Rogánnak megvan a véleménye, de még nem árulja el
„Most olyasmiről kérdeznek engem, amit a legjobb tudomásom szerint az Országgyűlés parlamenti bizottsága sem tárgyalt. Ma tárgyalja. Ha megtárgyaltuk, nagyon szívesen nyilatkozom róla” – ezt Rogán Antal mondta, amikor a Parlament folyosóján újságírók megszólították. A fideszes politikus, aki az IMF-fel tárgyaló delegációnak is a tagja lesz, hozzátette, van személyes véleménye, de csak azt követően nyilatkozik, ha a gazdasági bizottság megtárgyalta a kérdést. Azaz valamikor a mai nap folyamán.
Lázár János egy tegnapi sajtótájékoztatón arra, hogy „akkor a kormány most feladta az államadósság elleni háborút, amit Orbán Viktor miniszterelnök hirdetett meg”, úgy válaszolt: ez nem jelenti azt, hogy a kormány feladta volna az államadósság elleni háborút. Továbbra is azt gondolja, hogy az adósságkorlátokhoz, az 50 százalékos limithez is ragaszkodni kell.
A Kormányszóvivői Iroda pedig tegnap délután szintén közleményben igyekezett cáfolni, hogy a sajtóban megjelent információkkal ellentétben a pénzügyi stabilitási törvényben szabályozott átmeneti időszak alatt a hatályos, 2011 tavaszán elfogadott konvergenciaprogramban rögzített hiányszámok szabályozzák az adósságcsökkentés minimális mértékét.
A konvergenciaprogram összességében szigorúbb szabályokat állít a költségvetést alkotó kormány elé, mint a stabilitási törvény. A kormány továbbra is kitart az államadósság folyamatos csökkentése és az államháztartási hiány 3 százalék alatt tartása mellett – tartalmazza a közlemény.
Kormányzati források lapunknak azt mondták: a Matolcsy-törvényjavaslat indoklásában a kulcskifejezés a „jó időkben”. Vagyis „jó időkben” kell szigorúbb feltételeket alkalmazni. Most viszont, „amikor valószínűleg már semmilyen 2010-ben tervezett gazdasági-pénzügyi pálya vagy makroszám sem érvényes”, a lehető legszélesebbre kell tágítani az ország gazdasági mozgásterét.
Egy másik kormánypárti politikus szerint megnyugtató a rekordnagyságú, 300 milliárdos költségvetési tartalék, de „kell a biztonság”, mivel az sem kizárt, hogy 2011-ben még a 0,5 százalékos gazdasági növekedés sem lesz teljesíthető. Emlékeztettek, hogy Matolcsy György a közgazdászokkal való találkozója után úgy fogalmazott, hogy a jövő évi büdzsét úgy tervezték, 0,5 százalékos növekedésig „golyóálló”. De fel kell készülni a recesszióra is. – Az IMF-tárgyalások miatt pedig még fontosabb a mozgástér és a „nemzetvédelmi költségvetés”.
– Gazdasági szuverenitásunk egyik feltétele, hogy teljesítsük jövőre a 2,5 százalékos hiány célt, a kormányra nagy nemzetközi politikai és pénzpiaci nyomás nehezedik e téren – mondta az egyik kormánypárti gazdaságpolitikus, megerősítve lapunk hétvégi cikkében megjelent elemzésünk egy bekezdését. Eszerint valójában azért kell az IMF-hitel, hogy a 2008-as hitelt képes legyen finanszírozni az ország.
Magyarország nincs azonnali veszélyben, de 2012-ben meg kell kezdeni a hitel visszafizetését, amelyet a Gyurcsány-kormány alatt, 2008-ban kapott az ország. Emellett pedig nehéz lenne radikális, 1000-1500 milliárdos államadósság-csökkentést véghezvinni, évente többször is.
Idézetek az eladósodásról
„Meg kell akadályozni a további eladósodást, majd csökkenteni az államadósság szintjét. Mindezt úgy, hogy tartósan finanszírozható legyen a költségvetés, megakadályozva az államadósság későbbi újratermelődését.” - Matolcsy György, 2011. március 1.
„Tisztában vagyok vele, hogy a teljes államadóssághoz képest jelentéktelen összeg, amit adtam és amit mások adhatnak. Inkább az erkölcsi következményeket tartom fontosnak: akármilyen kevéssel járulnak hozzá az emberek a célhoz, a gesztusuk az összetartozást erősíti. Másrészt, aki ad a közösbe, az talán nem vesz el belőle máshol, és azt sem nézi el könnyen, hogy más megdézsmálja. Ez tehát akár az adózási fegyelmet is javíthatja.”- Rédly Elemér győr-szabadhegyi plébános, az államadósság elleni civil alap elindítója, 2011. április 8.
„Az államadósság csökkentése érdekében indult civil összefogás szabadságharcos mozgalom. Magyarország optimista, és méltósággal vállalható a Széll Kálmán Terv végrehajtásával, hogy 2014 végéig az államadósság szintje a GDP 65-70, 2018-ra pedig 50 százalékára csökkenhet. Az, hogy az 50 százalékos szintet az alaptörvény is rögzíti, hatalmas erőt ad, ez a gazdasági szabadság, a pénzügyi függetlenség garanciája, amely mögött erkölcsi megfontolás áll.” - Matolcsy György, 2011. május 3.
„A nyugdíjvagyon 1400 milliárd forintnyi, állampapírban lévő része azonnal az államadósság csökkentésére megy el, magam pedig személyesen egyhavi jövedelmemet fizetem be az államadósság ellen létrehozott alapba.” - Matolcsy György, 2011. június 16.
„Egy országot kétféleképpen lehet leigázni, karddal és adóssággal. Magyarország ebből a szempontból ma egy leigázott országnak számít. Ha vissza akarjuk nyerni a szabadságunkat, a függetlenségünket, ha a saját lábunkra akarunk állni, ha a saját életünk urai akarunk lenni, akkor az államadósságot radikálisan csökkenteni kell.” - Orbán Viktor, 2011. június 21.
A kormány korábbi előrejelzésének megfelelően továbbra is hisszük: Európában az államadósság növekedése egyszerre oka és következménye is a válságnak, ezért csak annak csökkentése lehet megoldás az adósságspirál elkerülésére. Az európai és vele összefüggően a magyar növekedés is lassabb lesz ugyan a vártnál, de nem vagyunk hajlandóak eltántorodni a további csökkentéstől.” - Orbán Viktor, 2011. szeptember 6.
„Ez nem jelenti, hogy a kormány feladta volna az államadósság elleni háborút. Továbbra is azt gondolom, az adósságkorlátokhoz ragaszkodni kell.” - Lázár János, 2011. december 5.
