Eger: Kis színház vagy nagy foci?
Korábbi állapotában a létesítmény nem felelt meg az MLSZ követelményeinek, így Debrecent jelölték ki a találkozók helyszínéül. Az egriek azonban jelezték, készek a legsürgetőbb fejlesztéseket elvégezni annak érdekében, hogy a csapat hazai pályán fogadhassa az ellenfeleket. A labdarúgó-szövetség a hiányosságok pótlására október közepéig adott haladékot. – Ha Egerben az lenne a helyzet, hogy a színházra szánt forintokból akár egyet is a focira költenének, már rég tiltakoztunk volna – mondja Pál György, a jobboldali többségű testület szocialista frakciójának vezetője.
Szavai szerint sok más településsel ellentétben Egerben mindig is takarékosan bántak a büdzsével, ennek is köszönhető, hogy a város anyagi helyzete nagyjából rendben van. A Szentmarjay Tibor nevét viselő stadionra a város pénzéből egy fillért sem költenek – állítja –, a közel kétszázmillió forintos felújítási költségre a TAO-ból, vagyis a társasági nyereségadóból befizetett összegekből igényelt támogatást az Egri FC. Az MLSZ közleménye szerint a stadion hiányosságaira idejében figyelmeztették a csapatot. Leírták, hogy nincs olyan pályavilágítás, amely lehetővé tenné esti mérkőzések rendezését és a televíziós közvetítéseket, a lelátó nagyobbik részén málladozik a beton, nincs elegendő, s a biztonságos bejutást is lehetővé tévő kapu, több helyen hiányzik a kerítés, ahol pedig van, rozsdás és balesetveszélyes.
Közölték: amint elkészülnek a szükséges beruházások, az elnökség dönthet arról, hogy engedélyezi ez egri pálya használatát. Pál György szocialista önkormányzati képviselő azt mondja: a színház nem a labdarúgás miatt van nehéz helyzetben, hanem azért, mert az egriek egy része az új direktor, Blaskó Balázs kinevezése óta elpártolt a korábban népszerű teátrumtól, az exkluzív Páholy-bérletből tavaly alig néhány darab fogyott, ezért meg is szüntették. – A közönség így szavaz a repertoárról, amely nem az ízlésének megfelelő, s nem szereti – summázza.
A Gárdonyi Géza Színházat tavaly vette át Eger, miután az intézményt fenntartó Heves megye ellen csődeljárás indult, így veszélybe került a színház működtetése. Az új fenntartó szigorúbb gazdálkodást írt elő: a teátrum gazdasági részlegét beolvasztották az Egri Közszolgáltatások Városi Intézményébe, s tízszázalékos költségcsökkentést is feltételül szabtak. Blaskó Balázs erre úgy reagált: mindez már a működésüket veszélyezteti. Az egri önkormányzat független könyvvizsgálót is megbízott a Gárdonyi Géza Színház gazdálkodásának feltárására.
– Egy színházat nem lehet ugyanúgy szabályozni és finanszírozni, mint egy iskolát vagy óvodát – ezt már Pilisy Csenge, az egri Gárdonyi Géza Színház sajtóreferense mondja. Az idei évadot a Csókos asszony című operettel kezdik, ám a díszletet és a jelmezeket saját erőből nem tudták előteremteni. A sajtóreferens szavai szerint az új fenntartó a bérletbevételekből szeretné fedezni az előadások költségeit, ám azt nem veszi figyelembe, hogy ehhez előbb kiadásokra van szükség: meg kell varratni a jelmezeket, össze kell állítani a díszletet. Így fordulhatott elő, hogy az idei első darabot az Operettszínháztól kölcsönkapott ruhákban és bútorok között játsszák.
A színházban tavaly kétezer bérlettel kevesebbet váltottak a nézők, mint a korábbi évben. Az idén kampányba kezdett a város vezetése: Habis László polgármester ünnepélyes keretek közt váltotta meg színházbérletét, így buzdítva az egrieket hasonló cselekedetre, eközben a színház fiatal művészei Cseh Tamás dalaival próbáltak meg közönséget csalogatni a szervezőirodába. A megszüntetett Páholy-bérlet helyett pedig Thália néven új támogatói bérletprogramot hirdetnek. Az idei színházi évadnyitón egyébként érzékelni lehetett, hogy a város továbbra is ragaszkodik a költségvetési szigorhoz.
Eger polgármestere szerint mindent megtesznek a teátrum stabilitásáért, de ehhez újfajta megoldásokat is találni kell. A tervezett kilenc bemutatóból csupán ötre van pénz, a többit a színháznak kellene előteremtenie. A kulturális bizottság elnöke pedig arra biztatta a színház vezetését: csökkentsék a költségeket, a már meglévő jelmezekből és díszletekből gazdálkodjanak, a darabok mennyisége helyett pedig a minőségre helyezzék a hangsúlyt.
