– A következő napok egyfajta stressztesztre szolgálnak. Be kell mérni azt, ki hogyan reagál a köztársasági elnök tévés és rádiós interjúja után arra, hogy Orbán Viktor még időt adott neki, úgyhogy Schmitt Pál még mindig nem hagyta el a Sándor-palotát – árulta el munkatársunknak a kormánypárt egyik ismert politikusa. Elmondása szerint ezeken a beszélgetéseken „biztos kétharmad”, de inkább nyolcvan százalék van azon a véleményen, hogy Schmitt Pál helyzetének tarthatatlansága csak fokozódik, és a Fidesztől várják a megoldást.

Lázár János az államfővel FOTÓ: REVICZKY ZSOLT

– Erre csak azt a választ lehet megismételni: az elnök alkotmányosan sérthetetlen, „nincs jogi cselekvési rendszerünk”. Ezért választotta a miniszterelnök a másik utat, a szembesítést: Schmitt Pál küzdjön meg az igazáért, és lássa, érzékelje a reakciókat a döntésére, a tüntetéseket, a közleményeket, az ellenzéki össztüzet, a jobboldali felzúdulást is, és azt is át kell élnie, hogy lemondott az a Tulassay Tivadar, aki a tudomány embere, és egyébként sokak szerint a nemzet önbecsülését szolgálta azzal, hogy végigvitte az egyetemen az eljárást, amelynek a végén megfosztották doktori címétől Schmitt Pált. Ha az a kérdés, hogy miért nem mondott le Schmitt Pál pénteken, és miért dönthet valamikor a jövőben mégis a lemondás mellett, arra az a válasz: „Ez lélektani dolog.” Egy pillanat alatt is átfordulhat benne minden, de az is lehet, hogy három hónap kell hozzá, hogy felismerje, minden fronton elveszítette a bizalmat, és lemond – vezette le forrásunk a lehetséges folyamatot.

Az már vasárnap kiderült: a Fidesz–KDNP ma délelőtti frakcióülésén nem szerepel a hivatalos napirenden a Schmitt-ügy. „De nyilván szóba kerül. Ez afféle hátországi próba is lehet, hogy melyik képviselőn mekkora a nyomás. Ha Kósa Lajos megszólal, biztosan lesz utána képviselői aktivizálódás – valószínűsítette egy kereszténydemokrata képviselő a lehetséges forgatókönyvet. A lapunknak nyilatkozó politikusok úgy tudják, Schmitt Pál nem megy el a frakcióülésre.

Közben tegnap késő este Lázár János sms-ben rendkívüli frakcióülést hívott össze 9 órára, amelynek témája a Schmitt-ügy lesz.

Viszont, fideszesek tájékoztatása szerint, a kormányoldalon vasárnap már lázasan tanulmányozták a köztársasági elnök jogállásáról szóló törvényt, mert az LMP ma terjeszti az országgyűlés elé a Schmitt Pál elmozdítását célzó, úgynevezett impeachment eljárási javaslatát. Az elmozdítási eljárás arra irányul, hogy ha a köztársasági elnök tudatos törvénysértést követne el, akkor hosszas procedúrával bár, de elmozdítható. Azzal, hogy Schmitt Pál továbbra is tagadja a szerzői jogok megsértését, ez a lehetőség járható út a lemondatásához – legalábbis az LMP-sek szerint. Az egyik fideszes forrásunk szerint a Fidesz–KDNP-frakciószövetség képviselőinek kétharmada – ha nyíltan nem is szólal meg – politikai tehertételnek érzi már Schmitt Pált. A kérdés az, meg lehet-e tölteni tartalommal az elmozdítási eljárást, eljut-e a házbizottsági és az alkotmányügyi bizottsági szűrőn át az LMP-s indítvány a T. Ház elé, és lesz-e róla szavazás. „Az elkövetkező napok egyik legizgalmasabb kérdése ez” – összegzett az egyik kormánypárti politikus.

Az ügyhöz tartozik, hogy a KDNP fegyelmi eljárást indít a Schmitt Pál lemondását szorgalmazó fővárosi elnöke, Szalma Botond ellen. És a fegyelmi eljárásnak kizárás is lehet a vége – ezt Rubovszky György nyilatkozta a Népszabadságnak. A fegyelmi eljárást a párt alapszabályának azon rendelkezése alapján indítják, amely szerint a belső vitában kialakított hivatalos pártálláspontot mindenkinek tudomásul kell vennie, azzal szemben nem lehet más álláspontot képviselni. És a KDNP többségi véleménye az volt, hogy az egyetemi vizsgálóbizottság jelentése után a pont ki van téve – emlékeztetett Rubovszky György. Arra, milyen belső vita volt a KDNP-ben Schmitt Pál plágiumügyéről, a pártügyész azt mondta, egyeztetés volt, „Semjén elnök úr egyeztetett erről a kérdésről”.

A hét végén egymást érték a politikai és civil szervezetek nyilatkozatai. Péntek este, az államfői interjú után Mesterházy Attila (MSZP) úgy fogalmazott: „Magyarország péntek este már csupán egy rövid és lényegre törő bejelentést, egy lemondó nyilatkozatot várt Schmitt Páltól. Az ország azt várta volna, hogy az államfő azt mondja: a mai nappal lemondok köztársasági elnöki tisztségemről.” A Demokratikus Koalíció is elfogadhatatlannak tartja, hogy Schmitt Pál nem mondott le, és maradásával „tovább alázza Magyarországot”. Vona Gábor (Jobbik) szerint az államfői tisztség becsületét és méltóságát tiporta sárba Schmitt Pál a magyarázkodásával.

A kutatók és oktatók autonóm szerveződése, az Oktatói Hálózat közleményében azt írta: „Megrökönyödve tapasztaljuk, hogy az elnök továbbra is tagadja a plágium nyilvánvaló tényét, és újabb hazugságokkal, inszinuációkkal tetézi azt. Hamis információkkal félrevezeti a felsőoktatás ügyeiben járatlan közvéleményt, gyanút kelt az őt elmarasztaló tudományos testületek elfogulatlanságával kapcsolatosan.”