– Felháborító és vérlázító az a külföldön hangoztatott vád, amely az egész országot antiszemitának minősíti – utasította vissza az általánosítást Szabó György, a Mazsök (Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány) kuratóriumi elnöke. Az antiszemitizmus szerinte a társadalomnak csak a „gyökértelen, semmihez sem, még a magyar kultúrához sem kötődő” részére jellemző. A feladat ennek az agresszív kisebbségnek a visszaszorítása – jelentette ki.

Szabó György azon a konzultáción beszélt, amelyet Köves Slomó, az EMIH (Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség) vezetője kezdeményezett annak megvitatására, mit lehet tenni az erősödő antiszemitizmus és a szélsőséges megnyilvánulások ellen. A rabbinak az a kiindulási pontja, hogy – bár a kialakult helyzetért a politikai közélet és a pártok nagyban felelősek – a zsidó közösségek nem várhatják a megoldást kizárólag másoktól, a többségi társadalomtól, a pártoktól vagy nemzetközi szervezetektől.

Amolyan vitairatként Köves Slomó öt pontból álló javaslatot terjesztett elő.

Az akcióterv a zsidó önszerveződés és a jogvédelem erősítése mellett az oktatással, a jogállammal, az egyházak és a vallás szerepével foglalkozik.

A találkozón a Mazsihisz (Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége) is képviseltette magát. Heisler András, a Mazsihisz vezetőségi tagja hangsúlyozta, hogy vannak olyan ügyek, amelyekben az egymással sokszor vitatkozó zsidó szervezeteknek egyet kell érteniük – ilyen az antiszemitizmus elleni fellépés. Horovitz Tamás, a Debreceni Zsidó Hitközség elnöke megjegyezte: szeretnének olyan példaképeket látni, akikről a zsidó embereknek nem az elhurcoltatás és a holokauszt jut az eszükbe.

A mostani találkozót több konzultáció előzte meg, a résztvevők szeretnék kiterjeszteni az együttműködést más zsidó és nem zsidó szervezetekre. A Köves Slomó által benyújtott akciótervben szerepel egy olyan szervezet létrehozása, amely „cselekvő jogi segítséget nyújt az antiszemita atrocitásokat elszenvedőknek”. Az elmúlt időszakban panaszosok tucatjai fordultak a hitközségekhez. Sokan nem tudják ugyanis, hova fordulhatnak azok, akiket zsidóként sérelem vagy fenyegetés ért. Ezért „meg kell teremteni a magyarországi zsidóság számára az egyszerűen igénybe vehető, átfogó és mindenre kiterjedő, aktív jogvédelem intézményét”. Szabó György szerint is régóta szükség van arra az érdekvédő fórumra, amely várhatóan létrejön a közeljövőben.

Feldmájer: A közbeszéd része

Az antiszemita megjegyzések a mindennapi közbeszéd részévé váltak Magyarországon, nemcsak a fasiszta szélsőjobboldal, hanem a konzervatív körökben is – Feldmájer Péter, a Mazsihisz elnöke ezt Brüsszelben, az antiszemitizmus ellen küzdő interparlamentáris bizottság ülésén mondta. A Mazsihisz közleménye szerint Feldmájer előadásában rámutatott: a magyar kormány „általában a leghatározottabban elítéli az antiszemita megnyilvánulásokat”, sokat tesz a holokauszt áldozatai emlékének megőrzéséért, ugyanakkor megjelent egy kifejezetten antiszemita párt az Országgyűlésben, és „a magyarországi antiszemitizmus az elmúlt két évben egyre veszélyesebbé vált”. Feldmájer kitért arra, hogy a magyar kormányzat „folyamatosan átveszi a szélsőjobboldal egyes jelszavait, hogy a szavazóikat a saját oldalára állítsa”. A Mazsihisz elnöke kiemelte: Horthy Miklóst „tényleges és közvetlen felelősség terheli” a holokauszt idején elkövetett tömeggyilkosságért, miközben jelenleg szobrot állítanak neki, közterületeket neveznek el róla. Feldmájer Péter szerint a mostani magyarországi helyzet „sokkal jobb, mint több nyugat-európai országban”, ezzel együtt úgy látja: „az elmúlt évtizedekben a magyar antiszemita mozgalmak megerősödtek és tömeges támogatásra találtak a választók között”.

Köves Slomó