– Eddigi vizsgálataink szerint az egész csomagot tekintve több korlátozás sújtja a sajtót Magyarországon, mint bárhol másutt az Európai Unió tagállamaiban – foglalta össze tegnap Vaira Vike-Freiberga, az Európai Bizottság által tavaly életre hívott, a sajtószabadsággal és a médiapluralizmussal foglalkozó munkacsoport vezetője a Közép-európai Egyetem szakértői által készített több mint 200 oldalas elemzést.

Kulissza – A Fidesz alelnökének tájékoztatója a médiatörvényről 2011. január 25-én

A tanulmány a tagállamok gyakorlatát vette számba, mivel a magyar kormány többször is más országok példájára hivatkozva próbálta védeni az új magyar médiatörvényt. – Sajnos a magyar kormányzati érvek sok esetben helytelenül mutatják be a tagállamok helyzetét, s csak néhány esetben volt igaz, hogy másutt ugyanaz történik, mint Magyarországon – mondta a tudósként is tekintélyes egykori lett államfő. A csoport az év végéig szeretné elkészíteni jelentését és megfogalmazni javaslatait Neelie Kroes médiaügyekkel is foglalkozó biztosnak. A bizottság ezután kísérletet tehet olyan európai jogszabályok létrehozására, amelyek hathatósabban védik a sajtószabadságot.

– Magyarországgal kapcsolatban kiemelkedő aggály a kompetenciák és felelősségek rendkívüli koncentrációja a Médiatanács kezében – fogalmazott a volt lett elnök. Elismerte ugyanakkor, hogy a hatalomkoncentráció eddig nem vezetett olyan aggasztó fejleményhez, amelyről a munkacsoport tudna. – Az aggályok arra vonatkoznak, hogy a nemrég elfogadott jogszabályok minek a lehetőségét teremtik meg – tisztázta Vike-Freiberga. Ennek kapcsán felhívta a figyelmet arra: a Médiatanács dönthet a közszolgálati médiumok vezetőjéről és dönt a bírságok kiszabásáról is.

– Ez a sajtóra kifejtett nyomásgyakorlás lehetséges forrása – fogalmazott. – Magyarország vezetői bölcsen tennék, ha a bizottság ajánlásai mentén újra megfontolnák az elfogadott jogszabályokat, hogy ne sértsék meg azokat az alapelveket, amelyek az emberi jogi chartában és a szabad véleménynyilvánítás európai koncepciójában megfogalmazódnak – közölte, hangsúlyozva, hogy munkacsoportja a véleménynyilvánítási szabadsággal foglalkozik, a többi, a bizottság által kifogásolt jogszabállyal nem.

A Klubrádió is szóba került a csoport tanácskozásán annak kapcsán, hogy a frekvenciák és engedélyek limitálása hogyan teszi lehetővé a hatalomkoncentrációt. Vike-Freiberga szerint a technológia fejlődése is jelenthet egyfajta megoldást, és „megmentheti a sokszínűséget”. Hazánk mellett Olaszország és Franciaország is napirenden volt. Itália azért, mert egy kézben koncentrálódik sok tévé- és rádióállomás. Magyarország kapcsán került napirendre Franciaország, ahol az államfő nevezheti ki a közszolgálati televízió elnökét, és ez hatalomkoncentrációhoz vezet, bár különböző mechanizmusok mérséklik az elnöknél összpontosuló hatalmat.

– Nem vagyunk bíróság, sem rendőrség, inkább ötletgyár. Reméljük, hogy az ötleteink arra ösztönzik a polgárokat a különböző tagállamokban, hogy megvizsgálják a helyzetet saját országukban, és hogy mit tehetnek – mondta Vaira Vike-Freiberga.

Kiricsi Karola, a médiahatóság szóvivője Budapesten kifogásolta, hogy a brüsszeli munkacsoport olyan tanulmányt tekintett át, amelyről szerinte „már hetekkel ezelőtt világossá vált, hogy több ponton súlyos tévedéseket tartalmaz”.