Ha a későbbiekben új információk merülnek fel további manipulált mérkőzésekről és csaló futballistákról, akkor azokat új eljárásban (új ügyszámon) vizsgálják ki. A befejezés előtt álló nyomozásnak 42 gyanúsítottja van. Ők az ügyészség adatai szerint alkalmanként és fejenként jellemzően pár ezer euróért 33 mérkőzést manipuláltak kisebb-nagyobb mértékben Magyarországon. Vannak azonban köztük olyanok is – tudta meg lapunk –, akik azért csaltak, mert fogadtak arra a mérkőzésre, amelyen maguk is pályára léptek. Ők így, egyetlen fogadással, akár több tízezer eurót is nyerhettek.

A bochumi rendőrség szinte napra pontosan három évvel ezelőtt, 2009. november 19-én vette őrizetbe Berlinben Ante Sapina Németországban élő horvát állampolgárt és több társát, azzal gyanúsítva őket, hogy egy az egész világot behálózó ázsiai központú bűnszervezet vezéreiként több száz labdarúgó-mérkőzést manipuláltak főleg Európában és Dél-Amerikában. (Sapina egy 2005-ös németországi bundaügy miatt már nem volt ismeretlen a hatóságok előtt.)

Miután a bochumi ügyészség irataiban több utalást is találtak arra, hogy a gyorsan dagadó bundabotrányban magyar futballcsapatok is érintettek lehetnek, az MLSZ feljelentése nyomán a Központi Nyomozó Főügyészség és a Nemzeti Nyomozó Iroda közös nyomozócsoportja átfogó országos vizsgálatba kezdett. Párhuzamosan a világ számos országában is nyomozást indítottak a hatóságok, és ahogy nálunk, úgy máshol is megtörtént, hogy a meccs után a pályán vettek őrizetbe korrupt játékosokat. Az egész világra kiterjedő fogadási csalásokat egy távol-keleti központú szindikátus irányította, amely eurómilliókkal rövidítette meg a fogadóirodákat. Az átlagos fogadókkal ellentétben ők biztosra mentek: olyan eseményekre fogadtak, mint például, hogy „ lesz-e tizenegyes az utolsó tíz percben”, vagy „rúgnak-e gólt valamelyik csapat játékosai az utolsó negyedórában”. Az efféle csalásokhoz nem kell megvenni egy egész csapatot, mint a korábbi, klasszikus bundaügyekben, elég volt egy-két játékost vagy a bírót lefizetni.

2010. február 9-én három magyar bíró, Lengyel Kolos, Selmeczi Krisztián és Csák János engedély nélkül működött közre az észt–bolgár felkészülési mérkőzésen. Ügyükben a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) indított vizsgálatot, miután a 2-2-re végződött meccs négy gólja mind-mind 11-esből született. Decemberben a botrányos Argentína–Bolívia U20-as barátságos mérkőzést is magyar bírók vezették, Lengyel Kolos két segítője Selmeczi Krisztián és Mocsári Tamás volt. A találkozót Argentína nyerte 1-0-ra, a gól a 103. percben megítélt 11-esből esett.

A fogadási csalásokat szervező távol-keleti csoportnak minden országban volt helytartója, aki ismerte a helyi labdarúgás sajátosságait, tudta, ki csúszott le, kinek vannak anyagi gondjai, vagyis ki az, aki pár ezer euróért bármire kapható. A rezidens lefizette a játékosokat, bírókat, a szindikátus tagjai pedig internetes fogadóirodákban tették meg tétjeiket. A mérkőzés manipulálásáért felajánlott összeget a játékosoknak közvetlenül a meccs után fizették ki; feltéve persze, hogy teljesítették vállalásukat. A bíróknak is azonnal fizettek, bár nekik kicsit nehezebb volt a dolguk, nemegyszer előfordult ugyanis, hogy meccs közben változott a koncepció, mert a fogadások úgy alakultak, hogy más vég- vagy közbenső eredmény, avagy közbenső esemény (tizenegyes, kiállítás és hasonlók) még nagyobb profittal kecsegtette a szindikátust.

A szövevényes ügy nyomozásának sikeres befejezése érdekében a hágai székhelyű európai igazságügyi és ügyészségi együttműködést koordináló szervezet, az Eurojust keretében több nemzetközi nyomozócsoport is alakult. Ezek egyikének munkájában vesz részt a Központi Nyomozó Főügyészség. A nemzetközi nyomozócsoport jelentősége ez ügyben abban áll, hogy a több országot is érintő esetekben (lásd például az észt–bolgár mérkőzést) nem kell folyamatosan jogsegély keretében kérni segítséget másik ország hatóságaitól. A nyomozás során mindig az hallgatja ki a gyanúsítottakat, aki éppen „otthon van”, ő teszi fel a „vendégnyomozók” kérdéseit is.

Tiszta lábak?