A korábban használt, többnyire ismert összetételű és hatású kábítószereket (heroin, kokain, LSD, marihuána) az utóbbi években egyre inkább kiszorították az úgynevezett dizájner drogok.

Ezeket kábítószernek minősülő, illegális anyagok módosításával hozzák létre, hatásukban az eredeti szerekhez hasonlóak, de legálisak. Az ellenük való küzdelmet nehezítette, hogy mire egy ilyen új szer felkerült az illegális drogok listájára, már kapható volt a következő, ami a listára kerülésig megint legálisnak számított.

Ezért készült el a C lista, amelyen már alapvegyületek szerepelnek. Ettől várta a kormány, hogy visszaszorul a dizájner drogok kereskedelme.

A Bűnügyi Szakértői és Kutató Intézet anyaga azonban hangsúlyozza: az új szabályozás hatása még nem értékelhető egyértelműen, hiszen az elmúlt negyedévből még nem áll rendelkezésre elég vizsgálati eredmény. Az azonban látszik, hogy a kábítószer-készítők léptek: ahogy például az egyik legelterjedtebb hatóanyag, az AM-2201 C listára került, máris megjelent a lefoglalásokban egy másik, a listán nem szereplő, tehát egyelőre legális hatóanyag, az UR-144. Az elmúlt negyedévben több hasonló hatóanyagot azonosítottak, amelyek szerkezetileg részben hasonlóak a C listás vegyületekhez, de a listán nem szereplő, újfajta alapvázat tartalmaznak. Az újonnan azonosított vegyületeket bejelentették, így ezek a megfelelő vizsgálatok után felkerülhetnek a listára.

– A listának igazán akkor lenne értelme, ha dinamikus lenne, azaz folyamatosan kerülnének fel rá az új hatóanyagok. Április óta azonban nem került fel új elem – mondja Rácz József, a Kék Pont Alapítvány vezetője. Új szerből tapasztalataik szerint bőven akad: hullámokban jelennek meg a listán szereplő és nem szereplő hatóanyagokból álló drogok. Sokszor azt sem tudni, hogy az egy hónappal ezelőtt azonos néven forgalmazott szer most is ugyanolyan hatóanyagokból áll-e, mint korábban. Éppen ezért Rácz József szerint kulcsfontosságú lenne, hogy felvilágosító kampányok induljanak a dizájner drogokról.

Minél több fiatalhoz kell eljuttatni, hogy mennyire veszélyes ismeretlen hatóanyagú szereket beszedni. Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy a C lista bevezetésének eredménye, hogy nehezebb lett beszerezni a dizájner drogokat, több webshop bezárni kényszerült. Vandik Erika, az Országos Addiktológiai Centrum vezetője közölte, hogy a listára vételi eljárás folyamatos. Hozzátette, hogy a teljes folyamat megvalósítása, a szakértői munkacsoportok koordinálása, a jogi és szakmai dokumentáció vezetése „új elem az államigazgatás rendszerén belül, tehát újszerű működési módot és többletkapacitásokat igényel”. Szerinte a C jegyzék beváltotta a hozzá fűzött reményeket, a rajta lévő anyagokkal kapcsolatos lefoglalások száma jelentősen csökken.

Továbbra is stratégia nélkül

Szabó Máté általános ombudsman nemrég jelezte, hogy az új drogstratégia elfogadásának elhúzódása miatt a kábítószerügyekben már két éve stratégiai útmutatás, egyértelműen megfogalmazott szakmai célok nélkül folyik a munka. (A korábbi stratégiát a kormány vállalhatatlannak tartotta, ezért készítettek egy új, de még el nem fogadott anyagot.) Arra is felhívta a figyelmet, hogy a stratégia hiánya és a forráshiány együtt azt okozza, hogy korábban jól működő szolgáltatások szűnnek meg, nem foglalkoznak a megelőzéssel az iskolákban, és hiányoznak a droghasználat változásait nyomon követő kutatások. Egyetért a C lista bevezetésével, de továbbra is gondnak tartja, hogy nincs olyan, gyors reagálást lehetővé tevő, sürgősségi eljárás, amellyel rövid idő alatt tiltólistára vehetnék az új szereket. (M. D.)

Vizsgálják a dizájner drogok összetételét, újabb és újabb vegyületek jelennek meg