A magyarok szívesen megveszik a hamisítványt is

A kreatív magyar agyak tavaly is takaréklángon éltek, amit az bizonyít, hogy a 646, évtizedes minimumot hozó 2010-es szabadalmi bejelentés után 2011-ben is mindössze 660 bejelentés született.

Ez alig kétszázalékos bővülés, de roppant messze van a 2009-es 756 szabadalmi bejelentéstől. Formatervezési mintából 2011-ben összesen 754-re igényeltek oltalmat. A védjegybejelentések száma 3772 volt, ami csaknem 8,5 százalékos növekedés az egy évvel korábbi mutatóhoz képest. A használati mintához kapcsolódó bejelentések száma egy év alatt 251-ről 240-re csökkent.

A kutatóhelyek és innovációs műhelyek számának alakulása egyébként nem feltétlenül indokolná a szabadalmi bejelentések megfogyatkozását: kevesebb van, de nem annyival. Ami a nagyvállalatok összeomlása, az ipari kutatóintézetek megszűnése miatt eltűnt, azt a multik hozzánk telepített fejlesztőközpontjai részben pótolták, az egyetemi és akadémiai szférában pedig nem volt jelentős mértékű leépítés.

Az alacsony szabadalmi aktivitás inkább a hazai kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység alacsony intenzitásával, a gyenge iparjogvédelmi tudatossággal, valamint a hazai kutatás-fejlesztési tevékenységet végző vállalatok külföldiek uralta tulajdonosi szerkezetével függ össze. Utóbbiak a nemzeti utat kikerülve, külföldi iparjogvédelmi bejelentéseket tesznek. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához befutó bejelentések egyébként akár külföldről is érkezhetnek, mint ahogy a Magyarországon született találmányokat sem feltétlenül nálunk jegyeztetik be. 

A hamisított ruha a legnépszerűbb

A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület tavaly is közzétette azt a felmérést, amely arra igyekezett fényt deríteni, hogy az emberek hogyan vélekednek a hamisításról. A Tárki által végzett közvélemény-kutatás szerint csökkent a hamis termékeket gondolkodás nélkül megvásárlók aránya, ugyanakkor a vásárlást megfontolóké növekedett. Előrelépés, hogy szinte minden termékcsoportban csökkent a hamis termékeket vásárlók aránya. Különösen jelentős a visszaesés az illatszerek, a CD-k és a DVD-k esetében.

És mégis, a magyarok 27 százaléka bizonyos körülmények között, míg három százaléka bármikor nyitott lenne hamis termék megvásárlására. A termékek közül a hamis ruházat iránt a legnagyobb a kereslet: minden hatodik magyar bármikor venne ilyet, míg 39 százalékuk elgondolkozna ezen. A legjobban a bizonytalan forrásból származó gyógyszerektől tartunk, ilyen készítményt a magyarok egy százaléka venne gondolkodás nélkül, hat százalékuk azonban elgondolkozna a vásárláson.

A hamis termékek iránti nyitottságot erősen befolyásolja a kor. A fiatalok (30 év alattiak) és a fiatal középkorúak (30–45 évesek) az átlagosnál jóval nyitottabbak, míg az idős középkorúak (46–65 évesek) és az idősek (65 év felettiek) az átlagosnál jóval elutasítóbbak. A fiatalok 42 százaléka és az idősek 18 százaléka vásárolna hamis terméket.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.