Tisztán politikai döntés született. A kalandos körülmények között elfogadott törvény értelmében a parlament vallásügyi bizottsága előzőleg a Magyar Tudományos Akadémia véleményét is kikérte. Az MTA azonban úgy ítélte meg, hogy a rendelkezésére bocsátott (meglehetősen hiányos) iratok alapján nem lehet tudományosan megalapozott állásfoglalást kialakítani arról, melyik kérelmező végez vallási tevékenységet.

A parlament mostani döntése szerint egyházként folytathatja a Magyarországi Metodista Egyház, a Magyar Pünkösdi Egyház, az anglikán egyház, az Erdélyi Gyülekezet, az adventista egyház, a kopt ortodox egyház, a nazarénusok, valamint a krisnások közössége, az Üdvhadsereg, a mormon egyház, a Jehova tanúi egyház, két muzulmán felekezet, a Magyar Iszlám Közösség és a Magyarországi Muszlimok Egyháza kezdeményezésére létrejött Magyarországi Iszlám Tanács, továbbá öt buddhista közösség, közöttük a Tan Kapuja Buddhista és a Gyémánt Út Buddhista Közösség. Az elutasítottak között van például a Budapesti Autonóm Gyülekezet, a Hindu Vaisnava Egyház, a Magyar Reform Zsidó Hitközségek Szövetsége, a Magyar Taoista Egyház, a Szim Salom Progresszív Zsidó Hitközség, a Magyarországi Bahá’i Közösség és az Iványi Gábor lelkész vezetésével működő Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség. Az egyházi rangjuktól megfosztott szervezetek elvileg egyesületként működhetnek tovább.

Az MTI híradása kitér arra, hogy az előterjesztést a kormánypárti képviselők támogatták, az ellenzéki frakciókhoz tartozók azonban nem vettek részt a szavazásban. Lukács Tamás, a vallásügyi bizottság KDNP-s elnöke ezért sajtótájékoztatóján bírálta az ellenzéket, és kijelentette, hogy a vallásszabadságot teljes mértékig biztosítják.

Tegyük hozzá: még mindig nem lehet tudni, hogy a csaknem hetven elutasított kérelmező közül kivel szemben milyen kifogások merültek fel. Az MSZP és az LMP szerint is több vallási közösség felel meg a törvényi feltételeknek annál a 18 közösségnél, amelyet második körben egyházi lajstromba vett a parlament. Sőt: még a kormánypárti Lukács Tamás nyilatkozataiból is ez derült ki.

Az új törvény szerint az egyházak hitéleti célú bevételeit és azok felhasználását állami szerv nem ellenőrizheti. Hitéleti célú bevételnek minősül például az egyszázalékos adófelajánlásból kapott összeg.

Elfogadták a paktumot

Elfogadta és kihirdette az Országgyűlés az úgynevezett európai stabilitási paktumot, amelynek célja az euróövezet és az euró helyzetének erősítése. A javaslatot 320 igen szavazattal, 40 nem ellenében fogadta el a parlament. Nemmel – miként azt előre be is jelentették – a Jobbik-frakció képviselői voksoltak. Az Európai Unió tagországainak államés kormányfői tavaly márciusban állapodtak meg az EU alapszerződésének módosításáról. (MTI)

Egyházi szervezetek még a döntést megelőző napon is tiltakoztak a törvény ellen– mindhiába