Az egyik hallgat, a másik tagad
A vádlott csak annyit mondott az őt körülvevő rendőrök, kommandósok, fegyverszakértők, ügyészek és ügyvédek szoros gyűrűjében:
– Soha nem jártam ezen a helyszínen.
Pedig a vádirat szerint a testvérpár 2009 áprilisában itt járt és gyilkolt. A vád úgy tartja, hogy három évvel ezelőtt a per negyedrendű vádlottja, Cs. István szállította őket a tiszalöki Újtelep környékére, majd a fölfegyverzett K. Árpád és K. István a Nefelejcs utca 27. számú ház közelében elbújt. Amikor a lakóházból kilépett a családjával ott élő Kóka Jenő, hogy éjszakai műszakba menjen, K. Árpád egyetlen célzott lövést adott le rá egy Mauser vadászpuskával. A felesége meghallotta a dörrenést, kirohant a házból, de a férje már halott volt. A vádhatóság szerint Kóka Jenőnek azért kellett meghalnia, mert rendezett, normális életet élt, szorgalmas, munkába járó ember volt: a gyilkosai abban reménykedtek, hogy egy ilyen tisztességes cigány ember halála feltüzeli a romákat, s komolyabb harc robban ki a romák és nem romák között. A bűncselekmény elkövetése után a testvérek azonnal elhagyták a helyszínt, igyekeztek kapcsolatba lépni a rájuk várakozó Cs. Istvánnal, s nem is sejtették, hogy mennyire közel járnak a lebukáshoz. Ugyanis éppen a gyilkosság utáni percekben igazoltatta Cs.-t egy rendőr, akit a férfi azzal rázott le, hogy egy nőre vár.
A pert lefolytató Budapest Környéki Törvényszék Miszori László által vezetett tanácsa az eljárás során ezt a rendőrt is meghallgatta, aki azt vallotta, hogy Cs. István nem volt feszült, s oldott hangulatban csevegett vele az állítólagos randevúról, valamint a katonaéveiről. A sors iróniája, hogy aznap éjjel még egy alkalom kínálkozott a romagyilkosok lebukására: útközben hazafelé a sárban elakadtak a kocsival, s kénytelenek voltak a munkaadójukat, F.-né Ny. Évát fölhívni, hogy vigye őket vissza Debrecenbe. De ezt is megúszták, az asszony pedig – állítólag – a későbbi híradásokból sem rakta össze, hogy hol járhattak alkalmazottai.
A K. testvérek arcán tegnap Tiszalökön semmi jelét nem lehetett leolvasni annak, hogy a helyszín, valamint a gyilkosság imént ismertetett története különösebben fölkavarta volna őket. A szirénázó rendőri konvojjal délelőtt 11 órakor érkező vádlottak kifejezéstelen tekintettel álldogáltak a Nefelejcs utca 27. számú, világoskék színű ház előtt. K. István kopaszra borotvált fejjel jelent meg, az arca sápadt volt, beesett. (Vele kapcsolatban fontos adalék, hogy a cigányvadászat-per.blog.hu éppen a napokban tette közzé azt a bejegyzést, amelyből kiderül: a fiatalember – a debreceni Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség alapító tagjaként – már 1994–1995-ben is rasszista, idegengyűlölő, szélsőjobboldali nézeteket vallott. Ez a csoportosulás volt a felelős a debreceni zsinagóga tóratekercseinek fölgyújtásáért 1995-ben, valamint indiai származású egyetemisták bántalmazásáért 1996-ban.)
Az utcát egy ötvenméteres szakaszon a rendőrség a tárgyalás idejére lezárta. Először a K. testvéreket vezették körbe, elvitték őket a ház bejáratához is, majd a fegyverszakértők következtek, akik helyszíni szakértői vizsgálatot folytattak le azzal a vadászpuskával, amellyel a vád szerint K. Árpád a halálos lövést leadta. Egy hosszú, vékony zsineget kötöttek a fegyver csövére, ezzel modellezték a lövedék röppályáját két lőállásból: egy szakértő először térdelő pozícióban célozta meg a puskával a bejáratot mintegy harminc méterről, majd egy sötétkék személykocsit hoztak a helyszínre, s annak a vezetői üléséből is célra tartottak a fegyverrel. Természetesen azt próbálták megállapítani, hogy elkövethették-e a gyilkosságot az autóban ülve. Ennek azért van jelentősége, mert az újtelepiek a gyilkosság éjszakáján állítólag egy nagy, sötét színű járművet láttak az utcán. Igaz, ennek ellentmond, hogy az elkövetők legtöbbször K. Árpád fehér színű Opel Astrájával közlekedtek. A Nefelejcs utcai házban egyébként már nem Kóka Jenő özvegye, hanem egy másik cigány család él: a helyszíni tárgyalás idején is otthon tartózkodó, hatgyermekes asszony azt mondta: közeli rokona azoknak a romáknak, akikre szintén a K. testvérek támadtak rá 2008-ban Piricsén. Nem tudni, hogy a tiszalöki tárgyalásnak milyen hozadéka lesz a per kimenetelére nézve, az mindenesetre elmondható: a legutóbbi tárgyalások egyik legfőbb eredménye az volt, hogy Miszori László rámutatott a sorozatgyilkosok elfogásakor lezajlott rendőri helyszíni szemle alapvető szakmai hiányosságaira a debreceni Perényi 1 klubban. Ennek azért van jelentősége, mert ott tárolták a legfontosabb bizonyítékokat: a fegyvereket. Az esetleges rendőri hanyagság így a bizonyítást befolyásolhatja. A Budapest Környéki Törvényszék a tiszalökin kívül még tizenhat tárgyalási napot tűzött ki, elsőfokú ítélet idén várható.
