– Párok százezreit sodorná jogbizonytalanságba a pénteken benyújtott családvédelmi törvény tervezetének elfogadása – állítja Dombos Tamás, a Háttér Társaság a Melegekért munkatársa. A tervezet szerint ugyanis a család olyan kapcsolatrendszer, amelynek csak egy férfi és egy nő házassága vagy egyenesági rokoni kapcsolat lehet az alapja. Vagyis az élettársak, függetlenül a nemüktől, nem alkotnak családot.

– Jelenleg a bejegyzett élettársi kapcsolat azonos nemű emberek esetén családjogi intézmény, vagyis ezek a párok örökölhetnek egymástól, adó- és illetékkedvezményeket kaphatnak, a gyerekek örökbefogadásán kívül minden olyan jog megilleti őket, ami a házaspárokat. A tervezet családfogalma azonban ellentmond ennek – magyarázza. Dombos Tamás szerint tovább növeli a bizonytalanságot, hogy készül az új polgári törvénykönyv tervezete is. Ennek egyik várható újítása, hogy a korábbiaknál erőteljesebben ismeri el az élettársi kapcsolatokat, mert Magyarországon is egyre többen választják ezt az együttélési formát.

Székely László, az új Ptk. előkészítését irányító kormánybiztos néhány hónapja úgy nyilatkozott, hogy az új polgári törvénykönyvben például a kapcsolat vége után bármelyik különnemű élettárs kérheti a bíróságtól a közösen használt lakás további használatának rendezését. A tervezet szerint ha a kapcsolat legalább tíz évig tartott, akkor a volt élettárstól tartást is lehetne követelni.

A jogvédő szerint nemcsak ennek, hanem az Emberi Jogok Európai Bírósága joggyakorlatának is ellentmond a KDNP-s képviselők által benyújtott „nem értéksemleges” családvédelmi törvénytervezet. A bíróság ugyanis nemrég mondta ki egyik ítéletében, hogy az együtt élő párok nemtől függetlenül családot alkotnak. A jogvédők a családvédelmi törvény szerintük diszkriminatív jellege miatt az Európa Tanácshoz és az Európai Parlamenthez fordultak.

– Hogy mi következik a családvédelmi törvénytervezetből, az attól függ, hogy milyen törvényekben, rendeletekben kerülnek kidolgozásra a részletek. Ez a tervezet ugyanis csupa olyan megfogalmazást tartalmaz, melyek mindent, így a konkrét következményeket is a jövőbeni szabályokra bízzák – mondja Lövétei István alkotmányjogász, aki szerint ez némileg ellentmond a modern törvényhozási rendszereknek.

Nehezen megbecsülhető gyakorlati következmények

A magzati életről például a családvédelmi törvény az új alkotmányhoz hasonlóan azt mondja, hogy a fogantatástól kezdve védelem illeti meg, de az alkotmányjogász szerint mindebből nem következik az abortusztörvény szigorítása.

– Lehet úgy értelmezni ezt a mondatot, hogy felül kell vizsgálni az abortusztörvényt, mert ellentmond ennek a kitételnek. Azonban nem következik egyenesen a törvény szövegéből a felülvizsgálat szükségessége – teszi hozzá. Hasonlóan vélekedik arról a részről is, amely szerint az állam a gyereket nevelő családok jövedelme után fizetendő közterhek megállapításánál figyelembe kell hogy vegye a gyerekneveléssel kapcsolatos költségeket.

– Kétértelmű ez az utalás is, nem jelenti egy az egyben a gyerekek után járó adókedvezmények bebetonozását. Bármely kormány mondhatja ugyanis egy új adórendszer kialakításánál, hogy ők figyelembe vették a gyereknevelés költségeit, csak másképp – fogalmaz. Szerinte a „gyermekvállalásból adódó nyugdíjhátrányok” ellentételezése is csak egy lehetőséget tartalmaz, amiből egyelőre nem következnek konkrétumok.

Lövétei István szerint a család fogalmának meghatározása is csak akkor jár gyakorlati következményekkel, ha egy másik szabályban kimondják, hogy például csak a családok kaphatnak lakástámogatást vagy adókedvezményt. Emlékeztet arra, hogy a törvénytervezet számos eleme, például a szülők és a gyerekek jogai és kötelességei vagy a várandós, kisgyerekes nők kiemelt munkajogi védelme jelenleg is szabályozva van.

– Egy értékrendszert fektettek le a javaslatban, egyelőre nehezen megbecsülhető gyakorlati következményekkel – összegez.

Anyaotthon