Hatszázmilliárdnyi önkormányzati adósságot vesz át az állam
Összesen 612 milliárd forintnyi adósságot vesz át az állam 1956 önkormányzattól – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök szombaton a Fidesz által szervezett, az Önkormányzatok az adósság csapdájában című budapesti rendezvényen, amelyen ismertette az állami adósságátvállalás részleteit.
Közölte: az ötezernél kevesebb lakosú települések adósságát teljes mértékben, "szőröstül-bőröstül" átvállalja az állam. A Miniszterelnöki Sajtóiroda és a Kormányszóvivői Iroda MTI-hez eljuttatott tájékoztatása szerint az országos adósságállomány körülbelül nyolc százaléka oszlik meg mintegy 1700 ilyen település között. "Ennek konszolidációja a települések napi működési nehézségeit oldaná fel. Mindezek miatt az adósság teljes mértékű, közvetlen, célhoz kötött támogatással történő átvállalása látszik megvalósíthatónak" – írták.
Az átvállalás 1673 önkormányzatot érint, amelyek mindösszesen 97,3 milliárd forint adósságállománnyal rendelkeznek. Ebből 23,2 milliárd forint működési, 74,1 milliárd forint fejlesztési célú adósság. A kötvények állománya 35,1 milliárd, a hiteleké pedig 62,2 milliárd forint – részletezték.
Orbán Viktor emellett azt is bejelentette a tanácskozáson, hogy az ötezer lakosúnál nagyobb települések adósságállományának egy részét is átveszi az állam, mégpedig úgy, hogy ezek esetében egyenként – az egy főre jutó helyi adóbevételek alapján – számolják ki az adósságátvállalást.
A gazdagabbaknak kisebb mértékben segítenek – jegyezte meg a kormányfő, jelezve, hogy az ötezernél nagyobb lélekszámú települések adósságállományát átlagosan 40 százalékos mértékben vállalja át a központi kormányzat.
Azoknál az önkormányzatoknál, ahol az egy főre jutó helyi adóbevétel az átlagnál kevesebb, ott az állam nagyobb segítséget nyújt. Ha egy ötezer lakosnál nagyobb település önkormányzatának egy főre jutó – az említett módszer alapján képzett – mutatószáma a településkategória átlagának 100 százalékával egyezik meg vagy meghaladja azt, az adósságállományt 40 százalékos mértékben konszolidálja az állam. Ez 134 önkormányzat 244,7 milliárd forint adósságállományának átvállalását jelenti. Ebbe a kategóriába tartozik például a Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok, Budakalász vagy Sárvár.
Ha az említett mutatószám a településkategória átlagának 75 és 100 százaléka közé esik, az adósságállomány felét konszolidálják, ami 54 önkormányzat – köztük Pápa és Szigetvár – esetében összesen 145,1 milliárd forint adósságátvállalást jelent.
Ha a mutatószám a településkategória átlagának 50 és 75 százaléka között van, az adósság 60 százalékát veszi át a központi kormányzat, amely ezzel 57 önkormányzaton segít, összesen 79,4 milliárd forintnyi adósság átvállalásával. Idetartozik például Törökszentmiklós és Gyula.
Amennyiben a mutatószám a kategória átlagának felét sem éri el, az adósságállományt 70 százalékban konszolidálják. 38 önkormányzat - köztük Komló és Isaszeg - élhet majd ezzel a megoldással. Esetükben a segítség összesen 45,6 milliárd forint adósság átvállalását jelenti.
Kellemes meglepetés a TÖOSZ elnökének a kormány nagyvonalúsága
Hónapok óta folynak az egyeztetések az önkormányzati adósságkonszolidációról, de még a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnökét is kellemes meglepetés érte szombaton: maga sem számított ilyen nagyvonalú javaslatra. Schmidt Jenő, Tab fideszes polgármestere leszögezte: az intézkedés eredményeként jövőre nagyjából tiszta lappal indulhatnak a helyhatóságok.
A városvezető kérdésünkre elmondta, hogy várhatóan december 31-ével az ötezer fő alatti települések teljes egészében megszabadulhatnak a tartozásoktól. De szerinte az adósság felét, vagyis a mintegy ötszázmilliót felhalmozó háromszáz nagyobb önkormányzat sem panaszkodhat, mert a legtehetősebbek tartozásai is legalább negyven százalékkal csökkennek. Schmidt Jenő úgy véli, ezzel tulajdonképpen azt ismerik el, hogy az állam az önkormányzati rendszert legalább tíz éve alulfinanszírozza, hiszen a kötelező feladatok ellátásához szükséges forrást sem biztosították.
A hitelkonszolidáció fedezetéül valószínűleg államkötvényeket bocsátanak ki, de ez az összes államadósságot nem befolyásolja – hangsúlyozta a TÖOSZ elnöke. Az állam egyébként lényegesen kedvezőbb kondíciókkal juthat így pénzhez, mint az önkormányzatok: Schmidt szerint legalább öt százalékponttal alacsonyabb kamat mellett finanszírozható az adósság, ami hatszázmilliárdnál már jelentős tétel.
Arra az ellenzéki felvetésre, hogy a fideszes vezetésű önkormányzatok jobban járhatnak, az elnök kijelentette: település és település között bizonyosan nem lesz különbség. Schmidt Jenő elmondta azt is, hogy igazságos megoldást kértek a kormányfőtől. Szeretnék tehát, hogy valamilyen kompenzációt biztosítsanak azoknak a helyhatóságoknak, amelyek eddig nem kaphattak, illetve nem vettek fel hitelt. Az egyik lehetséges megoldás, hogy a pályázatokhoz szükséges önerőt kisebb településeken az állam adná.
Eredményszemléletű könyvelési rendszert kell bevezetni, hogy pontosan kiderüljön: milyen feladatra mennyit költenek az önkormányzatok – válaszolta Schmidt arra a kérdésre, miként előzhető meg, hogy újratermelődjék a hiány. Ha pedig valahol egy közszolgáltatást jelentősen drágábban biztosítanak, ott szerinte be kell avatkozni. Szerinte további garanciát jelent, hogy újabb kölcsönt csak kormányzati engedéllyel lehet majd felvenni. Emellett mindenkinek tudomásul kell vennie – emelte ki –, hogy csak addig nyújtózkodhat, ameddig a takaró ér.
Botka: A Fidesz nem megmenti, hanem felszámolja az önkormányzatokat
A Fidesz alapvetően nem megmenti, hanem felszámolja az önkormányzatiságot. Elveszik a helyhatóságok intézményeit és saját bevételeit, s jövőre négyszázmilliárddal csökkentik az állami támogatás összegét – kommentálta Orbán bejelentését Botka László, Szeged szocialista polgármestere.
A konszolidációs csomagban Botka szerint túl sok a bizonytalanság, és könnyen lehet, hogy azok az eladósodott fideszes vezetésű városok járnak jól, amelyek évek óta folyamatosan veszik fel a hiteleket. Ráadásul most éppen olyan helyzetet teremtenek, mint a megyei önkormányzatok adósságának átvállalásakor: mindenki nevethet a markába, aki korábban felelőtlenül költekezett.
Egyébként az állami beavatkozást nemigen lehetett volna elkerülni, hiszen a kormány – a támogatások csökkentésével, az önkormányzatok kiüresítésével – maga teremtett olyan helyzetet, amely hamarosan helyhatóságok tömegének csődjéhez vezetett volna – fogalmazott a politikus. Maga is többször jelezte, hogy ebben a helyzetben a közellenségként kezelt bankok nem hajlandók tovább finanszírozni a településeket.
Amúgy az intézkedéssel elvileg Szeged is jól jár: gyors becslés alapján úgy tűnik, négy-ötmilliárd körüli adósságtól szabadul meg a város. De Botka szerint ez csak a látszat, hiszen miközben jövőre – amikor a pedagógusok fizetését már a központi büdzséből állják, illetve számos államigazgatási hatáskör a járási hivatalhoz kerül – hét és fél milliárdnyi feladatot vesznek át, cserében tízmilliárdos forrást vonnak el. Buknak tehát két és fél milliárdot, ezzel két év alatt az állam le is tudja azt a hitelt, amit magára vállalt.
A nincsre bőkezű az állam?
A kormány egyértelműen arra törekszik, hogy az erős érdekérvényesítő képességgel rendelkező önkormányzati szférát maga mellé állítsa – kommentálta a hírt Gyenesi István volt önkormányzati miniszter. A költségvetés helyzetének ismeretében azonban szerinte önként adódik a kérdés: a nincsre hogyan vállalnak át több mint hatszázmilliárdos adósságot? Akár tetszik, akár nem – mondta –, a nemzetközi pénzvilág ezt a lépést bizonyára értékelni fogja.
Gyenesi szintén úgy látja, az állam maga hozta olyan helyzetbe az önkormányzatokat, hogy azok megoldhatatlan adósságspirálba kerültek. A javasoltnál azonban szerinte árnyaltabb megoldásra lenne szükség: azokra is gondolni kellene, akik felelősen gazdálkodtak, s akár a fejlesztések visszafogásával is igyekeztek elkerülni az eladósodást.
Azon településeket tehát, amelyek nem hagytak hitelt az államra, kedvezményekkel, külön támogatással kompenzálni kellene. Korábban maguk szenvedték el ugyanis a fegyelmezett gazdálkodásból szükségszerűen fakadó hátrányokat, hiszen valószínűleg egy sor fejlesztésről le kellett mondaniuk.
