A taláros testület – miként arról korábban többször írtunk – alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a szabálysértési törvény azon rendelkezését, amely szankcionálhatóvá tette a hajléktalanok közterületen élését. Az AB arra hivatkozva semmisítette meg az érintett – sokak által bírált – rendelkezést, hogy az összeegyeztethetetlen az alaptörvényben szabályozott emberi méltóság védelmével.

A testület határozatára a Fidesz közleményben reagált. Egyebek mellett azt írták: „az Alkotmánybíróság döntése miatt a jövőben nem garantálható a hajléktalanok alacsony halálozási aránya”. Később kitértek arra is, „kudarcnak tartják azt a politikát, amely lehetővé teszi, hogy a nehéz sorsú emberek az utcán éljenek, hiszen ezáltal a hajléktalanok még inkább kiszolgáltatottabbakká válnak, és a közbiztonság is romlik”.

Az AB döntéséről és a kormánypárt reagálásáról megkérdeztük Vecsei Miklóst, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnökét, a fővárosi hajléktalanellátást újjászervező Budapesti Hajléktalanügyi Konzorcium egyik vezetőjét is, aki úgy fogalmazott: nem keltett meglepetést a határozat. Már csak azért sem – tette hozzá –, mert az elmúlt hónapok gyakorlata bizonyította, hogy semmi szükség ilyesféle szabályozásra.

Vecsei tudomása szerint legfeljebb egy-két esetben fordulhatott elő az, hogy valakit kizárólag és kifejezetten azért bírságoltak meg, mert közterületen élt. Tapasztalatai szerint ugyanis más az elvi szabályozás, és más az „utcai gyakorlat”: a vitatott és megsemmisített rendelet ellenére az ellátó szervezetek, a közterület-felügyelők, a rendőrök mindvégig jól együttműködve, emberségesen végezték munkájukat, a szociális problémákra szociális megoldásokat kínáltak.

Kitért ugyanakkor arra is: az AB döntése gyakorlati szempontból elsősorban azért fontos, mert ennek alapján több fővárosi kerület is rendeletet akart alkotni, s voltak olyan kezdeményezések, amelyek súlyos tájékozatlanságról tanúskodtak.

Arra a felvetésünkre, hogy a Fidesz szerint a döntés nyomán a jövőben nem garantálható a hajléktalanok alacsony halálozási aránya, úgy reagált Vecsei Miklós: a döntésből nem az olvasható ki, hogy a hajléktalanoknak az utcán kellene maradniuk, hanem ennek éppen az ellenkezője, az, hogy megfelelő módszerekkel kell segíteni. Hozzátette: az elmúlt bő egy évben a korábbiaknál kevesebben maradtak az utcán, ez azonban nem a vitatott és megsemmisített rendelet következménye volt. Annak volt köszönhető, hogy az ellátó szervezetek munkája az átszervezések nyomán hatékonyabbá vált, a férőhelyek száma közel hétszázzal nőtt, emiatt a korábbiaknál több otthontalant lehetett elérni és elhelyezni.

Az AB döntése és a kormánypárti reakció kapcsán Vecsei Miklós úgy összegzett: „le kéne végre higgadni”.

A közbiztonságnak a Fidesz által vizionált romlása kapcsán az AB főtitkára, Bitskey Botond érdeklődésünkre úgy fogalmazott: „azok a szabálysértések, amik sok esetben a hajléktalansággal kapcsolódnak össze, és amik zavarják az embereket, sértik a közrendet – például a koldulás, a garázdaság, a csendháborítás, a köztisztasági előírások megsértése vagy a közerkölcssértés –, ahogy eddig önálló szabálysértési tényállások voltak, ma is változatlanul azok. Vagyis ezek a cselekmények továbbra is szankcionálhatók. A testület kizárólag és kifejezetten azt az indokolatlanul széles tényállást nyilvánította alaptörvény-ellenesnek, hogy bárkit csak azért büntessenek, mert hajléktalanként közterületen él.”