Változások azért bizonyosan lesznek, így júliustól az orvosi beutaló csak három hónapig lesz érvényes. Az erről szóló jogszabályban az is benne van, hogy a beteg csak ott veheti igénybe az ellátást, ahová a beutaló szól. Ha valaki mégis más intézményt választana, akkor az a jogszabály szerint olyan, mintha nem lenne beutalója, vagyis vagy csak térítés ellenében veheti igénybe az ellátást, vagy az adott szakrendelő visszautasíthatja a kezelését.

A sürgősségi ellátás viszont korlátok nélkül bárkinek bárhol igénybe vehető országszerte. Az új struktúrában az eredeti tervek szerint az előre tervezett beavatkozásokat mindenki a területileg illetékes kórházban vehetné igénybe, de a gyakorlatban bárhol megtörténhet a kezelés, ahol fogadják az illetőt az ellátásra. Mindezt azonban a finanszírozás akadályozhatja.

A kórházak ugyanis a jövőben is csak előre meghatározott feladatokért, az adott kórház területéhez tartozó lakosok arányában kapnak finanszírozást az egészségbiztosítótól. Csak ezen kvóta terhére vállalhatnak az orvosok beteget egy másik térségből. Ebből az is következik, hogy az ellátási kötelezettségébe tartozó beteget ugyan egyetlen intézmény sem utasíthatja el, de a területen kívülieket eltanácsolhatják.

A kiskapuk azért nyitva maradtak. 2007 óta létezik az a szabály, amely szerint a szabad intézményválasztásért – ez lényegében orvosválasztást jelent – részleges térítési díjat kell fizetni. Az összeg az egészségbiztosító által a szolgáltatónak fizetendő díj 30 százaléka, legfeljebb 100 ezer forint lehet. Arra az elmúlt öt évben mindössze egyszer volt példa, hogy ezt a pénzt valaki a rendszerben elkérte volna.

Most viszont a jogalkotók szerint e szabály egyike lesz a fő elveknek. Újdonság lesz az is, hogy az egészségügyi dolgozók és az ő hozzátartozóik abba az intézménybe is beutalhatók, ahol a kedvezményezettek dolgoznak.