Összesen 34 év kocsirongálásért?
Lövétei István alkotmányjogász szerint alapos indok kell ahhoz, hogy egy alapesetben garázdaságnak vagy testi sértésnek minősülő ügyet egyfajta politikai síkra emeljenek.
A romák ellen elkövetett sorozatos támadások, különösképpen a tatárszentgyörgyi kettős gyilkosság után 2009 februárjában és márciusában az országban több helyen is önkéntes önvédelmi csoportokat alakítottak a cigányok – így tettek a miskolci Muszkás városrészben élők is. A romák március 15-én este tüzet gyújtottak, botokkal, baseballütőkkel és Molotov-koktélokkal szerelkeztek fel, miután állításuk szerint több helyről is azt az információt kapták, hogy bőrfejűek és gárdisták szerveznek támadást ellenük. Éjfél után egy lassan haladó járműre lettek figyelmesek, amelyről azt feltételezték, hogy valamely magyar nemzeti radikális szervezet tagjai ülnek benne, ezért körbevették a kocsit, lapáttal beverték az egyik szélvédőt, és több helyen is behorpasztották a tetejét és oldalát. Az autó két utasának a betört ablak szilánkjai nyolc napon belül gyógyuló hámsérüléseket okoztak, a jármű vezetője nem sérült meg. Állításuk szerint azért kocsikáztak hajnali fél kettőkor a cigánysoron az autóban egy több liter gázolajat tartalmazó kannával, mert éjjel-nappali boltot kerestek.
A támadáshoz használt egyik boton a „Halált a magyarokra” felirat szerepelt, és egy tanúvallomás szerint többször is elhangzott a „Büdös magyarok, üssétek őket!” kiáltás. Az ügyről 2010-ben első fokon döntő miskolci városi bíróság szerint a támadók emiatt elkövették a Btk. 174/B pontjába ütköző, a közösség – jelesül a magyar nemzet, a magyar népesség – tagjai elleni büntettet, amely alapesetben kettő és nyolc év közötti szabadságvesztéssel sújtható. Az elsőfokú ítéletet a Borsod megyei bíróság iratellenesség, indokolási kötelezettség megsértése és megalapozatlanság miatt hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasította. A miskolci bíróság a napokban hozta meg újabb döntését, amely érdemben nem változott a korábbihoz képest: csoportosan felfegyverkezve, a magyar nemzethez való tartozás miatt, közösség tagjai ellen elkövetett erőszak bűntette, valamint a közlekedés biztonságának megsértése és rongálás miatt bűnösnek mondta ki a tizenegy roma vádlottat, akik többségét négy évnél hosszabb börtön-, illetve fegyházbüntetésre ítélték, míg a tizedik és tizenegyedik rendű vádlott esetében felfüggesztett börtönbüntetést szabtak ki. A bíróság indokolása szerint azt, hogy a bűncselekményt a romák magyarok elleni előítéletes indítékkal követték el, döntően két bizonyíték támasztotta alá: a „Halál a magyarokra” feliratú bot, továbbá az egyik vádlott vallomása, aki a támadáskor magyarellenes kiabálást hallott.
A Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért álláspontja szerint azonban alapvetően téves a cselekmény minősítése, tekintettel arra, hogy a közösség tagja elleni erőszak megállapításának feltétele, hogy a bűncselekményt egy csoporttal szembeni előítélet motiválja. „A romák elleni sorozatgyilkosságok idején egy, a cigánysoron, éjjel, gyanús lassúsággal közlekedő, lefóliázott ablakú autó elleni támadás esetében a rasszista motívum megállapítása komoly kétségeket vet fel azzal kapcsolatban, hogy a jogalkalmazó mennyire van tisztában a gyűlölet-bűncselekmények speciális szabályozásának rendeltetésével. Az ítélet a romákkal szembeni nagyfokú társadalmi előítéletesség további megerősítésére alkalmas, miközben cigányokkal szembeni előítélet motiválta cselekmények esetében a legritkább esetben kerül sor ma Magyarországon vádemelésre, illetőleg elítélésre” – olvasható a közleményben. Leszögezték: nem bizonyított, hogy bárki használta volna a „Halál a magyarokra” feliratú botot, az pedig, aki a megtámadottak közül egyedüliként hallott magyarellenes bekiáltásokat, az állítólagos rendőri bántalmazás hatására tett vallomását visszavonta – írták a jogvédők.
Magyar Elemér egri ügyvéd – aki korábban több alkalommal is védett roma elkövetőket különféle ügyekben – azt mondja: furcsa, hogy épp azok ellen fordítanak egy jogszabályt, akiknek védelmében a passzus megszületett. Szerinte a tatárszentgyörgyi gyilkosságokat követően egyesek tudatosan próbálták meg felbőszíteni a cigányokat, hogy elmondhassák: lám, a romák a hibásak, ők adnak okot a támadásokra. Lövétei István alkotmányjogász szerint abból, hogy valaki „halált a magyarokra” vagy halált bárkire jellegű feliratot farag, még nem következik, hogy valóban valakinek a halálát akarja, ráadásul nehezen elképzelhető, hogy valaki kifarag egy ilyen botot, majd azonnal elindul vele „megtámadandó alanyt” keresni. Így az ok-okozati összefüggés is nehezen bizonyítható. Szavai szerint az ügyvédeknek és jogvédőknek alaposan meg kell ismerniük az ítélet indokolását, s a bizonyítási eljárás minden részletét, ahhoz ugyanis súlyos indok kell, hogy egy alapesetben csoportos garázdaságnak vagy testi sértésnek minősülő ügyet afféle politikai síkra tereljenek, és közösség elleni támadásként aposztrofáljanak. Ő maga – tette hozzá -, nem ismeri ilyen mélységében az ügyet, így nem tudja eldönteni, jogszerű-e az ítélet vagy sem.
