Azzal dicsekszik a kormány, amit éppen tönkretesz
„Már a születéstől segítjük azokat a gyermekeket, akik nagyon nehéz körülmények között élnek” – ezt nyilatkozta a kormány terveiről Langerné Victor Katalin társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár, aki a miniszterré kinevezett Balog Zoltán feladatait vette át. Hozzátette: „Munkával és tanulással lehet a leginkább segíteni a mélyszegénységben élőkön; a kormány egyik legfontosabb célja, hogy csökkentse számukat.” Balog Zoltán hasonlóan fogalmazott a nyáron, Miskolcon: „A kormány segíteni akar a mélyszegénységben élőknek, hogy kitörhessenek kilátástalannak tűnő helyzetükből.” Ehhez képest a kormány sorozatosan hagy cserben olyan civil szervezeteket, amelyek állami feladatokat ellátva éppen a mélyszegénységből kitörést segítik, pontosabban: segítenék.
Berettyóújfalu az ország egyik reménytelen térségéhez tartozik, a munkanélküliség óriási. Az Igazgyöngy Alapítvány és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény már 13 éve működtet iskolákat a keleti határszélen, az L. Ritók Nóra vezette szervezet a művészeti oktatáson keresztül tehetséggondozással, személyiségfejlesztéssel foglalkozik. Munkájukat a kormány többször is elismerte. Figyelmük középpontjában a hátrányos helyzetű gyerekek iskolai kudarcainak megelőzése, kitörésük segítése áll.
L. Ritók Nóráék a gyerekek családjait segítő programokat is kidolgoztak, s ezeknek mérhető eredményeik vannak – az úgynevezett Szuno programnak köszönhetően már 52 cigány asszony jut rendszeres piaci jövedelemhez. Az alapítvány tevékenységei összekapcsolódnak: a felnőttek azokat a rajzokat hímzik a táskákra, párnákra, faliszőnyegekre, amelyeket a gyerekek az iskolában, a művészeti foglalkozásokon készítenek. Az eladásból származó bevételből élelmiszer, gyógyszer és tűzifa lesz.
– A gyerekeink Nórához jártak rajzszakkörre, aztán három éve bekopogott hozzánk – meséli Ani, miként fogtak neki a hímzésnek a Berettyóújfaluhoz közeli Toldon. Nórika néni, ahogy Ritók Nórát hívják, házról házra járt, így akarta megismerni tanítványai szüleit. – Ő találta ki a hímzést is. Idejött két varrónő, és megtanította nekünk az öltéseket, a kereszthímzést. Két hétbe telt, mire egy írólapnyi anyagot kihímeztem, pedig csak két kis figura volt a mintán – veszi át a szót egy másik toldi asszony, Móni. Ma már gyakorlottan dolgoznak: két nap alatt hímeznek ki egy gyerekrajzot. Többen közülük saját gyermekeik rajzait.
– Itt majdnem mindenki csak szociálist kap, a munka nagyon jól jött az asszonyoknak. Hetente ötezer forintot keresünk. A toldi közösségi házban szoktunk összegyűlni. De vannak, akik inkább otthon dolgoznak. Nóri szokta megmondani, milyen terméket vesznek jobban, milyen mintákat hímezzünk – ezt már Erzsi mondja. Arra a kérdésre, mennyire partnerek a fér fiak abban, hogy az asszonyok rendszeresen eljárhassanak dolgozni, összenevetnek. – Muszáj partnernek lenniük. De nehéz. Az én férjem például most kint van a földön. Szezonális munka. Messzire kell mennie, hajnal kettőkor kelt, 3500-ért dolgozik nyolc-tíz órát a tűző napon – meséli Erzsi.
Mostoha körülmények ide vagy oda, egy nagygazdánál jobban megéri dolgozni, mint az önkormányzatnál közmunkát végezni. – A közmunkát nem havonta, hanem heti bontásban fizetik! Abból a kicsike összegből egy számlát sem lehet befizetni, nem elég a bevásárlásra sem. A heti nyolc-kilencezer forintból ráadásul az önkormányzat levonja a kukatartozásokat, annyi sem marad a heti bérből, hogy gázpalackot vegyünk – panaszkodik Ani. Móni hallott arról, hogy a szociális segély egy részét Erzsébet-utalványban kapják meg. – Mit csináljak velük? – kérdezi. Nem csoda: Toldon egyetlen élelmiszerbolt van, ez hétköznap délben bezár. A kicsi üzletben alig kapni valamit, azt is csak nagyon drágán. A Szuno sikeres program: egyre többen vásárolnak az interneten is elérhető boltból. Igaz, a vásárlók nem a környékről kerülnek ki. A helyi óvónő, orvos, védőnő, önkormányzati ügyintéző még nem vett a termékekből.
Az Igazgyöngy munkatársai nemcsak művészeti oktatók, hanem szociális munkások is, akik kijárnak a családokhoz, és segítik őket abban, hogy elérjék az egészségügyi, szociális szolgáltatásokat is. Vagyis az alapítvány a közoktatáson túl más feladatokat is átvesz az államtól: megpróbálja a szociális háló lyukait befoltozni, javítani egy rosszul működő szociális intézményrendszer hibáit. Egyre sikeresebb az iskola is: művészeti oktatómunkájuk nemzetközi hírnevű, olyan megmérettetéseken is eredményesek a tanítványaik, ahol nem tudják, hogy a rajzok készítői milyen körülmények között élnek. Az idén egy uniós pályázaton az Igazgyöngy programjai közül négyet beválasztottak abba a „tudáskosárba”, amely az országos jelentőségű gyakorlatokat teszi mindenki számára elérhetővé.
Balog Zoltán minisztériumában is döntöttek ugyanezekről a programokról: megvonták a működéshez szükséges kiegészítő állami támogatást. Az alapítvány ugyanis a művészetoktatási tevékenységére eddig az állami normatíva mellé kiegészítő támogatást kapott, ebből fedezte a szegény családok gyerekeinek térítési díját. Az iskolába iratkozó tanulók 70 százaléka szorul arra, hogy az állam ilyen módon biztosítsa a művészeti oktatásban való részvételüket. – Most újra kellett pályáznunk, de nem kaptunk támogatást. Enélkül azonban nem tudjuk biztosítani azoknak a képzését, akik hátrányos helyzetűek. Így az iskola mellett veszélybe kerül az az esélyteremtő modell is, amit az oktatás köré építettünk – olvasható L. Ritók Nóra kétségbeesett felhívása egy honlapon, amelynek hatására sok magánember megmozdult. A felajánlásoknak köszönhetően 470 olyan gyerek képzési díját sikerült összegyűjteni, akik nem tudták volna elkezdeni ezt a tanévet az Igazgyöngy iskoláiban. Ez azonban nem megoldás.
A támogatástól most megfosztott iskola rajzait egyébként akkor láthatta az európai nagyközönség, amikor a magyar kormány az uniós elnökség eredményeiről számolt be.
Beváltatlan ígéretek
Egyelőre csak ígérget, de megállapodást még nem kötött a minisztérium sem a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösséggel (MET), sem a Dr. Ámbédkar Iskolát fenntartó Dzsaj Bhím Közösséggel. A MET múlt héten tartott sajtótájékoztatót, mert a két hét múlva elkezdődő tanév ellenére sincs megállapodás. Háromezer, kizárólag mélyszegénységben élő gyerek jár a MET által fenntartott intézményekbe, azonban ezeknek az iskoláknak csak addig volt kiszámítható a finanszírozásuk, amíg a Fidesz-kormány új egyházi törvénye hatályba nem lépett. Akkor több egyház elveszítette egyházi státusát, így a MET és a szélsőjobboldali erők támadásainak kereszttüzében álló Dzsaj Bhím is.
A MET tájékoztatójára az oktatási államtitkárság "Alaptalanok Iványi Gábor (a MET vezető lelkésze – a szerk.) félelmei" címmel kiadott egy közleményt, amelyben azt írja: „az Emmi fontosnak tartja, hogy az állam és a MET közötti együttműködés folytatódjon”. Ennek a szándéknak egyelőre nincs kézzelfogható jele. Ahogy a Dzsaj Bhím is csak egy ígérettel tervezheti a hamarosan kezdődő tanévet. Igaz, ez az ígéret nemcsak egy a sok közül, hanem olyan, amely egy külön megállapodás lehetőségéről szól, és Hoffmann Rózsa is aláírta.
