Isten megbocsát, én nem!
Hogy került kapcsolatba a céggel?
A Metro újságban és más lapokban azt hirdették, hogy nyugdíjasoknak, BAR-listásoknak, és mindazoknak hitelt adnak, akiket a bankok nem vesznek komolyan. Kétmillió forintot szerettünk volna fölvenni a szüleimmel.
Milyen kondíciókkal? Mit feleltek a telefonos érdeklődésre?
Azt, hogy a pénzt 15 év futamidőre adják, durván húszezer forintos törlesztőrészletre számítsunk. A pénzt „a döntést követően” három-négy napon belül átutalják a számlánkra. Az éves kamat közel hatszázalékos lesz. Ez akkor (2010 telén) Magyarországon infláció alatti kamatnak számított.
Nem volt ez gyanús?
Ezt kínálták, és hihetően mondták. Kiszámoltuk a szüleimmel: 2,8-3 millió forintot kell visszafizetnünk a húsz év alatt.
Mi történt a telefonbeszélgetés után?
Kérték, hogy fáradjak be a Váci út 1–3. szám alatti irodába, lefénymásolják az irataimat, vigyem a személyimet, az adókártyámat.
Emlékszik rá, hogy kivel tárgyalt?
Hogyne. Az illetőt M. Gábornak hívták. Ő fogadott az előtérben. Azt mondta, két három nap türelmet kér, ezután tájékoztat arról, hogy elfogadták-e a hitelkérelmünket. Itt újra előjött a kifejezés: hitelkérelem. Ez az ember három nap múlva hívott, megnyugtatott, Kovács úr, minden rendben van, ön hitelképes, tőkeerős, aminek borzasztóan megörültem. Ajánlotta, menjek szerződést kötni.
M. Gábor miből, honnan tudta megállapítani a maga hitelképességét?
Meg kellett mondanom, hogy mennyi a nyugdíjam, van-e mellékkeresetem. Csupa olyan információt kért tőlem, ami nem keltett gyanút, hiszen már korábban is vettem fel hitelt, ugyanezt a tortúrát jártam végig.
Mi történt szerződéskötéskor?
Előzőleg azt kérték, hogy 110 ezer forint szerződéskötési díjat fizessünk be. A pénzt átvették, szabályos átvételi elismervényt állítottak ki.
De mi szerepelt rajta?
Semmi. Ez egy sima nyugta. Hogy milyen célra vették át a pénzt, nincs rajta. Később jöttem rá, hogy mi benne a svédcsavar. A Váci út 1–3. alatt egy rövid folyosórész kivételével be van kamerázva minden helyiség. Egy olyan szobába vezettek, ahol szintén kamerákat helyeztek el. A szerződésbe bele is írták, hogy rögzítik a szerződéskötést. Többoldalas dokumentumot tettek elénk. Itt említették legelőször a fogyasztói csoport szervezését. Hisz az InterCash Consulting ezzel foglalkozott, most már tudom. Addig ez szóba se került. Volt a szerződésben egy mondat, mely úgy hangzott, hogy 15 éven belül a vásárolni kívánt áru ellenértékét folyósítani fogják. Ez persze elkerülte a figyelmünket.
Hogyhogy? Olvasták a szerződést!
Pszichológia. Addig egyvégtében hitelről volt szó. A papíron más volt. Édesanyám rákérdezett, mi ez a fogyasztói csoport. Ezzel maguk ne foglalkozzanak, ez egy régi nyomtatvány, az új papír nyomdában van, most írjuk alá a régit. Hozzátették, hogy ránk a hitelezők hatályos pénzügyi szabályai vonatkoznak. Aláírtunk. A 110 ezer forintot eltették.
Nem lehetett volna visszakérni?
Ebben is van csel. Csak akkor lehet visszalépni, ha az egyhavi törlesztőrészletet még nem fizette ki a kedves ügyfél. De a 110 ezer forintból 25-öt automatikusan egyhavi törlesztőrészletként értelmeztek. Igaz, erről papírt nem kaptunk. Azaz: a 110 ezer forint átadásának pillanatában beléptünk a fogyasztói csoportba.
Mi történt a szerződés aláírása után?
Vártunk. Azt mondták, lesz egy közgyűlés, itt döntenek arról, hogy mikor kapjuk meg a pénzt. Minden hónapban egyszer van közgyűlés, 25-én, ez nyilvános, utána értesítenek. Megkérdeztem, hogy ki képviseli az érdekeinket. M. Gábor azt felelte, hogy ő. Lekötelez, mondtam neki. Ő pedig a közgyűlés után arról értesített, hogy minden rendben van.
Hol volt a közgyűlés? Ki vett azon részt?
Ez lett a panaszom tárgya. Azt kérdeztem, s kérdem ma is, volt-e egyáltalán közgyűlés. Azóta egy év telt el, pénz persze sehol. Egy darabig telefonálgattam, M. Gábor pici türelmet kért, hitegetett. Később pedig nem fogadta a hívást. Bementem személyesen, kérdőre vontam. Azt felelte, ott a szerződés, azért voltak a kamerák, hogy igazolni tudják: elolvastuk, mielőtt aláírtunk. Bizonyítani tudja, hogy elolvastuk. Mondtam neki, hogy én meg azt tudom bizonyítani, hogy át lettünk verve. Száznál több azon sértettek száma, akikkel hasonlóképp bántak el. Pontosabban: száznál több, akikről tudomást szereztem a honlapom segítségével. Ők elmondták, ugyanúgy befizették a száztízezer forintot, de volt, aki kétmilliót fizetett. Másvalaki három éve fizet. Volt, aki négyszázezret tett le, mert azt mondták neki, minél több törlesztőrészletet befizet, annál hamarabb megkaphatja a pénzt. Hittek az emberek a dumának. Volt, aki szépségszalont akart nyitni, mások autót szerettek volna venni, és olyan is akadt, aki a honlapomon jelentette be, öngyilkos lesz, mert az út végére ért. Akik nekem írtak, azok közül senki nem kapott egy fillért sem. És nincs tudomásom olyan személyről, akinek az InterCash Consulting valaha is pénzt adott volna.
Miért készítette a honlapot?
Azért, hogy segítsek az InterCash Consulting áldozatainak. Segítségre számítottam, de eddig mindenhonnan lepattantam. Írtam a kormánynak, elküldték a panaszom a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletére, onnan azt a választ kaptam, hogy nem tudnak mit tenni. Feljelentettem a céget a rendőrségen, elutasítottak. Aztán ezt megpanaszoltam, de az ügyem elveszett.
Az meg hogy lehet?
A VII. kerületi rendőrkapitányságon ezt mondták. Nem volt elég a rendőrségnél eltöltött 29 év, segítségül hívtam egy ügyvédet, a beadványaim nem egyszerű civil levelek voltak. Megvan a tértivényem, és a levél másolata is. 2010 novemberében tettem feljelentést, azóta nem történt semmi. Nem számítanak a nyomozási vagy válaszadási határidők, nem számít a jog. Kértem, vizsgálják ki, vajon benne volt-e a nevünk a sorsoláson a kalapban. Hányan voltak a közgyűlésen, van-e, volt-e jegyzőkönyv. Semmit sem sikerült megtudnom. Kértem M. Gábort, adná oda, hiszen ha közjegyző hitelesítette az okirataimat, ezt is hitelesíteni kellett. Nagyon gyorsan be lehetett volna bizonyítani, hogy volt-e közgyűlés, létezik-e jegyzőkönyv. Ha nem volt ilyen, akkor a szerződésünk semmis. Ezzel szemben az van, hogy elvették és használják a pénzem.
Kapott-e fenyegetést?
Egyszer a szokásos cica46 álnévről érkezett e-mail üzenet, ne rontsam a cég jó hírét, mert akik benne vannak, talpig becsületes emberek. Nem idézném, mit üzentem vissza. M. Gáborral is beszéltem, a folyosókamerák által nem látott részén közöltem vele: Isten megbocsát, én nem. Nem nyugszom, amíg ennek a sötét ügynek a végére nem járok. Van egyébként valaki, aki a ruhája alá rejtett magnóval felvette az előzetes megbeszélést az aláírás előtt. Én javasoltam neki, mert akkor már a mozgalom harcosa voltam. Az InterCash mögött érdekkijárók és pénz van, mögöttem kispénzű, beteg és rászedett nyugdíjasok. Mindegy. Innen szép győzni.
Pontos utasítások
Az InterCash Consultingot 2010 februárjában Mészáros Lajos alapította. A budaörsi vállalkozó neve a Klubrádió frenkvenciáját megszerzett Autórádió Műsorszolgáltató K . cégpapírjaiban is felbukkan, ugyanis korábban az Autórádió ügyvezetője volt, ám szavai szerint az Autórádió mai ügyeihez már semmi köze nincs. Az InterCash igen hamar felkeltette a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) figyelmét, mivel a cégalapítás után néhány hónappal már eljárást indított a fogyasztók megtévesztéséért, októberben pedig határozatban tiltották el a megtévesztő gyakorlattól. A GVH 2011 áprilisában újabb eljárást indított a céggel szemben, ez még folyik. A 2010-ben 117 millió forint nettó árbevételt elért céget 2010 decemberében Mészáros Lajos eladta a Dartis s.r.o nevű, Komáromban bejegyzett vállalkozásnak, amelynek a kézbesítési megbízottja Lengyel István, aki jelenleg az InterCash Consulting ügyvezetője is. Mészáros Lajos lapunknak elmondta: a céggel 2010 decembere óta megszakadt a kapcsolata, ugyanakkor leszögezte: nem tud arról, hogy az ügyvezetése alatt a cikkünkben jelzett problémák merültek volna fel, ahogy „M. Gábor” nevű üzletkötőt sem ismert. Leszögezte: valamennyi üzletkötőt nagyon pontos és szigorú utasításokkal láttak el, hogy melyek a fogyasztói csoportban való részvétel lehetősége és feltételei, illetve, hogy ez a modell a hitelezéstől milyen módon tér el.
Lengyel István válaszai
A „hitel nyújtása” kifejezés nem szerepelt a hirdetéseinkben. Ügyfeleink finanszírozást kaphatnak tárgyi eszköz vásárlásához – reagált cikkünkre Lengyel István, az InterCash Consulting ügyvezetője.
Kifejtette, „hitelképes”-nek lenni a cég szóhasználatában nem azt jelenti, hogy az ügyfél kölcsönt fog kapni, hanem hogy megbízhatóan fogja fizetni a havi díjakat. A személyi igazolvány, az adókártya lemásolására, a nyugdíjjal, mellékkeresettel kapcsolatos jövedelmi adatok bekérésére azért volt szükség, mert ellenőrizni szeretnék az ügyfelek fizetőképességét. Arra, hogy a „fogyasztói csoport” kifejezés csak a szerződésben jelent meg először, így reagált: Ez egy finanszírozási forma, melyet a tájékoztatások alkalmával is ilyen megnevezéssel használunk.
Ügyfeleink először szóbeli, majd a szerződés aláírása előtt írásos formában is részletes tájékoztatást kaptak a fogyasztói csoport lényeges tulajdonságairól.
A szerződéskötéskor rögtön teljesített első részlettel, az elállás jogával kapcsolatosan azt mondta: Alapesetben az ügyfeleknek 30 napos elállási joga van a szerződéstől. Tekintettel arra, hogy az ügyfelek mihamarabb szeretnének finanszírozást kapni, egyhavi törlesztőrész befizetése és más feltételek teljesülése mellett akár a következő hónapban hozzájuthatnak, így ezt a lehetőséget az ügyfelek nagyobb hányada ki is használja. A jelenlegi szabályozás alapján az ügyfélnek a szerződés megkötését követően 8 napos, indoklás nélküli elállási joga van, függetlenül a havi részlet befizetésétől. A befizetett összegek egyébként külön-külön dokumentumokon (bevételi bizonylat, számla) kerülnek feltüntetésre. (Batka Zoltán)
