Erzsébet-utalvány: egy érintett kft. igazgatója írhatta az előterjesztést
Az utalvány tulajdonsága, hogy a kibocsátó – ebben az esetben az állam – határozza meg, hol lehet azt beváltani. Nem csekély összegről van szó: a költségvetés nagyjából 350 milliárdot fordít családi pótlékra. Emellett 150 milliárd forintot tesznek ki a különféle segélyek. Legalább 500 milliárd forint a tét: ha ez mind Erzsébet-utalvány formájában érkezik, akkor azok a cégek, ahol az utalványokat be lehet váltani, ekkora bevétellel biztosan kalkulálhatnak. Ezzel a kormány egyszerre nyújthat támogatást üzleti vállalkozásoknak és veheti el a segélyezettektől a készpénzes juttatásokat, amely népszerű intézkedés lehet egyes társadalmi csoportok körében.
A Népszabadság úgy tudja, a kormány-előterjesztést annak a kft.-nek az igazgatója írta, amelynek az Erzsébet-utalványok terjedéséhez anyagi érdekeltsége is fűződik. A Guller Zoltán, a Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft. (NÜSZ Kft.) ügyvezetője által jegyzett dokumentumban az utalványos rendszert az uzsora visszaszorításának céljával és a szociális rendszerben az ellátásokkal összefüggő „átláthatatlansággal” indokolja.
„A segélyek diszfunkcionális felhasználását rendkívül sok tanulmány jelzi, csakúgy, mint az iskoláztatási támogatás/családi pótlék rendszerének nem cél szerinti működését. Mindezek hatására rendkívül elterjedtté vált az uzsora változatos jelensége, amely szinte automatikusan az állami juttatások uzsorásokhoz vándorlását jelenti” – idézi az előterjesztést ismerő névtelenséget kérő informátorunk a dokumentumot.
Az általunk ismert kutatások cáfolják azokat a vélekedéseket, hogy a szegények elisszák és „eljátékgépezik” a segélyeket. Szintén kutatásokkal bizonyított tény, hogy a készpénz elvétele és természetbeni juttatássá alakítása növeli az uzsorásoktól való függést a mélyszegénységben élő családokban. Tehát éppenhogy az uzsorásoktól való függés növekedne akkor, ha utalványon érkeznének a szociális ellátások.
A szocialistáknál és a jobboldalon is többször felmerült a szociális segélyek kártyára/utalványra történő folyósítása. 2008-ban a monoki polgármester is az Erzsébet-utalványhoz hasonló módszert akart bevezetni, nem titkolva, a szociális kártyára utalt juttatásokkal a helyi vállalkozókat is támogatná. Informátorunk szerint az előterjesztő célja hosszú távon a szociális kártya és a szociális számla bevezetése.
Információink szerint az előterjesztéssel kapcsolatban a közigazgatási egyeztetés során aggályokat fogalmazott meg a Nemzeti Erőforrás Minisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium is. Az NGM véleménye szerint az ötlet drága: többletköltségekkel járna a segélyek utalványos kifizetése az önkormányzatoknál, a családi pótlék tekintetében pedig a Magyar Államkincstárnál növelné a költségeket. Úgy tudjuk, a Nefmi is azt a véleményt fogalmazta meg, hogy az utalványos rendszer drágítaná és bonyolítaná az ellátások folyósítását.
Azzal a hírrel kapcsolatban, hogy nemcsak a segélyek, hanem a családi pótlék is utalványon keresztül jut el a családokhoz, a Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOE) tiltakozást fogalmazott meg. Szerintük a családi pótlék elköltését nem a készpénzes forgalom korlátozásával, hanem a gyermekjóléti szolgálatok megerősítésével kellene ellenőrizni.
A NOE felhívta a figyelmet arra, hogy „az utalványos rendszer, szűkös felhasználási területe miatt, több problémát okozna jelenleg a családoknak”, hiszen minden hónapban más egy család szükséglete. Hol a táborozásra, hol a tankönyvre, hol ruházatra kell a pénz.
Rajtuk kívül tizenhét másik civilszervezet – köztük a Magyar Szegénységellenes Hálózat, a Magyar Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatok Országos Egyesülete és az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány – fogalmazta meg levélben aggályait a szociális ellátások utalványos kifizetése ellen. A levelet Réthelyi Miklós miniszternek címezték, akinek egy kormánydöntés értelmében április 15-ig kellett megvizsgálnia, milyen lehetőségei, költségei, hatásai vannak a pénzbeli juttatások utalványban történő folyósításának.
„A családi pótlék a törvény betűje szerint havi rendszerességű állami hozzájárulás a gyermek neveléséhez és iskoláztatásához. Ebben van fűtés, víz és világítás, iskolai könyv és ceruza, gyógyszer és buszbérlet, ruha használtruha-boltból. Aki segélyen él, annak egyszerűen minden szükségletét a segélyből kell fedeznie. Milyen kártya jó minderre? Az Erzsébet-kártyából haszna lesz a kártyát előállítóknak, a forgalmazóknak, az elfogadóhelyeknek, valamint a minden kártya után jutalékot kapó Magyar Nemzeti Üdülési Alapítványnak és a tulajdonában álló (szabadidős programokat nyújtó stb.) társaságoknak ” – írják a civilek. Mivel a határidő a múlt hét elején lejárt, megkérdeztük a minisztériumtól, elkészült-e a vizsgálat, és ha igen, mi a miniszter álláspontja.
„A Nemzeti Erőforrás Minisztérium megvizsgálta, mely szociális ellátások esetében lenne indokolt és előnyös a támogatás részben vagy egészben Erzsébet-utalvány formájában történő kifizetése. A vizsgálat alapelve az volt, hogy olyan hatékony és igazságos kifizetési rendszer jöjjön létre, amely biztosítja az állami támogatásokkal való visszaélések mértékének csökkenését, valamint, hogy az érintettek jól és életszerűen tudják felhasználni a szociális támogatásként kapott összeget” – áll a tárca közleményében, melyből mindenesetre levonható az a következtetés, hogy a minisztérium nem cáfolja, hogy egyes szociális juttatások a jövőben Erzsébet-utalványon érkeznek.
Információink szerint a tárca azért nem ad részletesebb tájékoztatást a Réthelyi miniszter által készített vizsgálatról, mert az a kormánydöntésig még változhat, addig viszont „zavart kelthetne” az emberek között.
