József főherceg majorsága Orbán Győző tulajdonába került
Az Orbán által alapított Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia vezetője, Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester kapta meg (saját nevén vagy valamelyik családtagja pályázatával) a megyében kiírt földterületek negyedrészét. A Mészáros által tulajdonolt Búzakalász 66 Kft. – a céget 2011 februárjában alakították – 984 hektárnyi kajászói, óbaroki, váli földre pályázott, és nyert. További 94 és 145 hektáron a családtagjai futottak be.
![Jávor Benedek, az LMP parlamenti frakcióvezetője és Szabó Rebeka országgyűlési képviselő áll Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester cégének telephelye előtt Jávor Benedek, az LMP parlamenti frakcióvezetője és Szabó Rebeka országgyűlési képviselő áll Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester cégének telephelye előtt](/data/cikk/1/30/95/15/cikk_1309515/764996.jpg)
Mindez nem újdonság Felcsúton, ahol a helyiek minden négyzetcentiméterről pontosan tudják, ki és mit termel rajta. Mellesleg: sokkal több Mészároshoz köthető földről tudnak, mint amennyiről az újságok írnak. Meg másról is.
Nyílt titok a faluban, hogy a József főherceg által építtetett majorság Orbán Győző tulajdonába került. A miniszterelnök bányavállalkozó apja CZG Ingatlanforgalmazó Kft.-je tavaly júliusban vette meg a 13 hektáron elterülő műemléki ingatlanegyüttest – adta hírül az Atlatszo. hu. – Hogy kerek legyen a történet, az Alcsútdoboz-Hatvanpuszta majorságot Mészáros Lőrinc bérli.
A felújítás alatt álló ingatlan körül csupa olyan földek vannak, amelyeket a polgármester cége nyert el nemrég a Nemzeti Földalap pályázatain, húsz évre. Mészáros azt nyilatkozta, csak a műemléki állagmegóvást végezteti el, miközben a helyiek úgy tudják: luxusszálloda épül, s a három kilométerre lévő etyeki filmstúdió illusztris külföldi vendégeit fogják elszállásolni. Abból, hogy az Orbán Győző-féle érdekeltség közelében Lévai Anikó szántói találhatók, a hoppon maradt gazdák arra következtetnek: Mészáros strómanként pályázott a földekre.
A hallatlan fejlődés előtt álló Felcsúton a helyi Fidesz-elnök férje, Flier János és családtagjai annyira biztosak voltak a pályázati sikerben, hogy egy negyvenhektáros táblát még a pályázat kiírása előtt bevetettek búzával.
– Nem vagyunk komplett hülyék – mondta egy gazda Felcsúton –, ilyet parasztember soha nem tenne. Ki az, aki úgy vet, hogy tudja: nem biztos, hogy ő arat?
A gazdának megvan a magához való esze, mert a földpályázatok előtt egy héttel összeállított egy listát, amelyben pontosan megtippelte, hogyan fogják szétosztani maguk között a földeket a helyi hatalmasságok. Az Újkori földosztás című fura iratot végül letétbe helyezte. Arra az esetre, ha történne vele valami. A titoktartási nyilatkozattal súlyosított eredmények (amelyeket a helyiek a valóságban, a parcellák alapos ismeretében könnyen ellenőrizhetnek) centire megegyeznek a jóslat adataival.
A Fejér megyei földek igen értékesek. Harminc-negyven aranykorona értékűek, amelyekért már a kárpótlás során is ölre mentek a strómanok. Itt egy hektár szántó értéke megközelíti ma a kétmillió forintot (ez az osztrák földáraknak csupán egyötöde, de jóval több, mint a keleti országrészeken). Amikor az első Orbán-kormány utolsó intézkedéseinek megfelelően „szétosztották” a Herceghalmi Állami Gazdaság földjeit, még nem volt nálunk területalapú földtámogatás.
Most már van. Ezért lett olyan fontos a 65 ezer állami hektár fölötti rendelkezési jog megszerzése. A húszéves bérlet kvázi tulajdonjognak számít. És igen csekély az államnak fizetendő bérleti díj (aranykoronánként 1250 forint). A földalapú támogatással viszont sokat lehet keresni. Ángyán József számítása szerint a hektáronként kapható háromszáz euróból (közel 100 ezer forint) ki kell vonni a hektáronkénti huszonötezres bérlet költségét. Marad 75 ezer forint tiszta haszon. „Ha szerzel száz hektárt – magyarázta Ángyán korábban egy fn24. hu-nak adott interjúban –, az évi hét és fél millió úgy, hogy egyetlen kapavágás sem történt. Ezer hektárnál ez hetvenötmillió. És a termelésből szerzett haszonról még nem beszéltünk.
Meg azokról sem, akiknek eszükben sincs dolgozni, inkább kamu szerződésekkel, az eredeti huszonötezres bérleti díj fejében továbbadják másnak a földet. Így kaszálható ezer hektárról százmillió, íróasztal mellől. A minisztériumban meg csodálkoznak, hogy az illető úgymond nagybirtokosnak nincs egyetlen gépe sem. Hát mire kéne neki? Ja és azt még nem is mondtam, hogy a mostani hatvanötezer hektár felét meg sem pályáztatja az állam, hanem úgynevezett földhasznosítási megbízási szerződés keretében simán odaadja az oligarcháknak vagy azok embereinek. Nyerges Zsolt Mezort Rt.-jének egyik leánycége Lepsényben ilyen földet használ és viszi el azt a helyben lakó, gazdálkodó családok elől.”