Pedagógusok: Senki nem tudja, mi lesz szeptembertől
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet és az Oktatási Vezetők Szakszervezete „a gyermek- és pedagógusellenes köznevelési, illetve szakképzési törvény hatálybaléptetése ellen” szervezik az akciót. Emellett húszszázalékos közalkalmazotti béremelést követelnek.
„Nem hagyjuk tönkretenni az oktatást, nem hagyjuk tönkretenni gyermekeink, unokáink jövőjét! (…) Követeljük, hogy a költségvetésben ne csak a stadionépítésekre, ne csak szobrok áthelyezésére, közterületek nevének megváltoztatására legyen pénz! (…) Követeljük, hogy a közszférában dolgozók, a pedagógusok, az oktató-nevelő munkát segítő alkalmazottak 2013. január 1-jétől 20 százalékos keresetnövekedésben részesüljenek!” – olvasható abban a nyílt levélben, amelyet néhány hete a demonstrációt kezdeményező PSZ a közoktatásban dolgozó valamennyi kollégájának elküldött.
– A közoktatás közügy, szükség van összefogásra. Nincs tovább türelem. Nem lehet a közoktatással így hazardírozni. Szeptembertől elvileg életbe lép a köznevelési törvény, de az ehhez szükséges kormányrendeleteket még nem alkották meg, nincs modellezve, hogyan fognak több mint négyezer intézményt államosítani.
Másfél millió gyerek, 121 ezer pedagógus sorsa a tét. Elképesztő a bizonytalanság. Semmi okunk az ünneplésre, ezért határoztunk úgy, hogy tüntetésre hívjuk azokat az embereket, akik nem akarják hagyni, hogy tönkretegyék az oktatást, gyermekeink, unokáink jövőjét – fogalmazott lapunknak Galló Istvánné, a PSZ elnöke, akivel meglehetősen sok szervezet egyetért, legalábbis erről tanúskodik, hogy számosan csatlakoztak a megmozduláshoz. Köztük a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete, az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége, a Független Egészségügyi Szakszervezet, illetve az Új Szemlélet Csoport és a Hallgatói Hálózat is.
A bizonytalanságot jellemzi, hogy az önkormányzatok nem tudják, mit lesz majd iskoláikkal az államosítás után. A jövő évi költségvetési törvény tervezete egyelőre ismeretlen, így nem lehet tudni, milyen saját bevételeket (iparűzési adó, súlyadó, személyi jövedelemadó) vonnak el a településektől.
A Széll Kálmán Terv 2.0.-ból viszont kiolvasható, hogy az oktatási intézmények működtetési költsége az önkormányzatok nyakában maradna, amiről Gémesi György, Gödöllő polgármestere a múltkoriban a HVG-nek azt mondta: „az önkormányzatok innentől majd meszeléssel, a vécék takarításával, fűnyírással foglalkoznak majd, és kifizethetik a villanyt, a gázt és a vizet”.
Egyelőre azt sem lehet tudni, hány pedagógust bocsátanak majd el a tankötelezettség korhatárának leszállítása, a szakképzésben lecsökkentett közismereti tárgyak, a kötelező óraszámok megemelése miatt, és hogy miként hat majd erre a folyamatra a közoktatás korábban megszokott finanszírozásának megváltoztatása. A Széll Kálmán Tervből tudható, hogy az oktatás központosítása miatt egységes országos intézményfenntartói hálózatot kívánnak létrehozni, de ennek részleteiről egyelőre semmit nem lehet tudni.
A szakmai szövetségeket aggodalommal tölti el, hogy az államosításon már átesett, korábban megyei fenntartásban lévő intézményekkel kapcsolatban több botrányos ügy is napvilágot látott, például az iskolaigazgatók kiválasztása kapcsán. Gondot okoz az is, hogy az önkormányzatok tömegesen adják át iskoláikat az egyházaknak. A PSZ adatai szerint tavaly húsz olyan településen került át az iskola egyházi fenntartásba, ahol más iskola nincs, vagyis egyértelműen sérült a gyerekek világnézetileg semleges oktatáshoz való alkotmányos joga.
