Szombatra rendkívüli közgyűlést hívott össze a fővárosi önkormányzat. Csupán egyetlen téma szerepel a napirenden: a főváros és kerületei közötti forrásmegosztás. Az idei költségvetésnek még nyoma sincs. Bár azt elég márciusra elkészíteni, miközben a forrásmegosztásra vonatkozó rendelettervezetnek az önkormányzati törvény értelmében január 31-ig hatályba is kell lépnie. A főváros már megküldte javaslatát a kerületeknek, amelyeknek 15 napjuk van a véleményezésre.

2013-ban új finanszírozási struktúra lépett életbe, ami a fővárosi forrásmegosztás rendszerét is érinti. A különféle adókból, állami normatívából és egyéb központi támogatásokból képződő bevételek szétosztását a főváros és a kerületi önkormányzatok között eredetileg az 1990-ben készült önkormányzati, illetve a 2006-os forrásmegosztási törvény együtt szabályozta, ám a kormány 2011-ben új önkormányzati jogszabályt alkotott, amelyet tavaly év végén megtoldott a forrásmegosztás újraszabályozásával.

Mindezek folyományaként az önkormányzatok finanszírozási rendszere és a forrásmegosztás is átalakult. Így az idei évtől megszűnik a személyi jövedelemadó eleddig a forrásmegosztás részét képező bevételének átengedése, a települési-üzemeltetési, igazgatási, sport- és kulturális feladatokhoz kapcsolódó normatív támogatás, valamint a jövedelemkülönbségek mérséklésének rendszere. A mindezek után megmaradó, a fővárost és a kerületeket osztottan megillető bevételek összegét a főváros határozhatja meg rendeletben.

Csakhogy az idén az arányok is megváltoztak. 2013-ban a korábbi 47 százalék helyett 51 százalék a főváros részesedése, míg a kerületek az eddigi 53 százalék helyett csak 47 százalékot vehetnek ki a „közös kalapból”. Ezt akár ügyes visszavágásként is elkönyvelhetné a városvezetés. Rogán Antal V. kerületi polgármester ugyanis a választások után nem sokkal egy módosító javaslattal elérte, hogy az idegenforgalmi adót ne a fővárosi önkormányzat kapja, hanem a kerületek dönthessék el: maguk szedik be az adót, vagy átengedik a fővárosnak, és a forrásmegosztás keretében kapnak belőle vissza. A 23 kerületi önkormányzat közül az idén 14 élt a lehetőséggel. A főváros csak az első évben 1,4 milliárd forinttól esett el. A javaslat felrúgta a főváros és a kerületek közti status quót.

A visszavágás azonban félrecsúszott egy kicsit. A városvezetés a költségvetési koncepció készítésekor még 53,5 százalékot remélt. Az viszont a várakozás szerint alakult, hogy a növekményt a BKV-ra kell költeni. Ez vélhetőleg így is lesz, de aligha lesz elég. Előzetes számítások szerint a forrásmegosztásból nyert 7,6 milliárdos plusszal együtt is hiányzik 64 milliárd a BKK-BKV idei kasszájából.

Nem sokat segít tehát a fővároson az arányeltolás, viszont igen rosszul jön a kerületeknek, amelyek az idén már csak négy jogcímen igényelhetnek központi támogatást a korábbi 26 helyett. Megszűnik például a „kötött felhasználású támogatásként” ismert bevételek többsége, és elvonják a helyben maradó személyi jövedelemadóból származó teljes bevételt. Az eddig kizárólagosan a kerületeket illető gépjárműadóból kevesebb mint a fele marad. A veszteségekhez most hozzájön a forrásmegosztás változása miatti bevételcsökkenés.

A forrásmegosztás nagyjából két tételre korlátozódik. Az egyik a fentebb említett idegenforgalmi adó, illetve az iparűzési adó átengedett része. A főváros számításai szerint az idegenforgalmi adóból idén mindössze 15 millió forint folyik be a közös kasszába, míg az iparűzési adóból a kerületek 92,6 milliárdot, a főváros pedig 96,4 milliárdot kap. Utóbbinak ebből 7,6 milliárdot a közösségi közlekedésre kell költenie. (A legtöbbre a III. kerület számíthat, míg a legkevesebb az V. kerületnek jut a forrásmegosztásból.)

Budapest a hadigazdálkodásra készül. Az oktatási intézmények államosítása miatt elvont milliárdok mellett súlyos érvágást jelent a személyi jövedelemadó korábban helyben maradó 8 százalékának – 34 milliárd forintnak – a visszatartása. S a városvezetés hiába reménykedett abban, hogy a kormány ebből 23 milliárdot visszacsorgat a fővárosnak.