Az jár jól, aki felelőtlenül gazdálkodott
Dietz Ferenc, Szentendre polgármestere hétfőn tekinti át vezetőtársaival, milyen következményei lesznek a város pénzügyi helyzetére a miniszterelnök szombati bejelentésének. Érdeklődésünkre általánosságban csak annyit mondott: nagyon fontos az állami segítség, de az önkormányzatoknak is változtatniuk kell eddigi hozzáállásukon.
Szerinte nagyjából úgy, mint Szentendrén, ahol februártól a piaci szférából érkezett reorganizációs alpolgármester irányítja a gazdálkodást. Korábban tízmilliárdos nagyságrendű adósságot halmoztak fel, a zömét egy 2008-as kötvénykibocsátásból. Polányi Sándor reorganizációs alpolgármester, aki november végén távozik posztjáról, számos ponton ellenőrizhetővé tette a gazdálkodást. Így meg tudták őrizni a város fizető- és működőképességét.
Dietz nem ért egyet azzal, hogy az adósság átvállalásával csak a korábban felelőtlenül gazdálkodó önkormányzatok jártak jól. Ők utakat, csapadékvíz-elvezetőket, szakorvosi rendelőt építettek, óvodát újítottak fel – csupa kötelező, közcélú feladat ellátásához szükséges beruházást valósítottak meg. Szerinte az önkormányzatok többsége jó célok érdekében adósodott el, és nem látták előre, hogyan alakulnak majd a bevételeik.
Lehet, hogy Harkány, e négyezer lelkes, évente 1,3 milliárdból gazdálkodó baranyai település járt most a legjobban. Teljes hitelállományuk ugyanis megközelíti az ötmilliárd forintot. A várossal akkor „szaladt el a ló”, amikor 2006-ban a helyi gyógyfürdő részvénytársaság felét tulajdonló város 1,65 milliárd forintért megvette a megyétől a részvénycsomag másik felét. Ezt a kiadást 2,6 milliárd forint értékű, svájci frank alapú részvénykibocsátásból fedezték. Az árfolyamváltozás miatt a forintban számolt tartozás 3,6 milliárdra emelkedett.
Ám az ötmilliárdos adósság kétharmadát az önkormányzat drága működtetése okozta. Ebbe a korábbi fideszes önkormányzat bele is bukott. A 2010-ben megválasztott, függetlenekből álló testület megállította az adósság növekedését, de annak árán, hogy lemondott a fejlesztésekről. Imri Sándor polgármester érdeklődésünkre annyit mondott: ha az önkormányzat megszabadul hiteleitől, akkor a város óriásit léphet előre, hiszen lesz önrész újra pályázni uniós fejlesztési forrásokra.
Heves város gazdálkodását idén július óta pénzügyi gondnok felügyeli. Erre azért volt szükség, mert a szállítói tartozásuk 400 millió forintra emelkedett, egyéb tartozásaik pedig elérték az egymilliárd forintot. Nyár óta csak a minimálisan kötelező szolgáltatásokat biztosítják, azokat is csak annyira, ahogyan az állami normatíva lehetővé teszi. Csáki Zsigmond polgármester még nem tudja, a kormány intézkedései milyen arányban érintik majd városát. Most az egyszer előnyükre válhat, hogy alig van iparuk, és mindössze 200 millió forint az éves bevételük a helyi iparűzési adóból.
Szolnok adósságállománya húszmilliárd forintra rúg, ennek nagy része a 2007-es kötvénykibocsátásból származik. Pókász Endre, a városháza sajtószóvivője elmondta: a kibocsátásból származó pénz nagy részét beruházásokra fordították, és ebből finanszíroztak egyes, hosszú távon megtakarítást is hozó intézkedéseket, például intézmények összevonását.
Tétényi Éva, Esztergom független polgármestere is csak a sajtóból értesült eddig az adósság-átvállalásról; nem tudja, hogy az mennyiben és mikortól érinti a várost. A nemrég lezárult adósságrendezési eljárás összesen 26 milliárd forint adósságot tárt fel, amelyből 20 milliárd a devizaalapú, hosszú lejáratú kötvény. Esztergomnak ugyanakkor a Suzuki jelenléte miatt viszonylag magas az iparűzésiadó-bevétele. Általánosságban biztosan nagyon jó hír Esztergomnak a bejelentés, rövid távon azonban mintegy 400 milliós mínuszban van a város számlája, amihez további 300 millió forintos inkasszót vár a polgármester. Tétényi Éva úgy véli: Esztergomban egyedi válságkezelést kellene a kormánynak megvalósítania.
Buzás Péter, Makó polgármestere arra hívta fel a figyelmet, hogy az önkormányzatok számára csak akkor tisztul ki a kép, ha már eldől, milyen állami forrásokra számíthatnak jövőre, illetve a bevételeikből mennyi maradhat helyben. Véglegesen csak akkor derül ki, hogy jobban jártak-e egyáltalán.
Zongor Gábor, a TÖOSZ főtitkára egyetért azokkal az önkormányzati vezetőkkel, akik szerint nem korrekt dolog, hogy egyedi vizsgálat nélkül engedik el az adósságokat. Így azok érezhetik becsapottnak magukat, akik felelősen gazdálkodtak, nem hazardíroztak látványos, de nem feltétlenül szükséges fejlesztések érdekében. Zongor Gábor szerint, ha már az adósság-elengedésnél nem veszik figyelembe a felelős magatartást, akkor a különféle támogatások odaítélésekor honorálhatnák azt.
Sódarné Varga Gyöngyi, a 2412 lakosú Békés megyei község, Magyarbánhegyes polgármestere is igazságtalannak tartja az egyéni vizsgálat nélküli adósságátvállalást. – Lehet, hogy nekünk is szórni kellett volna a pénzt, mint másoknak – fogalmazott. – Sokan úgy is fejlesztettek, hogy közben a munkabéreket sem tudták kifizetni – most mégis ők járnak jól! Dél-Békésben szinte lehetetlen olyan fejlesztést kitalálni, amely visszahozza a befektetett pénzt. Minősíthetetlen állapotban vannak az utak, munkahelyet a mezőgazdaság és a feldolgozóipar teremthetne – de az is tönkremegy, ami eddig működött, lásd a Gyulai Húskombinát esetét. Mivel nincs munkahely, nincs jövedelem, ezért azoknak a beruházásoknak – például a szennyvízhálózat kiépítése – fenntartására sem jut pénze az elszegényedett lakosságnak, amelyeket kötelezően előír az Európai Unió.
