Nyelvtudás: Csak a szerelem már nem elég
– Nem tudunk kimozdulni ebből az elkeserítő helyzetből – kommentálja a kutatás eredményeit Légrádi Tamás, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének (NYESZE) alelnöke, aki szerint egy ország gazdasági fejlettsége és a lakosság nyelvtudásszintje között szoros az összefüggés. – Más országokban sok energiát és pénzt fordítanak erre. Folyamatosan versenyben vagyunk ezen a téren is – mondja. A romlást azzal magyarázza, hogy az állami ösztönzők kikerültek a nyelvoktatási rendszerből.
– A személyijövedelemadó-alapból le lehetett írni maximum hatvanezer forintot, ha valaki nyelviskolába járt, ezt a lehetőséget azonban néhány éve megszüntették. Idén pedig eltörölték azt a kedvezményt, amellyel a cégek a szakképzési járulék terhére élhettek, ha dolgozóikat nyelviskolába járatták. Ennek a döntésnek a hatása már áprilisban látszott: rekordmélységbe zuhant a nyelviskolák forgalma – mondja Légrádi, hozzátéve: amikor a kutatásban arról kérdezték a nyelvet nem beszélőket, mi akadályozza őket abban, hogy képezzék magukat, Magyarországon a legtöbben az anyagi akadályokat említették, illetve az időhiányt. Tömegesen dolgoznak másod-, harmadállásban az emberek, sokadlagosnak tűnik számukra a nyelvtudás megszerzése – mondja.
Kérdés, hogy a fiatalok vajon miért nem húzzák fel a magyar átlagot, hiszen a közoktatásban már régóta kötelező a nyelvtanulás? A szakember szerint olyan államokban is jól beszélnek más nyelveken, ahol a magyar közoktatással összehasonlítva feleannyi ideig tanulnak a gyerekek, kétszer nagyobb csoportokban. Az oktatás minősége a kulcskérdés. – Számos iskolában olyan nyelvtanárok dolgoznak, akik nem igazán motiváltak. A tanári pálya alulfizetett, a jó szakemberek elmennek, így kevés a jó nyelvtanár a közoktatásban.
Ők elhivatottságból vagy szerelemből maradnak a pályán. Pedig a jó nyelvtanár szárnyakat ad, a rossz tanár viszont egy életre elveszi a kedvet a nyelvtanulástól – fogalmaz Légrádi Tamás. A szakember azt mondja, amikor saját nyelviskolájukba tanárt vesznek fel, számos szempont alapján tesztelik a jelentkezőket. Fontos, hogy a tanár jól ismerje a nyelvet, személyiségével, pedagógiai-módszertani eszközeivel a kevésbé motivált hallgatókkal is tudjon bánni. – Általában tíz jelentkezőből egy felel meg ezeknek a szempontoknak – állítja.
Légrádi Tamás ugyanakkor kicsit árnyalja a képet: szerinte torzítja az adatokat, hogy a balti államok lakosai, akik elöl vannak a nyelvtudást mérő ranglistán, az oroszt említik második nyelvként. A szlovákok a csehet, a csehek pedig a szlovákot. Légrádi, aki a Nyelvparádé elnevezésű esemény kitalálója, célul tűzte ki, hogy javítson a magyarok nyelvtudásán. Épp ezen a hétvégén tartják a rendezvényt a Millenárison, ahol számos nyelviskolával megismerkedhetnek az érdeklődők. Légrádi Tamás azt tanácsolja azoknak, akik azt tervezik, beiratkoznak valamely nyelviskolába, hogy bizonyos árszínvonal alá ne menjenek, mert a gyanúsan alacsony óradíj rossz minőséget takar. – Heti 2×2 vagy 3×2, 4×2 nyelvóra a legideálisabb, 4-6 fős csoportokban. De 12 főig még elég hatékonyak a csoportok – mondja.
Az állam hiánya
Magyarország tavaly kilépett az Európa Tanács egyik legfontosabb intézményéből, az Élő Nyelvek Európai Központjából, amely elősegíti a modern nyelvoktatási módszerek kidolgozását, elterjesztését. Kérdésünkre, miért léptünk ki, a nemzetgazdasági tárcánál azt a választ adták, az évi hatmillió forintba kerülő tagdíj „nem áll arányban a nemzetközi szervezeti tagságon keresztül kapott segítséggel, információval”. Szakemberek szerint ez nem igaz. Lázár Ildikó, az ELTE Angol-Amerikai Intézetének tanárképző oktatója korábban úgy nyilatkozott, a központ „rengeteg tanárnak és tanárképzőnek nyújtott kiváló kutatási, tananyagfejlesztési és továbbképzési lehetőséget, amilyet a magyar oktatásügy nem tud”.
Szeptember 3-án megjelent az a rendelet, amely a nulladik évfolyamos középiskolai nyelvi képzés működését szabályozza. Szüdi János közoktatási szakértő rámutat, e rendelet nem felel meg a normavilágosság, a jogbiztonság követelményének, hiszen már elkezdődött a tanév, amikor a jogszabály megjelent a közlönyben. Tehát már alkalmazniuk kell a 2012-ben induló nulladik évfolyamos, két tannyelvű képzésekben. A feltételek egyike, hogy három egymást követő tanév átlagában „a képzés indítását követő harmadik tanév végéig az első idegen nyelvből a nyelvi előkészítő évfolyamokon a tanulók legalább hatvan százaléka” B2 szintű nyelvtudást szerezzen. (Ó. M. D.)