Megúszható ügyek?
Többségük még azzal sem értett egyet, amikor nem tartalmi, hanem technikai kifogással dobtak vissza törvényt, mert – idézzük például Pokol Béla különvéleményét az egyházi törvény megsemmisítésekor – „ez indokolatlan beavatkozást jelent a törvényhozás során keletkező különböző politikai és szakmai egyeztetések sorozatába”. Nos, az egyházi törvényt nem sokkal később újra elfogadták.
Mindez azért érdekes, mert az AB láthatóan úgy oldja föl szakmai dilemmáit, hogy azokról inkább állást sem foglal – ezt tette a hallgatói szerződések kapcsán is. Mindössze azt mondták ki, hogy ezt nem lehet rendeletben szabályozni, hanem csak törvényben. Igaz, az indokolás súlyos tartalmi bírálatot is jelentett a röghöz kötésről, amely érinti a foglalkozás szabad megválasztásához, a munkavállalók szabad mozgásához fűződő európai alapkritériumokat. Így viszont másnapra kész volt a törvényjavaslat – azt átemelték a megsemmisített kormányrendeletből.
Kérdés, meddig „úszhatók” meg így az ügyek. A HÖOK, a Hallgatói Hálózat és az Oktatói Hálózat ugyanis most újra Szabó Máté ombudsmant kéri: a módosítás elfogadása esetén forduljon ismét az AB-hoz. Szabó lapunknak azt mondta: az AB döntése megnyithatta volna annak a lehetőségét, hogy az egész röghöz kötést a kormány tartalmilag is újragondolja. „Lássuk meg, most mi lesz. Nyilvános lesz majd a parlamenti vita és az elfogadott törvényszöveg is. Mindezeket figyelembe véve kell mérlegelni, szükséges-e újra az AB-hoz fordulni” –mondta.
