Kötőtűs kampány az abortusz szigorítása ellen

Két kötőtű lett annak a kampánynak a szimbóluma, melyet jogvédők indítottak azért, hogy a kormány ne nehezítsen az abortuszhoz való hozzáférés lehetőségén. A kötőtűk arra utalnak, hogy szigorítás esetén a szegényebb nők a házi terhességmegszakítási módszereket, a módosabbak pedig a külföldi műtétet választják.

– Reális veszély az abortusz elérhetőségének nehezítése Magyarországon – állította Spronz Júlia, a Patent Jogvédő Egyesület vezető jogásza tegnap az Abortuszszigorítás előtt? című konferencián. Szerinte ez egyrészt az új alkotmányból következik, mely szerint a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg. Emlékeztetett, hogy a korábbi alkotmány semmilyen utalást nem tett a magzatra.

– Mivel a közvélemény-kutatások szerint a magyarok többsége abortuszpárti, politikai öngyilkosság lenne a törvény szigorítása. Ezt tudják a politikusok is, ezért fokozatosan szoktatják a társadalmat a szigorítás gondolatához – mondta. A jogvédő felidézte kormánypárti politikusok megnyilatkozásait ebben az ügyben, attól kezdve, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes „magzati korukat élő embertársainkról” írt, Salamon László kijelentésén át, mely szerint a magzati élet feletti döntés a továbbiakban megszűnne puszta önrendelkezési kérdés lenni, egészen Gulyás Gergely lapunknak tett nyilatkozatáig,mely szerint elképzelhető, hogy jobban megismertetnék az abortusz előtt álló nőkkel döntésük súlyát.

Szerinte az is a szigorítástól való félelem jogosságát igazolja, hogy tavaly uniós pénzből abortuszellenes plakátkampány készült, és nemrég két KDNP-s képviselő javasolta, hogy csoportosítsák át az abortuszra szánt pénzeket. (Ezt a javaslatot elutasították.) A jogvédők attól félnek, hogy az abortusz előtti kötelező tájékoztatás rendszerén szigorítanak, vagy a jelenleg háromnapos várakozási időt hosszabbítják meg. Ezek apró lépések, melyek nem kavarnának nagy port, mégis nehezítenék a hozzáférést. Tartanak attól is, hogy a jövőben emelik a beavatkozás árát. Spronz Júlia elmondta, hogy az úgynevezett abortuszmentes napok mozgalma már itthon is gyökeret vert, több olyan intézmény van, ahol az év meghatározott napjain nem végeznek abortuszt.

– Egy szlovák abortuszklinika már reklámoz Magyarországon, de van olyan bécsi klinika is, amelynek van magyar nyelvű honlapja. Ők jelezték, hogy megnőtt a hozzájuk forduló magyar nők száma – tette hozzá. A bécsi klinikán idén kutatás is készül arról, hogy pontosan miért választják a magyar nők a külföldi beavatkozást.

– Nincs olyan emberi jogi testület, amely megállapította volna, hogy a megengedő abortusztörvények emberi jogokat sértenének. A korlátozó törvények viszont titkolt abortuszhoz vezetnek, ami sérti a nők élethez, egészséghez való jogait – hangsúlyozta Johanna Westeson, a Reprodukciós Jogok Központjának regionális igazgatója. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a szlovák alkotmányban is van egy olyan rész, amely arról szól, hogy a születés előtti életet is védeni kell. A szlovák alkotmánybíróság azonban kimondta, hogy a magzat nem jogalany, az állam érdeke védeni a meg nem születettek életét, de ez a védelem gyengébb, mint a megszületettek életének védelme.

Rodica Comendant szülész-nőgyógyász, az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének szakértője kiemelte, hogy adataik szerint a hozzáférés korlátozásával nem csökken az abortuszok száma, ahogy nem emelkedik a születések száma sem.

Mivel Soltész Miklós szociális államtitkár korábban úgy fogalmazott: a magyar társadalom nem kész arra, hogy betiltsák az abortuszt, mint Lengyelországban, a konferenciára meghívták Katarzyna Pabijanek lengyel jogvédőt, hogy bemutassa az ottani helyzetet. (Soltész szerint az abortuszt betiltani nem lehet, nem is érdemes.) Lengyelországban csak akkor lehet elvégeztetni a beavatkozást, ha a nő élete, egészsége veszélyben van, ha súlyos, visszafordíthatatlan magzati károsodás veszélye áll fenn vagy ha a terhesség erőszak következménye. Vagy még ezekben az esetekben sem. Katarzyna Pabijanek felidézte egy lengyel nő, Agata L. esetét, akitől a terhessége alatt megtagadták fekélyes vastagbélgyulladása kezelését, attól tartva, hogy az kárt tesz a magzatban. Végül mindketten meghaltak. Tavaly az is felmerült, hogy teljesen tiltsák be az abortuszt Lengyelországban, amit a képviselők közel fele támogatott is. A liberalizáció ötletét pedig 406 képviselőből 369 elutasította. Lengyelországban 10 millió termékeny korban lévő nő él, de 2010-ben összesen 800 legális abortuszt végeztek. A születések száma ennek ellenére az enyhébb szabályozással rendelkező közép-európai országokhoz hasonlóan csökkent.

Soltész Miklós szociális államtitkár a parlamentben az abortuszellenes kampány plakátjával
Soltész Miklós szociális államtitkár a parlamentben az abortuszellenes kampány plakátjával
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.