Közműadó: Még a főváros fizet a kerületeknek?
Holott Tarlós István főpolgármester biztos volt benne, hogy a közszolgáltató cégek által fizetendő adót csak a fővárosi önkormányzat kaphatja. A Népszabadság úgy tudja, a nemzetgazdasági minisztérium kormány elé kerülő javaslata szerint a közművek után szedett adót az építményadó kibővítéseként vezetnék be. Márpedig a helyi adókról rendelkező hatályos jogszabály kimondja, hogy az építmény-, a telek- és idegenforgalmi adót, illetve a magánszemélyek kommunális adóját a kerületi önkormányzat, a helyi iparűzési adót a fővárosi önkormányzat jogosult kivetni.
A törvény ugyan megengedi, hogy a kerületi önkormányzatok átengedjék ezt a jogukat a fővárosnak, de erre a képviselő-testületeknek évente rá kell bólintania. Ám erre aligha lesznek kaphatóak. Holott már eddig is igen sokat nyertek: az idegenforgalmi adó kerületekhez való átirányítása miatt a fővárosnál a korábbi 1,55 milliárdos bevételből alig 150 millió maradt. Az iparűzési adó – szintén kerületi fideszes polgármesteri javaslatra átalakított – újraelosztási gyakorlata további 4,7 milliárdot vett ki a fővárosi önkormányzat zsebéből.
Mindezek fényében kínos öngólnak tűnhet a Fővárosi Vízművek visszavétele. Mint ismeretes, a főváros összesen 15,1 milliárd forintot fizet a cég 25 százalékos részvénycsomagjáért és a menedzsmentjogokért. A vételárra kapott önkormányzati tagi kölcsönt 12 milliárd forintos hitelből fizetné vissza a vállalat. Az ehhez kapcsolódó adósságszolgálat is jócskán leapasztotta volna a cég által a fővárosnak fizetett osztalékot.
Akárcsak a tervezett közműadó. Tarlós István főpolgármester levelet is írt e tárgyban Orbán Viktor miniszterelnöknek azt kérve: ne ez legyen a dugódíj helyett. A közműcégeket sújtó adó ugyanis jelentősen csökkentené a fővárosi tulajdonban lévő cégek fővárosnak fizetendő osztalékát, így nem sokat nyernének vele – érvelt Tarlós. Úgy tűnik, hogy a kabinetnek mégis megtetszett az ötlet. Sőt egyelőre ez az egyetlen, ami megvalósulni látszik az áprilisi BKV-paktumból.
A közlekedési cég finanszírozásából a korábbi ígérettel szemben nem fokozatosan, hanem egyszerre kivonuló állam jövőre egyetlen fillért se adna a fogyasztói árkiegészítés 16 milliárdján túl. Csakhogy a fővárosi közösségi közlekedés évente 140 milliárdba kerül, míg a menetdíjbevételből alig 51 milliárd folyna be. A BKK–BKV jövő évi költségvetésén egyelőre 73 milliárdos lyuk tátong, amelynek tömködésére, úgy tűnik, a zsírosnak tűnő közműadóból se jut egy fillér sem. Az önkormányzatok a villany-, gáz-, víz-, csatorna- és távközlési (telefon-, kábeltévé-, internet-) vezetékek nyomvonala után méterenként 100 forintot szedhetnének be.
Kibeszélik a belső vitákat
A fővárosi Fidesz–KDNP-frakció működési tapasztalatainak, beleértve a Tarlós István főpolgármesterrel való munkakapcsolatnak az áttekintését javasolta a Fidesz budapesti választmányának ülésén Németh Zoltán fővárosi frakcióvezető – közölte Fónagy János, a választmány elnöke a tanácskozásról kiadott közleményében. Németh Zoltán emellett hatékonyabb és rendszeresebb együttműködést javasolt a Fidesz budapesti elnöksége, a kerületi vezetők és a fővárosi frakció között. Ennek hátterében az áll, hogy az elmúlt időszakban súlyos vitáktól terhelt a főpolgármester és a fővárosi Fidesz-frakció kapcsolata.
