitva hagytuk az ajtót, mi készen állunk. Jelenleg mi vagyunk az egyetlen párt, amely mindegyik szakpolitikai kérdésben világos, írásos programmal rendelkezik.

– Szentpéteri Nagy Richard politikai elemző azt mondta, ha csak annyian akarják majd leváltani a Fideszt, mint most, akkor Orbánék újráznak 2014-ben. Ezzel szemben vannak, akik úgy vélik: ha most lennének a választások, le lehetne váltani a kormányt. Ki látja reálisabban a helyzetet?

– Két éve, ha azt mondtam, hogy az MSZP erős politikai formáció és meghatározó szereplő lesz a 2014-es választásokon, kiröhögtek. Sokan attól is óvtak, hogy elvállaljam az elnöki tisztséget, és inkább azt javasolták, alakítsak egy új pártot húsz fiatallal, mert az MSZP halott. Ugyanezek az elemzők most már arról beszélnek, hogy a szocialisták nélkül nincs kormányváltás és változás Magyarországon. Márpedig az Orbán-kormány alkalmatlan az ország vezetésére. Majdnem ötszázezer gyermek éhezik, négymillió ember él a létminimum alatt, közel háromszázezer családnál már holnap ki lehetne kapcsolni a közszolgáltatásokat a tartozásai miatt, a munkanélküliség nő, a gazdaság recesszió ban, a megélhetés reményében egyre többen kényszerülnek elhagyni az országot. A kormány azzal, ami a feladata lenne, szemmel láthatóan nem képes megbirkózni. Valójában csak a Simicska Lajosok és Nyerges Zsoltok, a fideszes oligarchák és a kiváltságos kevesek részesülnek előnyökben. Egy kormány, amely csak erre képes – legyen az jobb- vagy baloldali –, egyszerűen megbukott. Ez azonban nem jelenti azt, hogy automatikusan el is vesztik a választásokat. A győzelemhez nemcsak a kormány kudarcai és hibái, hanem az ellenzék világos alternatívája is kell. Az MSZP az két évben folyamatosan bővíteni tudta a támogatottságát, és ez a tendencia a következő hónapokban is folytatódni fog. Már ma is többen akarják meneszteni ezt a kormányt, mint amennyien marasztalnák. Orbán Viktor „hatalmas” politikusi teljesítményét mutatja, hogy milyen gyorsan kisebbségbe kerültek az emberek között. Nagyon tehetségtelenül kell kormányozni ahhoz, hogy a centrális erőtér húszéves víziójától alig két év alatt eljussanak odáig, hogy a következő választás megnyerése is kétséges számukra. Hiszem, hogy le fogjuk váltani a Fidesz-kormányt.

„Nem azt vártuk, hogy bárki is elérzékenyüljön”
„Nem azt vártuk, hogy bárki is elérzékenyüljön”
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.