Nyílászárók és golyós csaptelepek árajánlatai, valamint a sukorói telekcsere közötti összefüggéseket firtatta vallomásában kedden Császy Zsolt, az ügy másodrendű vádlottja, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) volt értékesítési jogi igazgatója vallomásában a Szolnoki Törvényszéken. Részletesen kitért arra, milyen hajmeresztő, az ügyhöz nem kapcsolódó bűnjeleket tartalmaz az ügyészség által összeállított nyomozati anyag, azt illusztrálandó, hogy a nyomozás koncepciózus volt, s politikai megrendelésre zajlott. Erről a sejtéséről lapunknak is beszélt korábban. Nem sejtés, hanem tény: a bűnjelek között megtalálható Császy nappalija mestergerendájának műszaki leírása, a 2010-es úszó-Eb-ről készült fotók, de egy sörös kutyáról készült videoklip is. Azt nem lehet tudni, hogy ezek milyen összefüggésben állnak az alapüggyel.

A tárgyalóteremben középen Tátrai Miklós és Császy Zsolt, előtérben a védelem képviselői, valamint jobbról Kovatsits Gábor ügyész

A Központi Nyomozó Főügyészség munkatársai azonban még Orbán Viktor miniszterelnököt is belekeverték az ügybe. Legalábbis abban a tekintetben, hogy a 117. és 118. sorszámú iratok, a „találkozó Orbán Viktorral” címet viselték. Igaz, a találkozó jóval korábban történt, hiszen Császy a Fidesz alapítóival intenzív kapcsolatot ápolt a múltban. A lefoglalt dokumentumok között volt az a szerződés is, amely értelmében a Fideszé lett egy pártingatlan, s amelyen Tátrai Miklós, mint a vagyonkezelő vezére és Orbán Viktor aláírása szerepel, Császy ellenjegyzése mellett.

A jogász végzettségű vezető csaknem ötven pontba sűrítette vallomását, kitért a nyomozás és az eljárás furcsaságaira és törvénysértéseire is, s mintegy 25 pontban kívánta tényszerűen cáfolni a vádirat állításait. Hűtlen kezelés bűntettének kísérlete – a tárgyalóterem melletti hirdetmény szerint ez a Tátrai Miklós és Császy Zsolt terhére rótt bűncselekmény. Császy ellen az a vád, hogy visszaélésszerűen alkalmazta a jogszabályokat, s befolyásolta az MNV-nek készült értékbecsléseket annak érdekében, hogy az állami ingatlanokat olcsóbban, Joav Blum izraeli-magyar befektető ingatlanjait pedig drágábban számíthassák be a csere során. Ennek bizonyítékait az ügyészség abban látta, hogy rövid időn belül két értékbecslés is készült ugyanazon ingatlanokról, s ezek markánsan eltérő értékeket hoztak ki.

– Nem az értékbecslések tartalmáért, hanem azok meglétéért voltam felelős – mutatott rá a vádlott. Az viszont a feladata volt, hogy ellenőrizze, valóban a szóban forgó ingatlanokról készül az értékbecslés. Ez az egyik magyarázat az eltérő értékekre is – fejtette ki. Mivel a csere során a vonatkozó törvények értelmében a sukorói telkeknél a parti sávot le kellett választani az ingatlanokról (azok az államnál maradtak volna a csere létrejötte után is) az első értékbecslés még tartalmazta a parti sáv értékét, a második pedig már nem, így természetes, hogy jelentős különbség van a két ingatlanértékelés között – magyarázta Császy, hozzátéve: ez a szakértői véleményekben eredetileg is le van írva. A Pest megyei csereingatlanok esetében azok besorolása változott a munka során, így módosult a figyelembe vett ár is.

– Nincs olyan irat a nyomozati anyagban, amely azt igazolná, hogy utasítást adtam az értékbecslőnek a szakértői anyag megváltoztatására – magyarázta a bíróságon. Császy iratokkal támasztotta alá, hogy a vád azon alapérvelése is hamis, miszerint részleteiben ismerte volna a szakértői anyagokkal kapcsolatban felmerült problémákat, ezt a vád egy e-mail alapján állítja. Császy szerint ennek az e-mailnek az eredetijét a vád nem tudta produkálni, de sokkal fontosabb, hogy annak elküldésekor kórházi kezelés alatt állt, így azt meg sem kaphatta a vád által feltételezett időben. Ezt iratokkal is igazolta.

Hasonlóan érdekes érve volt, hogy a nyomozás megindítását a Fejér megyei ügyészek egy olyan szerződés alapján rendelték el, amely értelmében Joav Blum lényegesen drágábban vásárolt telket Sukorón, mint amennyiért az állam beadta a telket a cserébe. Csakhogy, mint Császy mondja, ez a szerződés lényegében nem létező, hiszen Blum nem fizette ki a vételárat, tehát az nem lépett érvénybe. Ráadásul, erről az ügyészség munkatársai is tudhattak volna a nyomozás elrendelésekor, ha lekérik az ingatlan tulajdoni lapját, amelyből a döntést megelőzően törölték a széljegyet.

A volt igazgató többórás vallomása során mindössze egyszer akadt meg: amikor azt részletezte, hogy az előzetes letartóztatásból nem engedték el egy temetésre. Az előzetes letartóztatása három hónapig tartott, s erről a bíróság kimondta, hogy annak feltételei soha nem is álltak fenn.