Sereghajtók lettünk

Az utolsó előtti, 26. helyen áll Magyarország a nők parlamenti arányát tekintve az unióban, jelentősen lemaradva a környező országoktól is. Miért van így, miben különbözünk más kelet-európai országoktól, hogyan lehetne változtatni ezen a helyzeten? – erre keresték a választ a Friedrich Ebert Alapítvány keddi fórumán hazai és cseh, szlovák, lengyel szakemberek.

Ilonszki Gabriella, a Corvinus Egyetem oktatója emlékeztetett: Szlovéniában 32, Lengyelországban 23,9 százalékos a nők parlamenti aránya, igaz, hogy ebben a két országban már bevezették a női kvótát. De Csehországban is 22, Lettországban 21, Bulgáriában pedig 20,8 százaléknyi női képviselő van, míg Magyarországon csak 9,1 százalék.

A szakember szerint nem igaz, hogy a magyar nők nem érdeklődnek a politika iránt, nem akarnak részt venni a döntéshozatalban, hiszen a női képviselőjelöltek aránya 1990 óta folyamatosan nőtt: húsz év alatt 9-ről 19 százalékra, bekerülni mégsem tudtak többen. Ebben persze az is szerepet játszik, hogy a női jelöltek a pártlistákon inkább az esélytelen, mint a biztos befutó helyeken szerepeltek.

A helyi politikában már más a helyzet: a polgármesternők száma 1990 óta egyfolytában emelkedik. Különösen igaz ez a községekre, ahol 1990-ben még csak 312, 2010-ben már 538 női polgármester dolgozott. A városokban 10-ről 31-re emelkedett a számuk, de a megyei jogú városokban és a budapesti kerületekben nem volt javulás. – Itt több a pénz, nagyobb a hatalom, nehezebben engedik át a terepet – magyarázza a szakember.

Szerinte a hazai helyzetet egyrészt az magyarázza, hogy a baloldal, melynek foglalkoznia kellett volna a nők képviseletével, nem esett át a szükséges reformokon. Nem tűntek fel olyan erős politikusnők, akik határozottan elő mertek volna állni nőjogi kérdésekkel. Úgy véli, hogy a konzervatív oldal pedig egyszerűen „nem elég érett” ennek a témának a felvállalásához. De ugyanilyen fontosnak tartja az erős társadalmi nyomás és a politikusokon kívül más, úgynevezett kritikus szereplők hiányát a közéletben.

Olyan mozgalomból kellene több, amilyen például az elmúlt hónapokban a családon belüli erőszak kapcsán bontakozott ki. Ez már csak azért is fontos, mert a jövendő, 199 fős parlamentben valószínűleg még rosszabb lesz a nők aránya. Az ENSZ nőjogi bizottsága, a CEDAW, többször felszólította Magyarországot, hogy növelje a nők számát a közéletben és a politikában.

Azt is javasolták, hogy ennek elérése érdekében Magyarország fogadja el az 50 százalékos férfi-női kvótát, vagyis minden második képviselőjelölt legyen nő. Az SZDSZ 2007-ben nyújtotta be az erről szóló javaslatát a parlamentnek. Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc támogatta, pártjaik azonban nem. 2010-ben egy civil egyesület kezdeményezett aláírásgyűjtést a női kvótáért, azonban ők sem jártak sikerrel.

Magyarországról nézve a cseh helyzet, 22 százaléknyi női képviselővel, jónak tűnik, de Jana Smiggels Kavková, a cseh Fórum 50% nevű civil szervezet igazgatója szerint egyáltalán nem lehetnek elégedettek. 81 szenátorukból csak 13 nő, a kormány tagjai között pedig egy nő sem volt két évig, jelenleg ketten vannak. Szerinte a pártok jelentik a legnagyobb akadályt a nők nagyobb részvétele előtt: a nőket a választási plakátokon inkább csak marketingfogásként szerepeltetik.

– Már kissé unalmas, hogy húsz évvel a rendszerváltás után sem emelkedik a nők aránya országaink parlamentjeiben – közölte Darina Malová, a szlovák Comenius Egyetem Politikatudományi Intézetének igazgatója. Szlovákiában a 12-17 százalékos arány két évtizede változatlan. Malová szerint Iveta Radicová volt miniszterelnök esete jól jellemzi a nők helyzetét: úgy véli, hogy eszközként használták: növelje pártja népszerűségét, de később kihagyták az érdemi döntésekből. Ez pedig tovább erősítette a sztereotípiát, hogy a politika túl mocskos világ a nőknek. Ráadásul Radicová soha nem vállalta fel a nők ügyét, a nők helyzetének jobbítását. Ami a női kvótát illeti, Szlovákiában is népszerűtlen az elképzelés, egy tavalyi felmérés szerint csak a lakosság ötöde támogatja, hogy törvénybe foglalják a nemek egyenlő szereplését a jelöltlistákon.

Lengyelországban viszont van női kvóta, 2010 végén döntöttek úgy, hogy a pártok parlamenti listáin szereplő jelöltek legalább 35 százalékának nőnek kell lennie. Kazimiera Szczuka, a lengyel nőkongresszus árnyékkormányának kulturális minisztere szerint fontos kiemelni, hogy hiába a kvóta, ha a rendkívül szigorú abortusztörvényen a több női képviselő sem változtatott.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.