A javaslat figyelmen kívül hagyja az Európa Tanács szakértői jelentéstervezetének egyik legfontosabb kérését-kifogását, hogy az írott, online és elektronikus médiát felügyelő Médiatanács ne kizárólag fideszes delegáltakból álljon.

A kormány javaslata erősíti az újságírók információforrásainak védelmét azáltal, hogy csak kivételes esetekben és bírói kontroll mellett kell felfedniük forrásaikat. Az újságírónak vagy a szerkesztőségnek csak akkor kell kiadnia az informátort, ha a bíróság úgy ítéli meg, az súlyos bűncselekmény kiderítéséhez nélkülözhetetlen, a bizonyíték mással nem pótolható. A médiaalkotmány paragrafusai nem alkalmazhatók a jövőben a sajtótermékekre.

Az emberi méltóság tiszteletben tartását a jövőben a hatóság csak a médiaszolgáltatások területén ellenőrizheti, az emberi jogok és a magánélet védelme kikerül a médiaalkotmányból. A kormány ezzel lényegében elismeri, hogy ezen jogok érvényesítésére a jogrendszerben már léteznek megfelelő bírósági fórumok. Miután az AB a médiabiztos hatáskörét alkotmányellenesnek találta, amostani törvénymódosítás után jogkörei lényegében csak a hírközlési területre korlátozódnak. Az AB május 31-ig adott határidőt a parlamentnek a törvénymódosításra.

Ezek a változtatások csak részben fedik le az Európa Tanács (ET) által szükségesnek tartott módosításokat. Ennek azért van jelentősége, mert épp a kormány kérte az ET-t, hogy készítsen állásfoglalást a médiatörvényről. Az ET szakértői jelentéstervezete szerint egyebek között változtatni kellene a magyar médiahatóság elnökének és a Médiatanács tagjainak kinevezési és jelölési módján, a médiatörvényt nem kétharmados, hanem többpárti elfogadáshoz kellene kötni, valamint el kellene törölni az MTI kizárólagos hírkészítési jogát.

Ha a parlamenti vita során nem nyúlnak hozzá a Médiatanács jelölési és választási rendjéhez, hazai és nemzetközi szinten továbbra is várható a szabályozás éles bírálata. Az ellenzéki pártok, hazai és nemzetközi szakmai szervezetek, az EBESZ, az ET szerint a törvény alapvető problémája, hogy amédiahatóság elnökét aminiszterelnök nevezi ki kilenc évre, és ő a Médiatanács elnöke is.

A tanácsba pedig kizárólag a Fidesz jelöltjeit választotta meg a parlament. SzabóMáté ombudsman kedden kérte az AB-től a médiatörvény több pontjának megsemmisítését, a többi között azért,mert szerinte aMédiatanács elnökének és tagjainak megválasztására, a megbízatás megszűnésére vonatkozó rendelkezések értelmezhetetlenek és alkalmazhatatlanok, közvetve a sajtószabadság és a szabad tájékoztatáshoz való jog szempontjából is aggályosak.

Az ombudsman azután fordult az AB-hez, hogy több mint száz civil beadványban kifogásolták a Médiatanács jelölési és választási szabályait. A civilek akcióját kezdeményező Molnár Péter szólásszabadság-kutató lapunknak azt mondta: folytatják a kezdeményezést, a levélküldő kampány mindaddig tart, amíg legalább nyolc alkotmánybíró támogatni fogja a jelenlegi szabályozás alkotmányelleneségének kimondását, megnyitva az utat a vonatkozó törvényi rendelkezések újraalkotása előtt. Június közepén pedig már az új Médiatanács létrehozása kapcsán tartanak szakmai vitafórumot arról, hogy milyen szabályozás szükséges a szólás és a sajtó szabadságát tiszteletben tartó, a társadalom sokszínűségét tükröző testület megalakításához.

Szalai Annamária, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke sajtótájékoztatót tartott tegnap a DUE Médiahálózat Sajtófesztiválján, a budapesti Millenáris Parkban. Gyorsabbá válhat a káros internetes tartalmak elleni fellépés, mert a médiahatóság által üzemeltetett Internet Hotline tagja lett a forródrótokat tömörítő nemzetközi szervezetnek.