„A jegyző a (…) választást megelőző évben szeptember 1. és december 31. napja közötti időszakban az illetékességi területén lakcímmel rendelkező választópolgárokat lakcímükön felkeresi, és tájékoztatja őket választójoguk gyakorlásának feltételeiről és névjegyzékbe vételük módjáról” – ezt írná elő a választási eljárási törvény az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának módosító indítványa alapján.

Az előterjesztésről a parlament már hétfőn döntött volna, de a Ház úgy határozott, hogy a tervezet feletti, korábban már lezárt részletes vitát szerdán újra megnyitják. Felvetődött ugyanakkor, hogy ne csak a mozgásukban korlátozottak, hanem bárki feliratkozhasson a saját otthonában. A jegyzők megbirkóznak majd ezzel a feladattal – vélik kormánypárti politikusok –, hiszen e hatáskörüket is átruházhatják másokra.

– Egyelőre nehéz megítélni, hogy a jogalkotó pontosan mire gondolt – mondta kérdésünkre Nánási Éva, a Jegyzők Országos Szövetségének elnöke, Gödöllő jegyzője. Ahhoz ugyanis, hogy véleményt nyilvánítson, szerinte meg kellene határozni a végrehajtás módját, az ahhoz szükséges erőforrásokat és a pénzügyi feltételeket. Ezek hiányában a felvetés szerinte számos aggályt vet fel.

A tervezet szerint a jegyzőnek, illetve munkatársainak 2013. szeptembertől decemberig háztartások sorát kellene végigjárnia, ami Nánási Éva szerint meglehetősen bonyolult, a népszámlálás lebonyolításához hasonlatos nagyságrendű logisztikai feladatot jelenthet. Ennek kapcsán bizonyos adminisztratív feltételeknek is eleget kell tenni, értesíteni például a polgárokat arról, hogy milyen ügyben és mikor kívánnak kapcsolatba lépni velük, s mindezt – még a sikertelen kapcsolatfelvételt is – megfelelően dokumentálni kellene.

Hányszor kell értesíteni az érintetteket, milyen módon kell tájékoztatni őket, mire kell felhívni a figyelmüket a regisztráció kapcsán? – sorolja a kérdéseket a jegyző. Szerinte ezzel kapcsolatban még sok a bizonytalanság, és egyelőre arról sem rendelkeznek semmilyen információval, hogy ki állja az ezzel kapcsolatos feladatok költségeit. Nánási Éva egyébként úgy véli, ez állami feladat, tehát a kiadásokat – pénzbe kerül többek között a polgárok értesítése, felkeresése és a nyilvántartások vezetése – a központi büdzséből kellene állni.

A jogalkotó még valószínűleg nem mérte fel, hogy mindez mennyibe kerül, és erről az érdek-képviseleti szervezettel sem egyeztettek – mondta a jegyző. Példaként hozta fel, hogy a választásra jogosultak többsége dolgozik, ezért munkaidőben a lakásán sok embert nem lehet elérni, s emiatt a regisztrációról szóló tájékoztatás érdekében a lakosság jelentős részét az esti órákban vagy a hét végén kellene meglátogatni. Ez sokba kerülhet, hiszen valakinek állnia kell a köztisztviselők utazási költségeit, túlóradíját, illetve az adminisztrációval kapcsolatos kiadásokat is, mert a potenciális szavazók listáját a ma működő népesség-nyilvántartás alapján állíthatják össze, amit ki kell nyomtatni.

Gödöllőn 26 ezer választásra jogosult polgár szerepel az adatbázisban, és ha őket a regisztráció szabályairól 2013 szeptembere és decembere között tájékoztatni kell, ahhoz legalább ötven emberre lenne szükség – közölte Nánási Éva. A polgármesteri hivatalban a járások kialakítása után körülbelül kilencven köztisztviselő marad, s amennyiben közülük ötvenet hónapokig a választási regisztrációval kapcsolatos feladatokra vesznek igénybe, az a jegyző szerint a napi feladatok ellátásában súlyos zavarokat okozhat.

De egyelőre még nem tudni – tette hozzá a jegyző –, hogy egyáltalán mennyi köztisztviselővel számolhatnak, mert a jövő évi költségvetés tervezete alapján úgy tűnik, a helyhatóságok kötelező feladatainak ellátásához biztosított állami támogatások náluk csak nagyjából feleennyi ember foglalkoztatását fedezik. Vagyis: a regisztrációval kapcsolatos feladatok ellátásához külső embereket kellene bevonni, amire nincs lehetőség, mert a választók nyilvántartásba vétele olyan hatósági feladat, amelynek ellátására csak köztisztviselők lehetnek jogosultak. Így a feladat kiszervezése tilos.