Aláírta a felsőoktatási részmegállapodást tegnap Balog Zoltán humánminiszter és a HÖOK. A nyolc pontból álló egyezség azt rögzíti, hogy létrejön a felsőoktatási kerekasztal, és azon a 16 szakon – a többi között a jogász- és a közgazdászképzésben – is lesznek állami férőhelyek, amelyeken eredetileg csak önköltséges formában lehetett volna tanulni. Balog Zoltán miniszter az aláírás előtt azt mondta: a megállapodással szeretnék demonstrálni, hogy fontos a hallgatók szava, véleménye, és azt, hogy a hallgatók részt vesznek a felsőoktatás átalakításában.

Kérdés, hogy vajon tényleg meghallgatják-e a hallgatók véleményét? A HÖOK a tegnapi megállapodás aláírása előtt egy órával a Facebook közösségi portálon azt közölte, hogy nem írja alá a tárcával a megállapodást. Aztán mégis aláírták. Kiss Dávid, a HÖOK elnökségi tagja lapunknak azt mondta: a hétfői egyeztetést megelőző napon kapták meg a tervezetet, amelyet azonnal szétküldtek a december közepén, a hallgatói megmozdulások hatására alakult Országos Felsőoktatási Egyeztető Fórum tagjainak. A HÖOK ezzel a lépésével jelezte, hogy továbbra is tartja magát ahhoz a korábban kialakult egységhez, amely szerint minden minisztériumi egyeztetés előtt tájékoztatják a Hallgatói Hálózatot (HaHa), a rektorokat, az Oktatói Hálózatot (OHA) és az oktatásban érintett szakszervezeteket.

A tárca által fogalmazott megállapodástervezet azonban szinte azonnal kiszivárgott a sajtónak. A hvg.hu-n megjelent dokumentumot az internetes lap nemcsak ismertette, hanem értelmezte is, s ezzel bizonyosan zűrzavart okozott a két hallgatói szervezet közötti egyeztetési folyamatban. A „sajtóban megjelent, erősen eltorzított információkra reagálva” Kiss Dávid a HÖOK Facebook-oldalán megerősítette, hogy a miniszteri találkozó előtt a Magyar Rektori Konferenciával és a HaHa képviselőivel is egyeztetett.

– Jeleztük Balog Zoltánnak, hogy sem a kancellári rendszer nevesítése, sem a kerekasztal kormány által preferált résztvevőinek listázása nem fogadható el számunkra – fogalmazott, hozzátéve, hogy kisebb vita árán, de sikerült ezekben a kifogásolt pontokban is változást elérniük. Vagyis a részmegállapodásból így a HÖOK nyomására kikerült az a rész, amely nevesítette volna a februárban a miniszter által létrehozandó felsőoktatási kerekasztal tagjainak névsorát.

A HÖOK profilján elérhető dokumentum szerint a hallgatóknak sikerült az egyetemi autonómia ügyében is kicsit előrelépni. Balog Zoltán így kivette a megállapodás szövegéből azt a passzust, amely a kancellárrendszerről szólt.

– Még a szóhasználatot is törölték – tudtuk meg Kiss Dávidtól, aki nem tekinti végeredménynek ezt a részmegállapodást, de fontos lépésnek viszont igen.

Azt maga sem tagadja, hogy a legvitathatóbb kérdéskör annak a 16 szaknak a problémája volt, amelyen a kormány korábban egyetlen államilag finanszírozott hallgatót sem akart látni. Ebben engedett a miniszter, látszólag valóban biztosít az állam helyeket minden szakon, ám az is biztos, hogy az egekbe nyomták a ponthatárt. Mivel jogszabály írja elő, hogy a keretszámok megszüntetésével a miniszter hatásköre a pontszámokkal bűvészkedni, felmerül a kérdés: vajon Balog Zoltán milyen képlet alapján húzta meg a 16 szak esetében a ponthatárokat? A többi szak esetében is ilyen magas ponthatárokat állapít majd meg a jövőben? Elképzelhető, hogy mégis csak 10480 államilag finanszírozott helyet biztosít majd az állam, mert a miniszter olyan magasra húzza a bejutási ponthatárt? Ezek lényegi kérdések, amelyekre Kiss Dávid sem képes válaszolni. A HÖOK elnökségi tagja azt mondta, még nem lehet tudni, hány hallgató jut majd be, az ugyanis az érettségi eredmények után látszik majd, a ponthatárszámítás rendszere pedig változik az idén (például magasabb pontszám jár az emelt szintű érettségiért). Kiss Dávid eleve azt tartja sikernek, hogy legalább már nem nulla a felvehető hallgatók száma ezekre a szakokra. A HÖOK folytatja az egyeztetéseket, a következő vitás pont a hallgatói szerződések ügye lesz.

Ebben az ügyben kivárnak. Február elejére várható ugyanis annak az uniós eljárásnak az eredménye, amely a röghöz kötést vizsgálja egyebek mellett abból a szempontból, hogy az nem sérti-e a szabad munkaerő-áramlás európai alapjogát. A hallgatók eddig egyértelműen a szerződések eltörlését követelték, Balog Zoltán pedig azt mondta, hogy nem kell ennyire végletesen gondolkodni, át is lehet azokat alakítani mindenki számára megfelelő tartalmúra.

A Hallgatói Hálózat továbbra is ragaszkodik a diákok és az Országos Felsőoktatási Egyeztető Fórum által december 10-én elfogadott hat ponthoz. „Ez a részmegállapodás tehát rész-előrelépésnek tekinthető” – írták közleményükben, hozzátéve: a most felvételizők érdekében haladéktalanul szükséges, hogy a minisztérium megtegye a szükséges lépéseket, hogy a felsőoktatásba jelentkezők felelősen tudják beadni jelentkezésüket. Úgy látják, a részmegállapodás, bár előrelépés a korábbi helyzethez képest, nem biztosít ehhez megfelelő garanciákat. A HaHa a Népszabadságnak megerősítette: ha a kormány február 11-ig nem teljesíti a korábban megfogalmazott követeléseket, akkor újra utcára vonulnak.

Íme, a követelések: a forráskivonás leállítása a felsőoktatásból (nem történt meg); a keretszámok 2011-es évi szintre állítása (ezt még nem lehet tudni: eltörölték ugyan a keretszámot, helyette viszont a miniszter húzza a ponthatárokat, amely lényegében keretszámként működik); legyen minden szakon államilag finanszírozott hely (ez részben teljesült, bár az állam által nem preferált 16 szakon a tárca az egekbe tolta a ponthatárt, leszűkítve ezzel a bejutási lehetőségeket); a hallgatói szerződés eltörlése (nem történt meg, a tárgyalások ebben az ügyben februárban folytatódnak a HÖOK-kal); a köz- és felsőoktatás átfogó reformja az érintettek bevonásával (nem történt meg, a miniszter kezdeményezte, hogy alakuljon kerekasztal, de nem tudni, hogy végül kiket enged majd odaülni).

Az Oktatói Hálózat a „minimális részeredmények ellenére egészében elhibázottnak tartja a HÖOK és az Emmi között megkötött részmegállapodást”. „A felvételi keretszámokra vonatkozó követelés kivételével, megfelelő garanciák és konkrét kötelezettségvállalások híján nem látjuk annak a biztosítékát, hogy a tárgyalási alapként kezelt hallgatói pontok megvalósuljanak” – olvasható közleményükben, hozzátéve, „a kormány a tárgyalásokat elsősorban saját kommunikációs céljaira használja fel, miközben a felsőoktatás sürgős megoldásra váró problémáit elodázza”. Az OH szerint a korábban diszkriminált 16 szakon a magas ponthatárokkal előidézett 10-20 százalékos bekerülési küszöb nagyon alacsony, figyelembe véve, hogy a legnépszerűbb szakokról van szó.

Speciális program

Az aláírt dokumentum szerint a felek kinyilvánítják, hogy idén folytatódjék a felsőoktatás átfogó átalakítása, és ennek eredményeképpen bővüljenek a felsőoktatásra fordított források.

Egyetértenek abban is, hogy a hátrányos helyzetű családok gyermekeinek is esélyt kell teremteni a továbbtanulásra, számukra a kormány speciális oktatási programot indít. Elhatározták továbbá, hogy áttekintik a hátrányos helyzetű jelentkezőkre vonatkozó szabályozást, és annak jövőbeli rendszerét közösen alakítják ki. A dokumentum egy ideiglenes mandátumú felsőoktatási kerekasztal létrehozását tartalmazza, amely a felsőoktatás finanszírozását, a hallgatói jogokat és kötelezettségeket, valamint az átalakítás átfogó tartalmi kérdéseit – többi között a rektorválasztás, képzési struktúra felülvizsgálata, felvételi eljárás, új gazdasági-pénzügyi irányítási rendszer – tekinti át. 

Az új ponthatárok:

Alkalmazott közgazdaságtan 465
Andragógia 445
Emberi erőforrások 460
Gazdálkodási és menedzsment 460
Gazdaságelemzés 465
Igazságügyi igazgatási 435
Jogász 465
Kereskedelem és marketing 460
Kommunikáció és médiatudomány 470
Közszolgálati 440
Munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási 425
Nemzetközi gazdálkodás 460
Nemzetközi tanulmányok 465
Pénzügy és számvitel 460
Turizmus-vendéglátás 465
Üzleti szakoktató 440

Speciális program

Az aláírt dokumentum szerint a felek kinyilvánítják, hogy idén folytatódjék a felsőoktatás átfogó átalakítása, és ennek eredményeképpen bővüljenek a felsőoktatásra fordított források.

Egyetértenek abban is, hogy a hátrányos helyzetű családok gyermekeinek is esélyt kell teremteni a továbbtanulásra, számukra a kormány speciális oktatási programot indít. Elhatározták továbbá, hogy áttekintik a hátrányos helyzetű jelentkezőkre vonatkozó szabályozást, és annak jövőbeli rendszerét közösen alakítják ki. A dokumentum egy ideiglenes mandátumú felsőoktatási kerekasztal létrehozását tartalmazza, amely a felsőoktatás finanszírozását, a hallgatói jogokat és kötelezettségeket, valamint az átalakítás átfogó tartalmi kérdéseit – többi között a rektorválasztás, képzési struktúra felülvizsgálata, felvételi eljárás, új gazdasági-pénzügyi irányítási rendszer – tekinti át. 

Újra utcára vonulhatnak a diákok