Alkotmányellenes a hallgatói szerződésekről szóló rendelet
Az AB az alapvető jogok biztosának indítványára kezdte vizsgálni a köznyelvben röghöz kötés néven elhíresült szerződésekről szóló kormányrendeletet. A tegnap kihirdetett határozat szerint „a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény alkotmányellenesen adott felhatalmazást a kormánynak arra, hogy rendeletben határozza meg az állami ösztöndíjas hallgatókkal kötendő hallgatói szerződés lényeges tartalmát”.
Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár januárban, nem sokkal a felvételi jelentkezés határideje előtt hirdette ki a most megsemmisített rendeletet, amely szerint annak a hallgatónak, akit az állam részben vagy teljesen mentesít a tandíj alól, a diploma megszerzése után húsz éven belül a képzési idejének kétszeresét Magyarországon kell „ledolgoznia”, máskülönben a képzési költségeket vissza kell fizetnie.
Az AB azért minősítette alkotmányellenesnek a szabályozást, mert a kormány arról alacsonyabb rendű jogszabályban rendelkezett, noha a rendelet tartalma „közvetlen hatással van az érintett hallgatók felsőoktatásban való részvételéhez fűződő jogára, és a felsőoktatás állami támogatásának is lényeges elemét jelenti”. Az AB kifejtette, hogy a „hazai munkaviszonyra kötelezés közvetlenül érinti a foglalkozás szabad megválasztásához fűződő jogot, ideértve a munkavállalók szabad mozgásához való jogot is”. A testület ezeket a tartalmi elemeket azért hozta fel, hogy megindokolja, miért kell magasabb rendű jogszabályban, azaz törvényben intézkedni minderről.
Szakértők úgy értelmezték e döntést lapunknak, hogy az valójában nem a röghöz kötés alkotmányellenességét minősíti.
Kérdés, hogy az indoklásban elrejtett tartalmi kifogásokról miként vélekedik az oktatásirányítás. Sokatmondó ezzel kapcsolatban az a minisztériumi közlemény, amely szerint „a kormány tiszteletben tartja az Alkotmánybíróság döntését, mely szerint nem rendeletben, hanem törvényben szükséges szabályozni a hallgatói szerződés tartalmát”. Akármit gondol is persze a kormányzat a döntésről, azzal mindenképpen szembe kell néznie, hogy a röghöz kötéstől való félelem miatt számos fiatal vagy nem is adta be jelentkezési lapját, vagy államilag finanszírozott helyre nem mert pályázni. A tavalyi évhez képest idén 32 ezerrel csökkent a felsőoktatásba jelentkezők száma, egy korosztályt tehát súlyos és ma már jóvátehetetlen hátrányok értek a felsőoktatás drasztikus átalakítása miatt.
Megkeresésünkre Szabó Máté ombudsman úgy reagált: addig nem nyilatkozik a döntésről, amíg nem ismeri a részletes indoklást. Alkotmánybírósági beadványában egyébként arra is kitért, hogy a szabályozás nincs összhangban az uniós előírásokkal sem. Bár az indokolás szerint ezt a bírák is látják, de a mostani döntés során ezzel nem foglalkoztak. Ha a kormány úgy reagálna, hogy ugyanezt a szabályozást immár törvénybe iktatja, akkor az ombudsmannak kell döntenie, hogy lépjen-e, forduljon-e újabb beadvánnyal az Alkotmánybírósághoz. Jelenleg sem rendelet, sem törvény nem szabályoz, a leendő gólyák viszont két hónap múlva megkezdik tanulmányaikat. Az bizonyos, hogy ha a tartalmi elemeket nem módosítják, akkor Brüsszel is léphet az ügyben: a röghöz kötés ugyanis uniós alapjogot sért, a személyek szabad áramlását korlátozza.
