Mint ismert, a bíróság javarészt bűncselekmény hiányában nem jogerősen felmentette Dávid Ibolya volt MDF-elnököt és Szilvásy György korábbi titokminisztert a megfigyelési botránnyal kapcsolatosan. Kimondták, hogy a vádlottak törvényesen és az alkotmány szellemében jártak el. A bíró azonban az ügyészség munkáját meglehetősen élesen bírálta, mondván, a vádirat egyoldalú volt és pontatlan, a terhelő tanúk kifogásolhatóan jártak el és szavahihetetlennek bizonyultak a per során.

Fleck Zoltán ezzel kapcsolatban – a tételes indoklás érdemi ismerete nélkül – lapunk kérdésére elmondta: az ügy egyfajta „jogi sziget” Magyarországon, arra ugyanis nemigen van példa, hogy a vádhatóság munkáját „politikai befolyásoltsággal” minősítse ítéletében egy bíró. Ez szerinte annak kimondását is jelentheti, hogy az ügyészség – szemben az erről kialakított képpel – bizonyos esetekben valóban politikai befolyásoltság alatt áll, illetve állhat. Az egyetemi tanár szerint mégsem lehet az ítéletnek és a bírói kijelentéseknek következményük, mivel az ügyészi szervezet parancsuralmi rendszer, a legfelső fokáról irányító főügyészt pedig – sajátos státusza okán – szinte nem lehet számon kérni.

Fleck Zoltán arra vonatkozóan, hogy egy másodfokú ítélet mennyiben térhet majd el a most kimondott verdikt tartalmától, úgy fogalmazott: megelőlegezni nyilvánvalóan semmit sem lehet, de „alaposan feltételezhető”, hogy az első fokon ítélkező, ráadásul ilyen sarkos megállapításokat tevő bíró „megfelelő alapossággal” hozta meg a döntését.

Ami az ítélet politikai következményeit illeti: Fleck egyetért Dávid Ibolyával abban, hogy az eljárás „elérte a célját”, hiszen az MDF nem jutott be a parlamentbe, politikai tényezőként megszűnt, és az ügyben eljárás alá vont személyek karrierje is bizonyos fokon befejeződött.

„Feltételezhető az ítélet megfelelő megalapozottsága”