A Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) 2008. január 8-án kezdett titkos adatgyűjtésbe az UD Zrt. biztonsági cég ellen. Ennek oka az volt, hogy egy „titkos hálózat működtetői megkísérelték a behatolást az elektronikus kormányzati gerinchálóhoz kapcsolódó egyes kormányzati szervek információs rendszerébe, veszélyeztetve ezzel e szervek törvényes és biztonságos működését” – derült ki a Szilvásy György titkosszolgálatokat irányító miniszter titkársága által 2008 szeptemberében kiadott közleményből.

A vádlottak: Herényi Károly, Dávid Ibolya, Tóth Károly és Szilvásy György

Az akkor nyilvánosságra került információk szerint felmerült az is, hogy az egyik internetes szolgáltatótól milliószám szereztek meg e-mail címeket, s az UD közreműködhetett magánszemélyek – köztük politikusok – elleni adatgyűjtésben, törvénytelen megfigyelésekben. Az ügyben az NBH vezetője 2008 szeptemberében számítástechnikai rendszer és számítástechnikai adatok elleni bűncselekmény, államtitoksértés, valamint más cselekmények gyanúja miatt rendőrségi feljelentést tett.

Nem sokkal később máig ismeretlen személyek az interneten is hozzáférhetővé tették a titkos felderítés során keletkezett hangfelvételeket, amelyekből kiderült: két korábbi fideszes titkosszolgálati miniszter – Demeter Ervin és Kövér László – rendszeresen kapcsolatot tartott az UD vezetőivel. A beszélgetések alapján arra lehetett következtetni, hogy a cég törvénytelen adatgyűjtést folytat, ráadásul – a cég egyik vezetője és az OTP elnök-vezérigazgatója közötti beszélgetésben – utalások hangzottak el arra vonatkozóan, hogy az MDF tisztújítási folyamatát is befolyásolni kívánják, mert Dávid Ibolya volt pártelnökre nézve terhelő adatok gyűjtésére utaltak.

Szilvásy akkor polipszerűen működő árnyék-titkosszolgálatokra utalt, és az ügyről beszélt az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága előtt is. A Fidesz a testületi üléseken akkor – az NBH főigazgatójának kinevezése elleni tiltakozásul – nem vett részt, így az ülést Tóth Károly, a grémium szocialista alelnöke hívta össze, s maga kérte a minisztert, hogy mutassa be a titkosszolgálat birtokában levő felvételeket. Ezt a volt miniszter megtette, és ezért később személyes adatokkal való visszaélés miatt emeltek vele, illetve a bizottság alelnökével szemben vádat. Dávid Ibolya volt MDF-elnök, illetve Herényi Károly egykori frakcióvezető vétke pedig az volt, hogy az ismeretlen módon birtokukba került hangfelvételek leiratát – anonimizálva – nyilvánosságra hozták. Tény ugyanakkor, hogy Almássy Kornélt – akiről a titokban rögzített hangfelvételeken Dávid potenciális ellenfeleként valóban szó esett – arra szólították fel, hogy távozzék a közéletből. Ellenük szintén büntetőeljárás indult, és a személyes adattal visszaélés, illetve az egykori pártelnökkel szemben kényszerítés miatt is vádindítványt nyújtottak be.

Az ügy pikantériája, hogy az UD Zrt. vélelmezett törvénysértő tevékenysége miatt indult nyomozásokat rendre megszüntették. Tavaly megegyezéssel zárult az a személyiségi jogi per is, amelyet a cég indított, s több mint másfél milliárd forint kártérítést követelt a Nemzetbiztonsági Hivataltól (NBH) és a magyar államtól. A megegyezés értelmében az NBH jogutódja, az Alkotmányvédelmi Hivatal több mint negyedmilliárd forintot fizet a felperes vállalkozásnak.

Az UD Zrt. vélelmezett törvénysértéseiről így semmit nem tudni, Dávid Ibolyát, Szilvásy Györgyöt, Herényi Károlyt és Tóth Károlyt viszont bíróság elé citálták. Tavaly tavasszal azonban első fokon – részben bűncselekmény, részben bizonyítottság hiányában – mindegyiküket felmentették. Az ügyészség azonban nem nyugodott bele a döntésbe, és fellebbezést nyújtott be.

A személyes adattal visszaélés vádja valószínűleg nem áll meg, ha Tóth Károly esetében a felbujtást ejtették – kommentálta a döntést kérdésünkre Szilvásy György. A hivatali visszaélés viszont, amelyre hivatkozva a törvényszék az eljárás megismétlésére adott utasítást, szerinte viszont új momentum, amelyre az ügyészség utalt ugyan, de a vádak között nem szerepelt. Ráadásul ez is fura módon jött elő: a törvényszék most nem a személyes adatok nyilvánosságra hozatalát, hanem a politikus azon nyilatkozatait kifogásolja, amelyek személyiségi jogokat sérthettek. Ilyen Szilvásynak a polipszerűen működő árnyék-titkosszolgálatról tett nyilatkozata.

– Abszolút hatályon kívül helyezési ok, ha egy bíróság nem a hatáskörébe tartozó ügyben jár el – hangsúlyozta Sebes Péter, Szilvásy jogi képviselője. Ha pedig a hivatalos személy által elkövetett rágalmazást is a vád tárgyává teszik, abban – mert a cselekmény hivatali visszaélésnek minősül – csak megyei szintű bíróság járhat el. Az ügyvéd ugyanakkor hangsúlyozta: az ügy érdemét tekintve nem született döntés, tehát nem mondták ki védencének sem a bűnösségét, sem az ártatlanságát.

Sebes Péter jelezte, hogy a bíróság döntése nyomán az kiemeltté vált, így az első tárgyalást három hónapon belül ki kell tűzni. A hatályos szabályok szerint ilyenkor az Országos Bírósági Hivatal vezetőjének arra is lehetősége van, hogy a Fővárosi Törvényszék helyett más megyei bíróságot jelöljön ki. Egyébként az egész eljárást az elejétől fogva meg kell ismételni, de az ügyvéd szeretné elérni, hogy Dávid Ibolyáék és Szilvásy perét – miután azoknak semmi köze egymáshoz – különítsék el.

Az ügyészség fordítva ül a lovon, vagyis azokat nevezi meg sértettként, akik tulajdonképpen mások jogait csorbították – jelentette ki Zamecsnik Péter, Dávid Ibolya jogi képviselője. Ez összecseng azzal, amit korábban Boross Péter volt miniszterelnök, MDF-es politikus a perben tanúként mondott: szerinte otromba beavatkozási kísérlet történt a párt életébe, s ő jobban megérti a vádlottak padjára kerülteket, mint a feljelentőket. Egyébként 2008 szeptemberében maga is felvetette Almássy eltávolítását a pártból, mert a fiatal politikus azt ígérte, tud hozni kétmilliárd forintot az MDF-nek, de a pénz eredetéről nem kívánt mondani semmit.

Zamecsnik ugyancsak megerősítette: szerdán a bíróság Dávidék bűnösségében sem foglalt állást, csak azt mondta, hogy az elsőfokú verdikt megalapozatlan, iratellenes, hiányos tényálláson alapul – nem bizonyították például megnyugtató módon, hogy történt-e kényszerítés –, ezért a bíróság helytelen következtetésekre jutott. Így nem döntött sem a személyes adatok jogosulatlan kezelésére, sem a kényszerítésre vonatkozó vádról. Tehát egy újabb bizonyítási eljárás feladata lesz, hogy megállapítsák például azt: valóban megállapítható-e, hogy Almássyt jogellenes eszközökkel vették rá az elnökjelöltségtől való visszalépésre.

Perek hálójában

Az UD Zrt.-ügy kapcsán tucatnyi polgári pert indítottak a cég és vezetői, illetve mások, például Stumpf István, Almássy Kornél, Tombor András Dávid Ibolyával – és esetenként Herényi Károllyal, illetve pártjával – szemben, arra hivatkozva, hogy megsértették személyiségi jogaikat. Ezek közül számos pert korábban részben megnyertek a felperesek, jobbára azért, mert a bíróságok úgy ítélték meg, hogy Dávid Ibolyának nem sikerült bizonyítania vitatott állításait, de már született több olyan kúriai döntés is, amelyben – arra hivatkozással, hogy a személyiségi jogokat felülírja a történtek nyilvánosságra kerüléséhez fűződő közérdek – a korábbi, Dávid Ibolyát elmarasztaló jogerős ítéletet hatályon kívül helyezve utasították el a felperesek keresetét.