Gyöngyösi csak azt mondta, amit a pártelnöke is
Sokszor megállapítottuk már, hogy a Jobbik átlépett egy határt, de most elmondhatjuk újra. A hétfőn a parlamentben elhangzott, és ott szinte visszhangtalan maradó durva zsidózást keddre hatalmas felháborodás követte idehaza és külföldön is. Tegnap már azok a parlamenti pártok is egymás után határolódtak el Gyöngyösi Márton szavaitól, amelyek képviselői a felszólalást hallva még némán ültek a parlamentben.
Kedd délután a Kossuth téren tüntetést tartottak, az antiszemitizmus elleni tiltakozásul sokan sárga csillagot viseltek, Magyarország újra bekerült a világ vezető hírei közé.
Pedig a jobbikos Gyöngyösi Márton nem szolgált meghökkentő újdonsággal – mármint ahhoz képest, amit pártjának elnöke, Vona Gábor a múlt héten javasolt az izraeli nagykövetségnél rendezett szélsőjobboldali demonstráción. A hazai és nemzetközi botrányt mégsem ez, hanem párttársa kijelentése robbantotta ki, talán azért, mert ezt már a parlamentben mondta – és mondhatta.
Amint arról beszámoltunk, a gázai konfliktus kapcsán Gyöngyösi hétfőn arról beszélt az Országházban: ideje felmérni, hogy „az itt élő, különösen a magyar Országgyűlésben és a magyar kormányban hány olyan zsidó származású ember van, aki bizonyos nemzetbiztonsági kockázatot jelent Magyarország számára”.
Németh Zsolt külügyi államtitkár nemrégiben egy felvidéki Wallenberg-emlékkonferencián hangsúlyozta, hogy merényletet követnek el a nemzet egésze ellen, akik gyűlöletre uszítanak a magyar nemzet zsidó, roma vagy más identitású tagjai ellen. Tudjuk be a megdöbbenés erejének, hogy a parlamentben ennél lényegesen visszafogottabban reagált a szélsőjobboldali politikus szavaira, csupán annyit mondott: „Ennek a kutatásnak nem tudok a támogatója lenni. Az, hogy hány zsidó származású személy van a magyar kormányban, nem nagyon kapcsolódik ahhoz, hogy milyen súlyos konfliktus zajlik a Közel-Keleten.” Kedden már Németh Zsolt is keményen fogalmazott: elfogadhatatlan fajelméletnek minősítette az elhangzottakat.
Bár a vad Izrael-ellenes kirohanásokból nem vett vissza, Gyöngyösi Márton a tiltakozások hatására némileg tompítani próbálta szavai élét. Közölte, hogy félreérthető kijelentést tett, amiért elnézést kér „zsidó honfitársainktól”. A Jobbik – így Gyöngyösi – „nem a származást nézi, hanem a tetteket”. Parlamenti felszólalásában a kormányban és az Országgyűlésben „potenciálisan jelen levő izraeli magyar kettős állampolgárok által előidézett nemzetbiztonsági kockázatra” hívta fel a figyelmet. A Jobbik a nemzetbiztonsági kockázat felmérését kizárólag a kettős állampolgárok esetében tartja fontosnak. Gyöngyösi Mártonnak eszébe sincs lemondani mandátumáról, ami nem csoda: pártelnöke már egy hete túltett rajta.
Vona Gábor az izraeli nagykövetségnél tartott jobbikos demonstráción javaslatokat terjesztett elő. Ezek között szerepelt, hogy az Országgyűlés sürgősen készítsen külön leltárt az izraeli tőke magyarországi jelenlétéről, és azt mutassa meg a közvéleménynek. Továbbá fel kell mondani az Izraellel kötött társulási szerződést. Végül: mivel Izrael – a Jobbik szerint – „a világbéke ellensége, agresszor, terrorista állam”, Vona Gábor felkéri az illetékes szerveket, hogy vessék alá nemzetbiztonsági átvilágításnak a kormánytagokat és az országgyűlési képviselőket, van-e közöttük izraeli állampolgár. „Mert Magyarországon, a mi hazánkban izraeli állampolgár a Jobbik véleménye szerint sem kormánytag, sem országgyűlési képviselő nem lehet” – közölte Vona.
A pártelnök szavaiból tehát az következik, hogy az esetleges magyar-izraeli kettős állampolgárokat a szélsőjobboldali párt automatikusan megfosztaná kormányzati tisztségüktől vagy parlamenti mandátumuktól. Vona Gábor amúgy többször kijelentette – például amikor vitára hívta Köves Slomó rabbit –, hogy a Jobbik nem rasszista, nem antiszemita párt.
Már csak egyetlen kérdés maradt: milyen lenne, ha az lenne?