Barry Farber amerikai újságíró nem hitt a szemének, amikor az ausztriai táborban az 1956-os magyar menekültekkel anyanyelvükön együtt éneklő észak-koreaival találkozott.

Senki sem örült nálunk jobban, amikor az első szabadon választott parlament nemzeti ünneppé nyilvánította október huszonharmadikát. Úgy éreztük, a felejtéstől és hazugságoktól megtisztított nap nemcsak bennünket kárpótol a megelőző évtizedekben elszenvedett megaláztatásokért, de az utánunk következő nemzedékekkel is megértetheti az október 23-i tüntetés, majd az ezt betetőző forradalom korszakos jelentőségét.

Két helyre is mennie kellett, de csak egy teste volt. Meg egy testőre. Az ellenzék is hívta, a kormány is. Ugyanúgy: ebédre. Ráadásul egymással szemben lévő éttermekbe. Az utca egyik oldalán lévőt a haladáspártiak hálózták be mindenféle zsinórral – ide jártak a maradáspártiak. A másik oldalt a maradáspártiak drótozták be, a haladáspártiak pedig ott ebédeltek, vacsoráltak nagy vígan, mit sem sejtve. Mindenki mindent tudott egymásról.

Értjük, persze, a Vasárnapi Újság 1907. januári dohogását. Bizony tüske az ember lelkében, hogy harmincnégymillió koronáért felépít a nemzet egy ilyen hatalmas palotát a királyának, ott magasodik a város kellős közepén, kilátni belőle mind a négy égtáj felé, Versailles-t leszámítva nincs még egy ilyen hosszú teremsor az egész kontinensen, mint ebben a tizenkét esztendőn át épített, böhöm nagy házban, aztán „többször sötétek az ablakai, mint világosak”.

Olyan a fellépése, mint James Bondé – ez a kijelentés nem túl meglepő egy olyan színész esetében, akimár játszotta a világ legelegánsabb titkos ügynökét. Pierce Brosnant, az ír charmeurt a magyar néző talán először a Remington Steele című sorozatban láthatta, legutóbbi két nagy sikere a Mamma Mia! című musical volt és Roman Polanski hitchcocki thrillere, a Szellemíró. A most mozikba került, az Oscar-díjas Susanne Bier rendezte Csak a szerelem számít című műben egy a feleségét gyászoló férfit alakít. Brosnan ezt saját életében is megtapasztalta már – erről is beszélt a Népszabadságnak Velencében.

– Nem szoktam azon merengeni, hogy miért pont velünk történt meg. Így alakult, és kész. Nincs rá magyarázat, így aztán nem is hibáztathatok senkit, és arra sincs okom, hogy bűntudatom legyen – mondja Karvázy András, a hat és fél éves Gergő édesapja. A kisfiúnál hároméves korában diagnosztizálták az Angelmann-szindrómát. Genetikai rendellenesség, a 15. kromoszóma hibája okozza. Számos tünete van a mozgás- és a beszédfejlődési zavaroktól kezdve a merev testtartáson át a remegésig.

Keszthelyi Gyula tardi háziorvos egy betegének a példáját idézi, aki, miután képtelen megjegyezni, melyik dobozban milyen gyógyszer van, melyik helyett kapta az újabbat, inkább együtt kezdte szedni a régi és az újonnan felírt szívritmus-szabályozót.

„Egy állítás, pusztán azért, mert számodra hasznos lehet, még nem igazság. Így, ha igazságos akarsz lenni, alaposan meg kell vizsgálni minden olyan állítást, amely számodra hátrányos, sőt esetleg káros.” Ezt írta Kertész Imre a naplójába. E szerint kellene eljárnunk.

Ezekben a napokban „ünnepeljük” a kubai rakétaválság ötvenedik évfordulóját. A válságot köztudottan az váltotta ki, hogy a szovjetek 1962 augusztusától a legnagyobb titokban 42 közép-hatótávolságú rakétát és ugyanennyi IL–28-as közepes hatósugarú bombázót szállítottak Kubába, mégpedig atomtöltetek, atombombák és 42 ezer katona kíséretében.

Arzén nem mérges. Pedig neve nem arra predesztinálja, hogy türelemmel viselje, ha szurkálják, most pedig ez történik. Amúgy Arzén egy nyolcéves, a lovastusában szép eredményeket elérő paripa.

– Apám a néhai egyiptomi elnök, Anvar Szadat barátja volt. Emlékszem, amikor a nagybátyám, Hafez el-Aszad egyszer azt mondta neki: amit erővel vettek el, erővel lehet csak visszavenni – feleli a Népszabadság kérdésére Ribal el-Aszad, Rifat el-Aszad egykori szíriai alelnök fia, a jelenlegi államfő, Bassár el-Aszad 37 éves unokatestvére.

A brit Routledge kiadó gondozásában nemrég jelent meg Berend T. Iván legújabb, Europe in Crisis. Bolt from the Blue? (Válságban Európa. Derült égből villámcsapás?) címet viselő kötete, amelyben a UCLA professzora a 2008–2012 közötti nagy európai recesszió gazdasági és társadalmi okait, illetve történelmi gyökereit vizsgálja. Berend T. Iván e-mailen nyilatkozott lapunknak.

Benyújthatják a számlát a választók a spanyol kormánynak a vasárnapi tartományi választásokon.

Ha túltekintünk az ellentmondáson a Milla döntésében Bajnai Gordon színre lépése mellett – miszerint Bajnai kizárólagos jogot kap politikai tervei bejelentésére, miközben mindenki más csak politikai hovatartozása feltüntetése nélkül vehet részt az október 23-i megemlékezésen – világossá válik a lényeg: az eddig magukat az elmúlt 20 év politikai erkölcsétől és szellemiségétől elhatároló erők (az LMP kivételével) feladták az elhatárolódást.

Levettem a polcomról Lance Armstrong (képünkön) könyvét – reagált egy sportrajongó ismerősöm a Facebookon arra, hogy múlt héten közel ezeroldalnyi dokumentum került napvilágra azt bizonyítva, hogy Armstrong szisztematikusan doppingolt és erre csapattársait is rákényszerítette.

Lapunkban is beszámoltunk arról a nyári tanulmányról, amely bebizonyította, hogy a bioüzemanyagok nem alkalmasak az EU megújulós és szén-dioxid-csökkentési céljainak elérésére (ti. a teljes életciklusukat nézve alig kisebb a „szén-dioxid-lábnyomuk” a fosszilis üzemanyagokénál).