Újabb hitelt akar felvenni a főváros
Csakhogy ehhez a stabilitási törvény értelmében a kormány jóváhagyására is szükség van. Erre talán az Orbán-kabinet is hajlandó lesz. Az ugyanis a februári BKV-csőd fenyegetése óta nyilvánvalóvá vált, hogy állami garanciavállalásra bizonyosan hiába vár a főváros. A szóban forgó tízmilliárdot öt kisebb – 1 és 1,5, valamint háromszor 2,5 milliárd – összegű hitelkeret formájában venné fel az önkormányzat különböző, 2,5-től 4 évig terjedő futamidővel. Ilyenformán mindenképpen a következő városvezetésnek kell majd helytállnia az adósságért.
A hitelfelvétel céljaként általános önkormányzati finanszírozást jelölt meg az előterjesztést jegyző Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes. A pénzt tehát működési célokra fordítják. Azon belül is vélhetőleg a BKV működésének finanszírozására. A közlekedési cég pénzügyi gondjait ugyanis aligha oldja meg a buszágazat tervezett leválasztása. A kormány már a fővárossal kötött paktum áprilisi aláírásakor jelezte, hogy esze ágában sincs hosszú távon finanszírozni a közlekedési vállalatot.
Igaz, akkor még fokozatosságot és ellentételezést ígértek. Az állami normatíva viszont már jövőre tízmilliárddal csökken. Holott az idén a teljes összeg ellenére is csődközelbe sodródott a főváros közlekedési cége, és azt csak a fővárosi intézmények teljes kifosztásával tudták egyensúlyba hozni. (Még a teljes normatíva 32 milliárdja sem fedezi a megrendelt szolgáltatásokat. A csökkentett állami támogatás legfeljebb a működési költségek töredékére lesz elég.) A finanszírozási lyukat tehát jövőre is be kell tömni.
A főváros először a 4-es metróhoz kapcsolódó dugódíj előrehozott bevezetésével próbálkozott. Ez az első csonka évben kilencmilliárdot, később akár húszmilliárdot is hozott volna a konyhára. Csakhogy a parlament – túl nagynak tartva a politikai kockázatot – nem szavazta meg az indítványt. Tarlós István főpolgármester ekkor az iparűzési adó megosztásának főváros javára történő módosításában, illetve a parkolási bevételek fővároshoz irányításában bizakodott. A kormány viszont a közműadó bevezetését erőlteti. Tarlós István erre egyenesen Orbán Viktor miniszterelnöknek írt levelet, azt kérve: ne ez legyen a dugódíj helyett.
A közműcégeket sújtó adó ugyanis jelentősen csökkentené a fővárosi tulajdonban lévő cégek fővárosnak fizetendő osztalékát, így nem sokat nyernének vele. A másik két alternatíva viszont a kerületeknek nem tetszik. Tarlós az elmúlt hetekben tárgyalt Lázár János miniszterelnökségi államtitkárral, illetve a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkárával, Naszvady Györggyel is. Azt viszont lapunk érdeklődésére sem árulta el, mire jutottak. Vélhetőleg nem túl sokra.
A jövő heti közgyűlésen ugyanis a tízmilliárdos működési hitel mellett a 25 milliárdos folyószámlahitelkeret-szerződés újrakötését is megszavaztatná a közgyűléssel a városvezetés, mondván, csak így biztosítható folyamatosan és biztonságosan az önkormányzat fizetőképessége.