Kroes még nem elégedett a médiaszabályozással
A Klubrádió ügyében az EU-biztos nem ment bele részletekbe. Mint ismeretes, tavaly augusztusban érkezett meg a magyar válasz a bizottság adminisztrációs levelére, amelyben a brüsszeli testület a frekvenciakiosztási eljárásokra kérdezett rá, köztük két, a Klubrádiót is érintő ügyben. Elvileg a bizottság jelenleg is elemzi ezt a levelet, de úgy tudjuk, találtak jogi alapot arra, hogy megindítsák a kötelezettségszegési eljárást, ha szükséges.
Kroes a sajtótájékoztatón elmondta: éppen a magyar szabályozással kapcsolatos aggályok adták meg a lökést a munkacsoport létrehozására. A 2011 novemberében létrehozott munkacsoport jelentése szerint a sajtószabadság és -pluralizmus, illetve az európai demokrácia közti kapcsolat igazolja, hogy az EU szélesebb körű kompetenciára tegyen szert ezeknek az alapjogoknak a megvédésekor. A jelentés emlékeztet, a „megnevezésen és megszégyenítésen” kívül valójában csak a szélsőséges esetekre kitalált hetes cikkely áll az EU rendelkezésére, ezért az eszköztárt bővíteni kell.
A dokumentum többek között szorgalmazza nemzeti szinten médiatanácsok létrehozását: ezeknek függetleneknek, tagságuknak politikailag és kulturálisan kiegyensúlyozottnak és társadalmilag változatosnak kellene lenniük. A tagok jelölésének transzparensnek kellene lennie, a tanácsnak beépített fékekkel és egyensúlyokkal kell rendelkeznie. A tanácsoknak Európa-szerte elfogadott sztenderdek szerint kellene működniük, amit az Európai Bizottság felügyelne a munkacsoport javaslata szerint. A munkacsoport szerint a sajtóorgánumoknak etikai kódexet kellene elfogadniuk, és ezt nyilvánossá és elérhetővé tenni. A csoport szerint valamilyen keretben állandó monitoring, megfigyelés alatt kéne tartani az európai médiát, a nemzetállamok médiahelyzetéről évente jelentést kéne készíteni, amelyeket aztán az Európai Parlamentben lehetne megvitatni. Vike-Freiberga szerint a monitoringnak „elterelő” hatása lehet, azaz megelőzhetők lennének a visszaélések. A dokumentum egyébként nem nevez meg egyetlen tagállamot sem. Kroes egyelőre elvi vitát kezdeményez a kérdésben, arról később dönt, kezdeményez-e uniós szintű jogszabályt.
Ismét téma volt a magyar média helyzete az Európa Parlamentben is: hétfőn az EP állampolgári jogokkal, bel- és igazságüggyel foglalkozó bizottsága tekintette át azt a munkadokumentumot, amelyet a testület portugál jelentéstevője, Rui Tavares és a témában illetékes társjelentéstevője, RenataWeber készített a magyar médiaszabályozásban történt változásokról.
Renate Weber szerint a kormánynak a lehető legtöbb garanciát kéne adnia, hogy a sajtóban dolgozók is úgy érezzék, a szabadságjogaikat megvédik. Mint mondta, hiába a jogszabálymódosítások, ha a magyar médiában dolgozók nem érzik úgy, hogy a körülményeik jobbak lettek, mint egy éve. A liberális román EP-képviselőnő szerint a jogszabály-módosítások ellenére a legijesztőbb, legfenyegetőbb szabályozások megmaradtak. Weber idesorolta a magas bírságok kiszabásának eszközét, az adminisztratív felügyeletre lehetőséget adó és a szerkesztői munkába való beavatkozást lehetővé tevő szabályokat, illetve a kinevezési gyakorlatot. – Jogi garanciákat kellene megteremteni, és új embereket kéne kinevezni – összegezte Weber, mit tartana megnyugtató lépésnek a kormány részéről. Emlékeztetett, két évvel kinevezése után, a bírálatok ellenére, még mindig az eredetileg kinevezett vezető áll a Médiatanács élén.
A néppárti Frank Engel hangsúlyozta: a magyar alkotmányos rend átalakítása még folyamatban van, és emlékeztetett, azt maguk a fideszes jogalkotók is elismerték, hogy a gyors jogalkotási folyamatban nem sikerült minden tökéletesen. Engel szerint a magyar kormány mindig reagált a bírálatokra. Kiemelte: az Alkotmánybíróság több esetben is közbelépett (megsemmisítette a médiaszabályozás több pontját, alkotmányellenesnek ítélte a választási törvény egyes részeit), amiből számára az következik, hogy az Alkotmánybíróság működik, és az alkotmányos berendezkedés is működik. Hasonlóan érvelt Gál Kinga fideszes, néppárti képviselő is. A magyar kormány álláspontját támogatandó szólalt fel Bauer Edit, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának képviselője is, aki szerint az, hogy létezik a kormánnyal szemben nagyon kritikus sajtó (a képviselő asszony az ATV televíziót emelte ki), az azt bizonyítja, hogy a sajtószabadság nincs veszélyben.
A munkadokumentum – hasonlóan a korábbi igazságszolgáltatásról szóló és az alapvető jogok magyarországi érvényesülését vizsgáló munkadokumentumokhoz – összefoglalja az eddigi tapasztalatokat, kritikákat, de önálló megállapítást nem tesz. A tizenegy oldalas dokumentum ugyanakkor leszögezi, hogy a 2011-ben és 2012-ben eszközölt jogszabály-módosítások ellenére továbbra is aggályok maradtak fent a magyar szabályozást illetően.
A dokumentum szerint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, illetve a Médiatanács elnökének és tagjainak jelölésére és megválasztására vonatkozó eljárást úgy kell megváltoztatni, hogy garantálják a függetlenséget, hogy ne lehessen utasításokat adni, és hogy az elbocsátásokat ne lehessen politikai nyomásgyakorlás eszközeként alkalmazni. A szöveg többek között kifogásolja azt is, hogy az MTI a közmédia kizárólagos hírszolgáltatója, illetve nem látja garantáltnak a közmédia szerkesztőségi és pénzügyi függetlenségét sem.
