Ki fizeti egy bírósági vezető kikötőjét?
A politikai ügyek megjelennek az igazságszolgáltatás előtt, míg olyan bűnügyek, mint például Marian Cozma meggyilkolása, amelynek eredetileg semmi köze nem volt a politikához, átpolitizálódnak. Mindez befolyásolja az állampolgárok közérzetét, az országok működőképességét, gazdasági versenyképességét. Nyilvánvaló az összefüggés például Görögország gazdasági teljesítménye és aközött, hogy a Transparency International által vizsgált 25 ország közül a görög igazságszolgáltatás integritása a leggyengébb.
2009-es adatok szerint az Európai Unió polgárainak 78 százaléka véli úgy, hogy országában súlyos problémát jelent a korrupció. Magyarországon ez az arány 96 százalék. Az uniós polgárok 73 százaléka nemcsak úgy gondolja, hogy országában rossz a helyzet, hanem azt is, hogy romlott az utolsó három esztendőben. Egy társadalom annál sikeresebb, minél erősebb intézményeinek az integritása. A Transparency International nemzeti integritás tanulmánya szerint Magyarországon a legnagyobb korrupciós kockázatot az üzleti és a politikai elitcsoportok erős összefonódása jelenti.
Egyebek között ezekről is szó esett kedden azon a szakmai fórumon, amelyet közösen rendezett a Szegedi Ítélőtábla és a Transparency International Magyarország Alapítvány. A fórum attól volt különleges, hogy részt vett rajta Darák Péter, a Kúria és Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke, illetve a korábbi bírósági törvényt keményen bíráló szakértők. A szegedi helyszín azért is érdekes volt, mert a Csongrád Megyei Bíróság egyik tanácsvezető bírája ellen nyomozás folyik többrendbeli megvesztegetés gyanújával.
A szakmai vita erejét lényegesen csökkentette, hogy egy nappal korábban fogadta el az Országgyűlés a bírósági törvény módosítását, amelyben figyelembe vették többek között a velencei bizottság ajánlásainak többségét is. Alexa Noémi, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója szerint országunkban nem a klasszikus korrupció a legfőbb probléma az igazságszolgáltatásban, hanem az, hogy nem átlátható a bírósági rendszer, a bírák kiválasztása, értékelése, a bírósági rendszerben mozgó dokumentumok, és nem átláthatóak és többségükben nem hozzáférhetőek az ítéletek sem.
Hack Péter, a Transparency International magyar nemzeti integritás tanulmányának vezető kutatója szerint számos esetben van jelentős különbség a meghirdetett célok és a megvalósítás között. A célok világában a bírák javadalmazását és munkakörülményeit 75 pontra, a valóságban azonban csak 50 pontra lehetett értékelni. Az ítéletek egy része előírás szerint nyilvános – gyakorlatilag azonban nem érhető el. A bírósági korrupció napvilágra került ügyeit is szolgálati titokként kezelik.
Handó Tünde, az OBH elnöke arról beszélt: óriási különbségek vannak az egyes bírák anyagi lehetőségei és munkakörülményei között. Van, ahol a bírósági vezető vitorlásának a kikötőbérleti díját is a bírósággal finanszíroztatta, másutt egymilliós havi fizetés mellett vette igénybe a vezető a szolgálati lakást, miközben a saját lakását kiadta, pályakezdő bírák pedig albérletben voltak kénytelenek lakni. Egyik bíró ugyanazért a munkáért 100 ezer forintot kap, a másik 700 ezret. Szegeden például rendkívül sok problémás eset került felszínre a cégfelszámolási ügyszakban.
