A görög katolikusok működtethetnek szegregált iskolát
Néhány bekezdéssel odébb így folytatódik: „Az együttnevelést támogató, a szegregációt és a hátrányok továbbörökítésének ciklusait megtörő oktatást biztosító befogadó iskolai környezet kialakításának és a felzárkózást segítő szolgáltatások fejlesztésének az intézményekben elsőrendű szerepe van a hátrányos helyzetű, köztük roma gyermekek iskolai kudarcainak mérséklésében. (…) A probléma legalapvetőbb orvoslása természetesen a megvalósuló felzárkózás és a lehetőség szerinti deszegregáció, illetve az intézményi diszkrimináció csökkentésének biztosítása az oktatás, foglalkoztatás, lakhatás és egészségügy területein.”
Ezek az idézetek abból a dokumentumból származnak, amelyet tavaly ősszel Balog Zoltán felzárkózásért felelős államtitkárként készített. Ugyanő ma az Emberi Erőforrások Minisztériumának élén áll, és egy sor területért – köztük az oktatásért – is felel. Néhány hónapja támogatásáról biztosította a görög katolikus egyházat, amely az általa jegyzett felzárkózási stratégiában lefektetett elvekkel ellentétesen cselekszik, amikor Nyíregyházán újra akar nyitni egy olyan cigányiskolát, amelyet 2007-ben a roma gyerekek oktatási jogainak megsértése miatt zártak be. Balog Zoltán a szegregált iskola újranyitásáról februárban azt nyilatkozta, „a Huszár-telepen működő általános iskola átvételével egy integrációs program” indult el.
Mint arról már korábban hírt adtunk, 2007-ben a város akkori vezetése elismerte, hogy a zömmel mélyszegénységben élő cigány családok lakta telepen bezárja az iskolát, mert ott törvénysértő módon elkülönítették a roma gyerekeket. A telepi cigányiskola tanulói a város többi iskolájában folytathatták tanulmányaikat, a zömmel hátrányos helyzetű diákok utaztatásához az önkormányzat iskolabuszt biztosított. 2010-ben a város új vezetése megszüntette a deszegregáció kulcselemét, az iskolabuszt. Tette ezt annak ellenére, hogy a Roma Oktatási Alap átvállalta volna az iskolabusz működtetésének költségeit, tehát a nehéz költségvetési helyzettel nem magyarázható a buszjárat megszüntetése. Az önkormányzat tavaly átadta az épületet a görög katolikusoknak, akik szeptembertől el is akarják kezdeni a tanítást a cigányiskolában. Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) ezért beperelte a várost és a görög katolikusokat is, mert álláspontjuk szerint az újranyitás a „jó erkölcsbe ütközik, amennyiben célja és eredménye a Guszev-telepi cigány gyerekek többségi gyerekektől való jogellenes elkülönítésének visszaállítása”. A CFCF ezért az iskola ideiglenes bezárására tett indítványt, amelyben arra kérte a bíróságot, hogy ne engedélyezze szeptembertől első osztály indítását. Ezt a bíróság elutasította.
– A bíró ezt azzal indokolta, hogy a per jelenlegi szakaszában nem tud megalapozott döntést hozni. Szerinte prejudikált volna, ha megtiltja új első osztály indítását, mert ezzel a döntéssel a kereseti kérelmünk lényegét érintette volna. Hivatkozott még arra, hogy ha helyt ad a kérelemnek, az a szülőknek az iskolaválasztási, illetve az egyháznak az intézményfenntartói jogát érintette volna hátrányosan – fogalmazott Mohácsi Erzsébet, a CFCF igazgatója, hozzátéve, arról, hogy mi történik a gyerekekkel, egy szó sem esett. Megtudtuk: a görög katolikusok perbe fogják a Területi Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnökét is, aki teljes mellszélességgel kiáll a Huszár-telepi iskola újranyitásáért.
A hét elején az ügyben sajtótájékoztatót tartott a Hajdúdorogi Egyházmegye püspöke is. Kocsis Fülöp, miután elmondta, hogy utoljára a kommunista diktatúra éveiben zárattak be egyházi iskolát, leszögezte: a görög katolikusok elszántak abban, hogy ne engedjék az iskolát bezárni. Elmondása szerint „ebben megerősítik mindazok a politikai vezetők is, akik mind pozitív benyomással nyilatkoztak az iskolában tett látogatásukról és az ott folyó tevékenységről”. Az egyik „politikai vezető” az oktatásért is felelős miniszter, Balog Zoltán.
Az oktatásért felelős miniszter nem csak a görög katolikusok esetében nem érzékel problémát. A napokban adott hírt a Roma Sajtóközpont (RSK) arról, hogy az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) négy általános iskola átvételét tervezi szeptembertől. Mint arra az RSK cikke rámutat, az ORÖ nem rendelkezik az iskolafenntartáshoz szükséges pedagógiai háttérrel, tapasztalattal, szakembergárdával, mégis iskolafenntartó lehet. Az RSK cikkében azt is kiemeli: az ORÖ és jogelődjeinek gazdálkodásában az Állami Számvevőszék vizsgálatai alapján mind a Farkas Flórián, mind a Kolompár Orbán által elnökölt időszak alatt súlyos pénzügyi szabálytalanságokra derült fény, amelyeket sok esetben feljelentés és nyomozás követett.
Megkérdeztük az oktatásért felelős minisztertől, vajon miként garantálja az állam, hogy a szakmai háttér és a pénz is biztosított legyen az ORÖ iskoláiban. Azt is megkérdeztük, nem tartja-e aggályosnak, hogy kifejezetten egy politikai szervezet vesz át iskolákat. Kérdeztük arról is, ha az ORÖ átveszi a szegregált iskolákat, akkor hogyan tud majd az állam a felzárkózási stratégiában is megfogalmazott deszegregációs célokért küzdeni. Válaszokat Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős államtitkár-helyettestől kaptunk. Álláspontja szerint pedagógiai háttérrel a köznevelési intézménynek kell rendelkeznie, nem az iskolafenntartónak, vagyis nem probléma, hogy az ORÖ-nek még nem voltak iskolái.
– Az új nemzetiségi törvény elfogadásának hangsúlyos eleme volt a magyarországi nemzetiségek kulturális autonómiájának az erősítése. Ennek megnyilvánulása, hogy ténylegesen kulturális, közoktatási intézményeket tarthassanak fenn – olvasható a lapunknak küldött válaszban. Azt is megtudtuk, az átvett intézmények fenntartásához az ORÖ jogosulttá válik a költségvetési törvényben meghatározott, közoktatási célú támogatások igénybevételére, továbbá a költségvetési törvényben meghatározott kiegészítő nemzetiségi támogatásra is. Az oktatási államtitkárságon nem tartják aggályosnak, hogy politikai szervezet tartson fenn iskolát, azt írják, „a nemzetiségi önkormányzatok ugyanolyan választott testületek, mint például a helyi önkormányzatok”. Az államtitkárság erősíteni kívánja a nemzetiségek kulturális autonómiáját, szerintük az Országos Roma Önkormányzattól sem vitatható el, hogy „a közösséghez tartozó roma fiatalok nevelésében, oktatásában aktív szerepet vállaljon”. Ezek az iskolák abban különböznek majd a többi „szegregált” intézménytől, hogy „működését a roma közösség választott testülete irányítja, munkája az identitás fejlesztéséről, az esélyteremtésről és a hátránykompenzálásról szól”.
– A pécsi Gandhi Gimnázium példája is mutatja, hogy ilyen feltételek közt is lehet eredményeket elérni – olvasható Gloviczki válaszában.
