Szabadságharc? Igen, megkapjátok!
A rendezvény házigazdái ezúttal is Csákányi Eszter és Kulka János voltak, a zenét pedig a Kistehén szolgáltatta. Az MTI úgy húszezresre becsülte a tömeget, amit már a helyszínen is többen gúnyos megjegyzésekkel fogadtak, a résztvevők inkább a kétszázezret látták valószínűbbnek, de ez is erős túlzás: az Astoriáig húzódó tömeg sok tízezres volt. Ugyanakkor most először az eddigi Milla-rendezvényeken megszokott afféle piknikhangulatot valamiféle várakozás vette át – kimondva-kimondatlanul is az uralkodott el a tömegen, hogy mit mond majd Bajnai Gordon, de ő csak a legutolsó fölszólaló volt.
– Napjaink politikáját a gyűlölet határozza meg – mondta beszédében Balavány György. A blogger szerint ahhoz, hogy ezt legyőzzék, nem „ketreceken belüli összefogásra van szükség”, hanem arra, hogy az emberek kilépjenek a ketrecből, és megtalálják a közös pontokat. „Jó szándékú, a hazájukat szerető, a hazájukat féltő, de megtévesztett embereknek” nevezte a békemenet résztvevőit. Ők a messiásban hisznek, amiben Balavány szerint a Milla tüntetői nem hisznek. „Ti mindannyian egyéniségek vagytok” – idézte a Brian életét.
Visszaélt a választásokon kapott felhatalmazásával a Fidesz Ungváry Rudolf közíró szerint, aki korábban inkább Gyurcsány Ferenc rendezvényein lépett föl. Ungváry párhuzamot vont az ötvenhatos forradalommal: akkor azért kellett vállalni a harcot, hogy a jövő számára megőrizzük a nemzet becsületét, hogy kiderüljön, demokraták vagyunk, nem szolganép. „Van az úgy, hogy akkor is szembe kell szegülni a hatalommal, ha látszólag reménytelen.” Ma azonban ez nem reménytelen, hiszen nem kell tartani külföldi hatalomtól, ami ezt a kormányt megvédené. „Ma azok is szövetségeseink, akik 2010-ben erre a vacak kormányra szavaztak” – mondta.
Ezek után Tamás Gáspár Miklós lépett a mikrofonhoz: „Nagyon szépen kérlek, Viktor, menj el. Nem haragszunk, semmi baj. Menj el!” – kezdte beszédét a filozófus, aki nem hiába polemizált a DK alelnökével, Bauer Tamással arról, ott kell-e lenni a Milla tüntetésén – Bauer ugyanis hallótávolságból, a Petőfi-szobor közeléből figyelt. TGM azt mondta: 1956-ban a fölkelt nép sok mindent akart, nemzeti függetlenséget, többpártrendszert, de amit nem akart, az a Horthy-rendszer restaurációja. TGM a továbbiakban az Orbán-kormányt bírálta, amiért hazugságra tanítja a gyerekeinket. „Ha kell, alternatív tankönyveket írunk, és otthon tanítjuk meg gyerekeinket az igazságra, ha már elvették az iskoláinkat. Majd dudorászunk otthon, mert elvették a zenénket. Szabadok leszünk egymással, tisztelni fogjuk egymást akkor is, ha el akarják venni a szabadságunkat.” Amiatt is szapulta a kormányt, hogy engedelmesen végrehajtja a nemzetközi pénzügyi intézmények által megkövetelt megszorításokat, majd tüntetéseket szervez ellene; mindent megtesz, hogy külföldi segítséggel hatalmon maradjon, majd azt hitetik el, hogy nem is hatalmat gyakorolnak, hanem szabadságharcot vívnak. „Szeretném már látni azt a szabadságharcot” – folytatta TGM –, amikor a megalázott nép szembefordul a hatalommal. „Szabadságharc? Igen, megkapjátok!” – mondta a filozófus.
Ezek után az egyesületté alakult Milla vezetője, Juhász Péter jelentette be azt, amit inkább Bajnai Gordontól vártak az emberek: Együtt 2014 mozgalom néven hoznak létre szövetséget, hogy 2014-ben legyőzzék a Fideszt a demokratikus pártokkal közösen. Majd Kónya Péter, a Magyar Szolidaritási Mozgalom vezetője arról beszélt, hogy minden magyar döntés előtt áll: diktatúrapárti lesz, vagy demokrata. Orbán pávatáncának köszönhetően elszigetelődtünk, szembefordultunk szövetségeseinkkel, szabadságharcot vívunk a demokratikus világgal.
Kónya Péter hazug propagandának nevezte, hogy a kormány az ország bajainak forrásaként a világválságot, a szocialisták nyolcéves kormányzását, az EU zsarolását, az IMF kizsigerelő politikáját jelöli meg. A megszorítások jelentős részét ugyanis el lehetett volna kerülni, ha Orbán ámokfutása nem rettenti el a külföldi befektetőket, ha értelmes gazdaságpolitikát folytat. Kónya szerint ezt a hatalmat meg kell dönteni, mert nem akarunk olyan országot, ahol előírják, hány gyerekünk legyen, és hogyan neveljük őket. „Nyugodt, félelem nélküli, demokratikus Magyarországon akarunk élni” – mondta. Kónya szerint 2014-ben le tudják váltani az Orbán-rendszert, még akkor is, ha a választások tisztasága több mint kétséges. A Szolidaritás mindent el fog követni, hogy a kétharmados többség megszerzése érdekében a demokraták közös jelölteket állítsanak – szögezte le.
Ezek után vette át a szót Bajnai Gordon volt miniszterelnök, aki immáron vállalt politikai szereplőként is azt az egyéniséget hozta, amit annak idején a válságkormány vezetőjeként: a civilséget. Beszédét szenvedély hatotta át, és a tömeg elégedetten fogadta.
A piknikhangulat pedig a Kistehénnel tért vissza – a zenekar elővette Erdős Virág megzenésített sorait is: "viszek egy szívet viszek egy májat / viszek egy kívül-belül lakhatatlan tájat / naná hogy úgy van ahogy azt sejted: / viszek egy lassú burjánzásnak indult sejtet / viszek egy csúnyán beszopott mesét / viszem a legesleges legutolsó esélyt / ki tudja, lesz-e búcsúzni időm / viszem a Duna-parton levetetett cipőm /mit bánom úgyis elviszem lazán / elviszem gond nélkül a hátamon a hazám / aki ma büntet az holnap lövet / viszek egy mindig újra föl-földobott követ".
Ennek hallatán senkinek nem mulatni kerekedett kedve.